2026. március 25.
János evangéliuma 16,12-24
Az Ő nevében

Bizony, bizony mondom nektek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. (János 16,23)
Slide1

Mit jelent „Jézus nevében” kérni, imádkozni? Ne bonyolítsuk túl ezt az egyébként roppant fontos kérdést. Jézus itt olvasott felhatalmazásában óriási távlatok vannak, a megértése kulcsfontosságú a Vele való kapcsolatunkra nézve.


Bizony, bizony, mondom nektek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen. (János 16,23b-24)
Tovább olvasom

János evangéliuma 16,12-24

12 Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; 13 amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. Jn 14,16 14 Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. 15 Mindaz, ami az Atyáé, az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. 16 Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem. 17 A tanítványai közül némelyek ezt kérdezték egymástól: Mi az, amit mond nekünk: Egy kis idő, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem, és ez: Mert én elmegyek az Atyához? 18 Ezt kérdezgették: Mi az a kis idő, amiről szól? Nem tudjuk, mit beszél. 19 Jézus észrevette, hogy meg akarják kérdezni, és ezt mondta nekik: Arról kérdezősködtök egymás között, hogy ezt mondtam: Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem? 20 Bizony, bizony, mondom nektek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul. 21 Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az ő órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelemre az öröm miatt, hogy ember született a világra. Ézs 26,17-18; Mik 4,9-10 22 Így most ti is szomorúak vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek: 23 és azon a napon nem kérdeztek éntőlem semmit. Jn 14,13; 15,16 24 Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.


Nem is olyan rég olvastam egy frappáns történetet, amely szerintem jól illusztrálja ennek az Igének a szívét, lényegi mondanivalóját: Egy édesapa elvitte a születésnapját ünneplő fiát barátaival együtt a helyi kis vidámparkba, ahol egy köteg belépőjegyet vásárolt a különböző játékokra, majd megállt egy jól látható helyen, és minden egyes új körnél adott egy jegyet a hozzá szaladó gyerekeknek. Egy kis idő elteltével feltűnt neki egy idegen kisfiú, aki a többiek közé beállva a sorba szintén kért a jegyekből. Az édesapa érdeklődve nézett a gyermekre: „Kisbarátom, te meg honnan csöppentél ide, miért is kéne jegyet adnom neked?" Erre a kisfiú megfordult, rámutatott az ünnepeltre, és így szólt: „Azért, mert a fiad azt ígérte.” „Értem...” – felelte mosolyogva az édesapa, és a kisgyerek kinyújtott kezébe tett egy dodzsemjegyet... A mai nap Jézus egyik legfontosabb ígérete jutott nekünk: az Ő nevében bátran kérhetsz az Atyától. Micsoda kiváltság! Ő a vérével fizetett azért, hogy mi odamehessünk Istenhez. Micsoda felhatalmazás: mi is Jézus barátai közé tartozhatunk, akik jogosultak a Mennyei Édesapa ajándékaira, mint Fia barátai (vö. János 15,14.!) és kérhetünk bármit (vö. János 15,23). Bármit, ami a nekünk és értünk szóló ígéreteivel összhangban áll. Állj meg ma egy percre, és gondold ezt végig: micsoda kiváltság az Ő barátjának lenni! Hajdú Bálint Kadosa



Hallgasd meg ezt a csodás dalt erről a csodás névről, Jézusról a háttérinfóknál!

János evangéliuma
Augustinus és Luther szerint a Biblia legfontosabb könyvét kezdjük most olvasni. Ha valaki nem olvasta még János evangéliumát, valószínűleg akkor is ismer belőle egy verset: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” (Jn 3,16) Ugye, ismerős? Nemcsak ebben a versben, de az egész könyvben a szeretet a legfontosabb. Isten szerette az embereket, ezért elküldte Jézust. Jézus szerette az embereket, ezért meggyógyította őket, csodákat tett előttük, beszélgetett velük külön-külön is, majd meghalt és feltámadt értük, értünk. Az evangélium végén az egyik tanítványától, Pétertől azt kérdezte: „Szeretsz-e engem?” Ezeket a lényeges dolgokat János írta le, aki magát nem név szerint, hanem csak a „szeretett tanítvány” kifejezéssel említi.
János idős korában írta az evangéliumát, amikor már a másik három evangélium készen volt és sokfelé ismerték. Az ő könyve egy kicsit más, mint a többieké, más oldalról írja le az eseményeket. Sok olyan részletet említ, amelyet csak olyan ember tudhatott, aki Jézus közvetlen közelében volt. Jézus tanításaiból sokat csak innen ismerhetünk, például a saját magáról mondott hasonlatok nagyrésze is csak itt fordul elő. Ismered ezeket? Tudnád sorolni? „Én vagyok a szőlőtő.” „Én vagyok a jó pásztor.” „Én vagyok az út …” Érdemes megkeresni ezeket a verseket és elgondolkodni rajta, hogy milyen is a mi szerető Mesterünk, aki az életét adta értünk.