2026. április 5.
János evangéliuma 20,1-10
Bátran, magabiztosan

A hét első napján, korán reggel, amikor még sötét volt, a magdalai Mária odament a sírhoz, és látta, hogy a kő el van véve a sírbolt elől. (János 20,1)
Slide1

Sok dolog van az életben, amire nem tudsz felkészülni. Tudod, hogy hogyan kellene bátran, magabiztosan, kezdeményező módon cselekedni. Tisztában vagy vele, hogy másképp kellene gondolkodnod, érezned. Elméleti szinten minden megvan – csak nem vagy rá képes. És ennek ezeregy oka lehet.


Elindult tehát Péter és a másik tanítvány, és elmentek a sírhoz. Együtt futott a kettő, de a másik tanítvány előrefutott, gyorsabban, mint Péter, és elsőnek ért a sírhoz. Behajolt, és látta, hogy ott fekszenek a lepedők, de nem ment be. Nyomában megérkezett Simon Péter is, bement a sírba, és látta, hogy a leplek ott fekszenek, és hogy az a kendő, amely a fején volt, nem a lepleknél fekszik, hanem külön összegöngyölítve, egy másik helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki elsőnek ért a sírhoz, és látott, és hitt. (János 20,3-8)
Tovább olvasom

János evangéliuma 20,1-10

1 A hét első napján, korán reggel, amikor még sötét volt, a magdalai Mária odament a sírhoz, és látta, hogy a kő el van véve a sírbolt elől. Mt 28,1-8; Mk 16,1-8; Lk 24,1-11 2 Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és így szólt hozzájuk: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hova tették. 3 Elindult tehát Péter és a másik tanítvány, és elmentek a sírhoz. 4 Együtt futott a kettő, de a másik tanítvány előrefutott, gyorsabban, mint Péter, és elsőnek ért a sírhoz. 5 Behajolt, és látta, hogy ott fekszenek a lepedők, de nem ment be. 6 Nyomában megérkezett Simon Péter is, bement a sírba, és látta, hogy a leplek ott fekszenek, 7 és hogy az a kendő, amely a fején volt, nem a lepleknél fekszik, hanem külön összegöngyölítve, egy másik helyen. 8 Akkor bement a másik tanítvány is, aki elsőnek ért a sírhoz, és látott, és hitt. Jn 20,29 9 Még nem értették ugyanis az Írást, hogy fel kell támadnia a halottak közül. 10 A tanítványok ezután hazamentek.


A magdalai Mária az elhengerített kőig jut, és kétségbeesik. Péter és a másik tanítvány, János a sírig fut, és kíváncsian tűnődnek: mi lehet odabent? János óvatosan bekukucskál, és a homályban először a fehér lepedőket látja meg, melyekbe Jézus testét csavarták. Péter belép a sírba, és látja a szépen összehajtogatott lepedőket és a kendőt is, ami Jézus arcát takarta. Majd János is bemegy, lát és hisz. Ne kárhoztasd magad, ha nem tudsz olyan hős lenni, amilyennek a filmek szereplőit látod! Nézd meg a tanítványokat húsvét reggelén! Felnőtt emberek, nem egyszer voltak már kemény helyzetben. Most mégis finomkodnak, óvatoskodnak, tapogatóznak. Nem kemény hitharcosok, akiknek a tenger is térdig ér – egyszerű, hétköznapi emberek, akik egy ismeretlen helyzetbe kerültek, és nem értik, mi történt. De van valami csodálatos abban, ahogy ezt teszik. Kétségbe vannak esve, félnek, értetlenek – de mennek. Nem kell mindig hősnek lenned. Nem kell mindig gőzerővel hajtanod előre. Szabad a saját tempódban haladnod. Kicsi, apró lépéseket mindig meg tudsz tenni. Jézus pedig gondoskodni fog arról, hogy a kétségbeesésedből hit és bátorság váljon. Olasz Tímea



Sok mindent átéltél már Jézus mellett, mégis fáradtnak, erőtlennek érzed magad? Ne új csodát, ne áldást kérj, hanem hogy önmagából adjon neked többet az Úr!

Hallgasd meg a Dicsőséged című dalt a Golgota Dicsőítéstől a háttérinfóknál!
János evangéliuma
Augustinus és Luther szerint a Biblia legfontosabb könyvét kezdjük most olvasni. Ha valaki nem olvasta még János evangéliumát, valószínűleg akkor is ismer belőle egy verset: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” (Jn 3,16) Ugye, ismerős? Nemcsak ebben a versben, de az egész könyvben a szeretet a legfontosabb. Isten szerette az embereket, ezért elküldte Jézust. Jézus szerette az embereket, ezért meggyógyította őket, csodákat tett előttük, beszélgetett velük külön-külön is, majd meghalt és feltámadt értük, értünk. Az evangélium végén az egyik tanítványától, Pétertől azt kérdezte: „Szeretsz-e engem?” Ezeket a lényeges dolgokat János írta le, aki magát nem név szerint, hanem csak a „szeretett tanítvány” kifejezéssel említi.
János idős korában írta az evangéliumát, amikor már a másik három evangélium készen volt és sokfelé ismerték. Az ő könyve egy kicsit más, mint a többieké, más oldalról írja le az eseményeket. Sok olyan részletet említ, amelyet csak olyan ember tudhatott, aki Jézus közvetlen közelében volt. Jézus tanításaiból sokat csak innen ismerhetünk, például a saját magáról mondott hasonlatok nagyrésze is csak itt fordul elő. Ismered ezeket? Tudnád sorolni? „Én vagyok a szőlőtő.” „Én vagyok a jó pásztor.” „Én vagyok az út …” Érdemes megkeresni ezeket a verseket és elgondolkodni rajta, hogy milyen is a mi szerető Mesterünk, aki az életét adta értünk.