2026. május 20.
Az Apostolok cselekedetei 4,1-12
Bosszantó örömhír

Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok; bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból. (ApCsel 4,1-2)
Slide1

Volt már olyan, hogy valaki számodra érthetetlenül, túlzottan lelkesedett valamiért, és ez téged bizony nagyon bosszantott? Például amikor egy barátod túltolta a kedvenc zenéjét, vagy folyton a hétvégi élvezetes kalandjairól beszélt – pedig te azt szeretted volna, hogy maradjon inkább csendben. Nevezhetjük ezt „bosszantó örömhír” érzésnek. Itt Péter és János olyat tettek, amitől mindenki felbolydult: bátran beszéltek Jézusról, akit keresztre feszítettek, de feltámadt, és mindenki számára új esélyt hozott. Azok közül, akik hallgatták őket, sokakat felbosszantott ez az örömhír, mert nem illett bele abba, amit addig hittek vagy megszoktak.


Középre állították és vallatták őket: Milyen hatalommal vagy kinek a nevében tettétek ti ezt? Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel, így szólt hozzájuk: Népünk vezetői, Izráel vénei! Ha minket ma azért vallattok, mert egy beteg emberrel jót tettünk, és azt kérdezitek, hogyan gyógyult meg, tudjátok meg valamennyien, Izráel egész népével együtt, hogy a názáreti Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, akit Isten feltámasztott a halálból: őáltala áll előttetek ez az ember egészségesen. Ez lett a sarokkő, amelyet ti, az építők megvetettetek, és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk. (ApCsel 4,7-12)
Tovább olvasom

Az Apostolok cselekedetei 4,1-12

1 Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok; 2 bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból. 3 Ezek elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig. 4 De azok közül, akik hallgatták az igét, sokan hittek, és a hívő férfiak száma mintegy ötezerre nőtt. 5 Másnap összegyűltek Jeruzsálemben a vezetők, a vének és az írástudók; 6 Annás, a főpap, Kajafás, Jóannész, Alexandrosz és a főpapi család valamennyi tagja. 7 Középre állították és vallatták őket: Milyen hatalommal vagy kinek a nevében tettétek ti ezt? 8 Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel, így szólt hozzájuk: Népünk vezetői, Izráel vénei! 9 Ha minket ma azért vallattok, mert egy beteg emberrel jót tettünk, és azt kérdezitek, hogyan gyógyult meg, 10 tudjátok meg valamennyien, Izráel egész népével együtt, hogy a názáreti Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, akit Isten feltámasztott a halálból: őáltala áll előttetek ez az ember egészségesen. 11 Ez lett a sarokkő, amelyet ti, az építők megvetettetek, Zsolt 118,22 12 és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.


Képzeld el, hogy az iskolában valaki gyakran kiáll az igazság mellett, még akkor is, ha nem népszerű! A többiek először furcsán néznek rá, akár ki is nevetik – de ő nem adja fel, mert tudja, hogy amit mond, az segíthet másoknak. Péter és János sem hallgattak, pedig nehéz volt kitartani az örömhír mellett, amikor sokan bántották őket emiatt. Az örömhír néha tényleg bosszantó: felráz, kizökkent a megszokottból, olyan kérdéseket tesz fel, amelyeket legszívesebben elkerülnénk. De mi is tulajdonképpen az az örömhír, ami felbosszantott némelyeket? Hogy Jézus nevében üdvösség van? Nos, az akkoriaknak ezt valóban nem volt könnyű megemészteni. Hiszen az ő meggyőződésük szerint a láthatatlan, egyedüli Isten megközelíthetetlen, elérhetetlen távolságban van tőlük. Hogy lehetne ugyanakkor egy közülük az Isten Fia? A ma emberét más bosszantja. Ebben a kötelező sokszínűséget hirdető világban, a posztmodern ember csőrét a kizárólagosság piszkálja. Hogy senki másban nincsen üdvösség, csak Jézusban. Hogy nem adatott más lehetőség. Az életünk, a boldogságunk és a céljaink kulcsa Jézusnál van. Sokan próbálnak más kulcsokat – sikert, élvezeteket, népszerűséget, hamis vallásokat, pénzt –, de egyik sem illik a zárba. Ez egy nagyon bonyolult zár, álkulcs nem nyitja, csak az egyetlen, ami pontosan illik bele. A lényeg, hogy Jézus nemcsak egy régi történet szereplője, hanem ma is új esélyt ad nekünk. Ha merjük befogadni ezt az örömhírt, lehet, hogy először kényelmetlen, de végül igazi szabadságot hoz – olyat, amit senki mástól nem kaphatunk meg. Van bátorságod egy bosszantó, de éltető hírt beengedni az életedbe? Kántor Tamás



Hallgasd meg Zach Williams ‒ Less Like Me című számát a háttérinfóknál!

Az apostolok cselekedetei
Tudod, hogy mit jelent a pálfordulás? Hallottad már, hogy a keresztyén név először csak gúnynév volt? Tudod, hogy kezdett elterjedni az evangélium? Milyen jó, hogy erre már mások is kíváncsiak voltak! Éppen ezért Lukács evangélista egy előkelő úrnak, Teofilusnak írta le két könyvben mindazt, amit átélt, és aminek utánajárt. Az első könyv Jézus életéről és tetteiről szólt. A második pedig azokról a cselekedetekről, amelyeket Isten Lelke által vitt véghez népe életében Jézus mennybemenetele után. A könyv címe: Az Apostolok cselekedetei. De valójában az evangélium terjedéséről olvashatunk benne. A legtöbbet Pál apostol missziói útjairól tudhatunk meg, hiszen Lukács maga is sok helyen személyesen jelen volt, tehát elsőkézből tudósít bennünket az eseményekről.
Nem volt könnyű dolguk az apostoloknak, szolgatársaiknak, de még a követőiknek sem. Ez a könyv egy izgalmas kalandregénynek is beillene, de ugyanakkor pontos útleírás és történelemkönyv is egyben, ami mind Istenre mutat. Ha szereted a földrajzot, vedd elő a térképet és nyomon követheted a keresztyénség terjedésének kezdeteit. Ha a kalandok érdekelnek jobban, akkor is érdemes elolvasni, mert ebben a könyvben szinte láthatod magad előtt, amint hajótörést szenvednek néhányan, vagy hatalmas katonai sereg szinte lopva menekíti a rabot. Ahogy olvasod az Apostolok cselekedeteit, rá fogsz jönni, hogy ez nem csak történelem, hanem személy szerint neked szóló üzenet. Bár nem fenyeget a veszély, hogy börtönbe zárnak Jézus nevének hirdetéséért, mégis olyan sokszor hallgatunk róla. Te hirdeted Isten szeretetét és Jézus megváltását minden időben?