2026. április 16.
Jónás próféta könyve 4,1-11
Feladni önmagad

Így imádkozott az Úrhoz: Ó, Uram! Gondoltam én már akkor, amikor még hazámban voltam! Azért akartam először Tarsisba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, nagy a szereteted, és még a rosszat is megbánod. (Jónás 4,2)
Slide1

Előfordul, hogy haragszol Istenre és elmenekülnél, mert nem azt adta, amire számítottál? Volt egy konkrét elképzelésed, de Ő teljesen átírta azt?


Az Úr ezt mondta: Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél; amely egy éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult. Én pedig ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? (Jónás 4,10-11)
Tovább olvasom

Jónás próféta könyve 4,1-11

1 Ez azonban nagyon rosszul esett Jónásnak, és megharagudott. 2 Így imádkozott az Úrhoz: Ó, Uram! Gondoltam én ezt már akkor, amikor még otthon voltam! Azért akartam először Tarsísba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, szereteted nagy, és visszavonhatod még a veszedelmet. 2Móz 34,6; Jón 1,3 3 Most azért, Uram, vedd el az életemet, mert jobb nekem meghalnom, mint élnem! 1Kir 19,4 4 Az Úr azonban ezt kérdezte: Igazad van-e, hogy haragszol?! 5 Azután kiment Jónás a városból, letelepedett a várostól keletre, készített ott magának egy kunyhót, és odaült az árnyékába, hogy lássa, mi történik majd a várossal. 6 Az Úristen pedig úgy rendelte, hogy nőjön ott egy bokor; az felfutott Jónás fölé, és árnyékot tartott a feje fölött, hogy megvédje a rosszulléttől. Jónás nagyon örült a bokornak. 7 Isten azonban úgy rendelte, hogy másnap, amint hajnalodni kezdett, megrágja egy féreg a bokrot, és az elszáradjon. 8 Amikor kisütött a nap, Isten úgy rendelte, hogy tikkasztó keleti szél támadjon. Jónás napszúrást kapott, ájuldozott, a halált kívánta magának, és azt mondta: Jobb nekem meghalnom, mint élnem! 9 Akkor Isten ezt kérdezte Jónástól: Igazad van-e, amikor haragszol e miatt a bokor miatt? Ő így felelt: Igazam van! Haragszom mindhalálig! 10 Az Úr ezt mondta: Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél, amely egyik éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult. 11 Én pedig ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? És ott az a sok állat is! Jón 3,3


Jónás ismerte Isten szövetségét, ami az Ő végtelen szeretetén alapul. Tisztában volt vele, hogy Ura kegyelmes és irgalmas. Amikor Isten küldetéssel bízta meg Jónást, akkor feltétel nélküli odaadást, saját tervei feladását is kérte tőle. A próféta így tapasztalta volna meg maradéktalanul, hogy mit is jelent engedelmeskedni. Például csatlakozhatott volna a nép böjtöléséhez, együtt imádkozhatott volna velük, és még több időt tölthetett volna a városban. Milyen meghatározó lett volna, ha a negyvenedik napra is ott marad Ninivében! Ha elhitte volna, hogy Isten valóban megbocsátott ezeknek az embereknek, és ott lett volna velük, amikor pusztulás helyett kegyelmet kapnak. Amikor Jézus az Ő követéséről beszél, akkor azt mondja, hogy „ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.” (János 12,24) Akkor érted meg igazán, mit is jelent Krisztus áldozata, ha hajlandó vagy feladni önmagad akaratát, amikor elfogadod tervét. Vagy a te kényelmed, vagy Mestered követése; a kettő elválik egymástól. Végig szaladsz Ninivén, vagy megállsz, közösséget vállalsz azokkal, akikért Atyád oda küldött, és tanúja akarsz lenni a szabadítás csodájának? Nagy Tamás



Nézd meg a Jónás könyvéről szóló részt a BibliaProjekt videójában a háttérinfóknál!

Jónás könyve
Jónás próféta neve, azt gondolom mindenkinek ismerős, még akkor is, ha nem tudná pontosan elmondani a történetét. Arra mindenki emlékszik, hogy egy nagy hal gyomrába került. De miért is? Azért, mert nem akart engedelmeskedni Istennek, nem akart elmenni Ninivébe, a bűnös városba, és nem akarta elmondani az ottaniaknak, hogy negyven nap múlva Isten elpusztítja a várost és minden benne lévőt. Hát, azt hiszem, te sem mentél volna szívesen ilyen hírrel.
Jónás abban reménykedett, hogy ha ellenkező irányba indul, akkor talán Isten talál majd valaki mást, aki továbbadja az üzenetet. Isten azonban nem így gondolta, és ma sem gondolja így. Ha valamit rád bízott, rajtad is fogja számonkérni.
Három nap egy nagy hal gyomrában Jónást ráébresztette, hogy nincs más út, mint az engedelmesség. S ő lepődött meg a legjobban, amikor a beszéde után Ninive népe megbánta a bűneit és böjtölni kezdett. A prófétánk már készült a nagy látványosságra, amikor Isten megleckéztette egy nagy növénnyel és egy kicsi rovarral. Hogyan? Azt majd megtudod a könyv végén lévő negyedik fejezetből. Ott az is kiderül, hogy mi lett Ninivével.