2026. szeptember 15.
A jelenések könyve 2,1-7
Csak megszokásból?

…de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet. (Jelenések 2,4)
Slide1

Ellened mi lenne a panasz? Mikor volt utoljára, hogy nem kötelességből kerested Istent?


Az efezusi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, aki jobb kezében tartja a hét csillagot, aki a hét arany gyertyatartó között jár: Tudok cselekedeteidről, fáradozásodról és állhatatosságodról és arról, hogy nem viselheted el a gonoszokat, és próbára tetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, pedig nem azok, és hazugnak találtad őket. Tudom, hogy állhatatos vagy, terhet viseltél az én nevemért, és nem fáradtál meg, de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet. (Jelenések 2,1-4)
Tovább olvasom

A jelenések könyve 2,1-7

1 Az efezusi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, aki jobb kezében tartja a hét csillagot, aki a hét arany gyertyatartó között jár: 2 Tudok cselekedeteidről, fáradozásodról és állhatatosságodról és arról, hogy nem viselheted el a gonoszokat, és próbára tetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, pedig nem azok, és hazugnak találtad őket. 3 Tudom, hogy állhatatos vagy, terhet viseltél az én nevemért, és nem fáradtál meg, 4 de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet. 5 Emlékezzél tehát vissza, honnan estél ki, térj meg, és tedd az előbbi cselekedeteidet, különben elmegyek hozzád, és kimozdítom gyertyatartódat a helyéből, ha meg nem térsz. 6 Az viszont melletted szól, hogy gyűlölöd a nikolaiták cselekedeteit, amelyeket én is gyűlölök. 7 Akinek van füle, hallja meg, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van. 1Móz 2,9; Jel 22,2; Ez 28,13


Voltál már szerelmes? Ismerős a rózsaszín köd és bizsergető érzés, ami az első heteket, hónapokat jellemezte? Amikor minden róla szól, de ahogyan telik az idő, az érzések már megszokottá válnak, a napi gondok sokszor elnyomják ezt az érzést. János erre figyelmeztette az efezusiakat, hogy hasonlóak azokhoz, akik már túlvannak a mézesheteken, a nagy fellángoláson, hogy ez nagy baj. Az efezusiakban már nem volt meg az a tűz, az a mély és erős érzelem, ami kezdetben Jézushoz vitte őket. Hűségesek, hitvallók maradtak, nem tagadták meg az igazságot, de már nem volt bennük az a szenvedély Jézus felé, amit János az első szeretetnek nevezett. Ez ijesztően aktuális lehet számodra is. Lehet, hogy ott vagy minden alkalmon, szolgálsz, posztolsz keresztyén idézeteket, közben pedig Jézussal a kapcsolatod már csak rutin lett. Már nem Ő a legfontosabb, csak a „keresztyén élet” működtetése. Isten nem teljesítményt vár tőled, hanem személyes kapcsolatot. Nem attól vagy Isten gyermeke, hogy mennyi mindent csinálsz érte, hanem attól, hogy Jézus szeretete átformál. Jézus nem megszégyeníteni akarja az efezusiakat, hanem visszahívni. Azt mondja: „emlékezz”, „térj meg”, „tedd az előbbi cselekedeteidet”. Vagyis nézd meg őszintén, hol hűlt ki a kapcsolat, és indulj vissza Hozzá! Nem kell megjátszanod magad előtte! Nem vallásos életformát, hanem valódi szívet, kapcsolatot vár tőled. Érdemes minden este feltenned a kérdést: kötelességből vagy örömből ápolom Istennel a kapcsolatot? Győrffy Eszter



Nézd meg a BibliaProjekt videóját, amely segít megérteni a Jelenések könyvét!

A jelenések könyve
A Szentírás utolsó fejezete, A jelenések könyve, bizony nem tartozik a legegyszerűbb olvasmányok közé. Vannak emberek, akik nem szívesen veszik elő, és vannak olyanok is, akik folyton csak ezt bújják, hátha kideríthetnek valamit az eljövendő időkről, az antikrisztusi gonosz időkről, vagy a Mennyben történő dolgokról. De miről is szól valójában A jelenések könyve? Érdemes hozzáfogni egyáltalán az olvasásához? Meg lehet érteni, vagy jobb, ha félretesszük, hogy ennek a könyvnek úgy sem tudjuk megfejteni a lényegét? Ehhez a könyvhöz türelemre és bölcsességre lesz szükséged, amelyet Isten mindenkinek megad, aki kéri tőle.
János idős korában Patmosz szigetén tartózkodott, amikor Isten megengedte neki, hogy bekukkanthasson a Mennyországba. Ott sok olyan dolgot látott, amelyet nem lehet igazán az ismert szavainkkal kifejezni. János igyekezett valamihez hasonlítani a látottakat. Próbálta úgy leírni, hogy érthető legyen Jézus kinyilatkoztatása, apokalipszise, amely eredetileg azt jelenti, hogy a fátyol fellebbentése. Az Úr felemelte egy rövid időre a fátylat, János bepillantott, majd leírta, hogy mi is tudjunk valami keveset a jövendőről. S ez elég is. Most még homályosan látunk dolgokat, nem értjük, hogy miről is van szó, de majd eljön az az idő, amikor Isten Elé kell állnunk. Akkor, ha Ő úgy lát bennünket, mint gyermekeit, akik Krisztus keresztjénél már megtisztultak, akkor mehetünk abba a csodálatos országba, amelyet nekünk készített. Ott már minden érthető és teljesen világos lesz. Te is ott leszel?