Néha eszembe jut, hogy milyen lehetett Jézusnak emberekkel időt tölteni. Hogy mennyi türelem, lebutított gondolat, leegyszerűsített látásmód kellett ahhoz, hogy jól érezze magát velük.
➤
➤
➤
Pál levele a filippiekhez 2,5-11
5 Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is megvolt: 6 aki Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, 7 hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és emberként élt; 8 megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. 9 Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, 10 hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké; Ézs 45,23 11 és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
➤
➤
➤
63 vége felé, amikor Pál a rómaiak börtönében volt, ajándékokkal látogatta meg őt a filippi gyülekezetből Epafoditosz, aki megérkezésekor megbetegedett. Gyógyulása után Pál visszaküldte Filippibe és küldött általa egy rövid levelet is. Azt gondolná az ember, hogy ez a levél arról szólt, hogy milyen rossz a fogságban. Azonban ez nem így van! Pál azt írta, hogy neki az élet Krisztus és a meghalás nyereség, és az örömről írt, hogy örül a látogatásnak, örül az adományoknak, örül Epafroditosz felgyógyulásának, örül a filippibeli gyülekezetnek, és az örömre biztatja őket is: „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!” (Fil 4,4)
Olvasd el ezt a négy fejezetet, és próbálj ma is, és mindenkor örülni!