
Amikor az új parancsot adja ezeknek a tanítványoknak, annak nem abban rejlik az újdonsága, hogy szeretni kell a másikat, hiszen már Mózes is megírta: szeresd felebarátodat, mint magadat, hanem abban, hogy ha Jézus már nem lesz velük, akkor az egymás iránti szeretetben mutassák meg, mennyire szeretik Őt.
➤
➤
➤
János evangéliuma 13,31-38
31 Amikor Júdás kiment, így szólt Jézus: Most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten dicsőült meg őbenne; 32 ha pedig az Isten dicsőült meg benne, az Isten is megdicsőíti majd őt önmagában, sőt azonnal megdicsőíti őt. 33 Gyermekeim, még egy kis ideig veletek vagyok: kerestek majd engem, és ahogyan megmondtam a zsidóknak, hogy ahova én megyek, oda ti nem jöhettek, most nektek is ezt mondom. 34 Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! 3Móz 19,18; 1Jn 2,8 35 Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. 36 Simon Péter megkérdezte tőle: Uram, hova mégy? Jézus így felelt: Ahova én megyek, oda most nem követhetsz, de később követni fogsz. 37 Péter így szólt hozzá: Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted! 38 Jézus így válaszolt: Az életedet adod énértem? Bizony, bizony, mondom neked, mire a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.
➤
➤
➤
János evangéliuma
Augustinus és Luther szerint a Biblia legfontosabb könyvét kezdjük most olvasni. Ha valaki nem olvasta még János evangéliumát, valószínűleg akkor is ismer belőle egy verset: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” (Jn 3,16) Ugye, ismerős? Nemcsak ebben a versben, de az egész könyvben a szeretet a legfontosabb. Isten szerette az embereket, ezért elküldte Jézust. Jézus szerette az embereket, ezért meggyógyította őket, csodákat tett előttük, beszélgetett velük külön-külön is, majd meghalt és feltámadt értük, értünk. Az evangélium végén az egyik tanítványától, Pétertől azt kérdezte: „Szeretsz-e engem?” Ezeket a lényeges dolgokat János írta le, aki magát nem név szerint, hanem csak a „szeretett tanítvány” kifejezéssel említi.
János idős korában írta az evangéliumát, amikor már a másik három evangélium készen volt és sokfelé ismerték. Az ő könyve egy kicsit más, mint a többieké, más oldalról írja le az eseményeket. Sok olyan részletet említ, amelyet csak olyan ember tudhatott, aki Jézus közvetlen közelében volt. Jézus tanításaiból sokat csak innen ismerhetünk, például a saját magáról mondott hasonlatok nagyrésze is csak itt fordul elő. Ismered ezeket? Tudnád sorolni? „Én vagyok a szőlőtő.” „Én vagyok a jó pásztor.” „Én vagyok az út …” Érdemes megkeresni ezeket a verseket és elgondolkodni rajta, hogy milyen is a mi szerető Mesterünk, aki az életét adta értünk.






