A jelenések könyve
A Szentírás utolsó fejezete, A jelenések könyve, bizony nem tartozik a legegyszerűbb olvasmányok közé. Vannak emberek, akik nem szívesen veszik elő, és vannak olyanok is, akik folyton csak ezt bújják, hátha kideríthetnek valamit az eljövendő időkről, az antikrisztusi gonosz időkről, vagy a Mennyben történő dolgokról. De miről is szól valójában A jelenések könyve? Érdemes hozzáfogni egyáltalán az olvasásához? Meg lehet érteni, vagy jobb, ha félretesszük, hogy ennek a könyvnek úgy sem tudjuk megfejteni a lényegét? Ehhez a könyvhöz türelemre és bölcsességre lesz szükséged, amelyet Isten mindenkinek megad, aki kéri tőle.
János idős korában Patmosz szigetén tartózkodott, amikor Isten megengedte neki, hogy bekukkanthasson a Mennyországba. Ott sok olyan dolgot látott, amelyet nem lehet igazán az ismert szavainkkal kifejezni. János igyekezett valamihez hasonlítani a látottakat. Próbálta úgy leírni, hogy érthető legyen Jézus kinyilatkoztatása, apokalipszise, amely eredetileg azt jelenti, hogy a fátyol fellebbentése. Az Úr felemelte egy rövid időre a fátylat, János bepillantott, majd leírta, hogy mi is tudjunk valami keveset a jövendőről. S ez elég is. Most még homályosan látunk dolgokat, nem értjük, hogy miről is van szó, de majd eljön az az idő, amikor Isten Elé kell állnunk. Akkor, ha Ő úgy lát bennünket, mint gyermekeit, akik Krisztus keresztjénél már megtisztultak, akkor mehetünk abba a csodálatos országba, amelyet nekünk készített. Ott már minden érthető és teljesen világos lesz. Te is ott leszel?