2026. április 8.
János evangéliuma 20,24-31
Nézz rám, érints meg és higgy!

A többi tanítvány így szólt hozzá: Láttuk az Urat. Ő azonban ezt mondta nekik: Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem. (János 20,25)
Slide1

Vajon merre járt Tamás, amikor a feltámadt Jézus megjelent a tanítványai között? Nem tudjuk, és nem is ez a lényeg. Nyolc nappal később már együtt van a többiekkel, és akkor szóról szóra megismétlődik az, ami a feltámadás napján történt. A jó Pásztor tényleg az elveszett után megy.


Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: Békesség nektek! Azután így szólt Tamáshoz: Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő! Tamás pedig így felelt: Én Uram és én Istenem! Jézus így szólt hozzá: Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek. (János 20,26-29)
Tovább olvasom

János evangéliuma 20,24-31

24 Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, nem volt velük, amikor megjelent Jézus. 25 A többi tanítvány így szólt hozzá: Láttuk az Urat. Ő azonban ezt mondta nekik: Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem. 26 Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: Békesség nektek! 27 Azután így szólt Tamáshoz: Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő! 28 Tamás pedig így felelt: Én Uram és én Istenem! 29 Jézus így szólt hozzá: Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek. Jn 20,8 30 Sok más jelt is tett Jézus a tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. 31 Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében. 1Jn 5,13


Vajon merre járt Tamás a történelmi pillanatban, amikor a feltámadt Jézus megjelent a tanítványai között? Talán elkóborolt bánatában, vagy csak nem ért oda idejében a gyülekezés helyére? Nem tudjuk, és nem is ez a lényeg. Nyolc nappal később már együtt van a többiekkel, és akkor szóról szóra megismétlődik az, ami a feltámadás napján történt. Legalábbis az elején. Az ajtók zárva voltak, Jézus bement, megállt középen és ezt mondta: „Békesség nektek!” Aztán odafordult Tamáshoz: nézz rám, érints meg és higgy! Fontos volt ez? Megérte visszamenni egy hitetlenkedő kedvéért, bizonygatni neki, hogy a feltámadás valóság, hogy Jézus tényleg legyőzte a halált? Jézusnak fontos volt. Amikor anno elmondta az elveszett juh példázatát, az nem egy légből kapott történet volt. A jó Pásztor tényleg az elveszett után megy, bármekkora utat kell megtennie, bármennyi vesződségébe is kerül. Nem számít, hogy Péterről van szó, akinek a prédikálására ezrek térnek meg, vagy Tamásról, akinek a szolgálatáról nem tudunk olyan sokat. Jézusnak a legkisebb is számít. Olasz Tímea



Jézus szeret. Nem azért, mert mindent jól csinálunk, nem azért, mert megérdemeljük, vagy mert megfizettük az árát. Ez az igazság nemcsak a börtönben szól nagyot, ahol ez a videó készült – a te életedben is mindent megváltoztat!

Hallgasd meg Cory Asbury – Reckless Love című dalát a háttérinfóknál!
János evangéliuma
Augustinus és Luther szerint a Biblia legfontosabb könyvét kezdjük most olvasni. Ha valaki nem olvasta még János evangéliumát, valószínűleg akkor is ismer belőle egy verset: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” (Jn 3,16) Ugye, ismerős? Nemcsak ebben a versben, de az egész könyvben a szeretet a legfontosabb. Isten szerette az embereket, ezért elküldte Jézust. Jézus szerette az embereket, ezért meggyógyította őket, csodákat tett előttük, beszélgetett velük külön-külön is, majd meghalt és feltámadt értük, értünk. Az evangélium végén az egyik tanítványától, Pétertől azt kérdezte: „Szeretsz-e engem?” Ezeket a lényeges dolgokat János írta le, aki magát nem név szerint, hanem csak a „szeretett tanítvány” kifejezéssel említi.
János idős korában írta az evangéliumát, amikor már a másik három evangélium készen volt és sokfelé ismerték. Az ő könyve egy kicsit más, mint a többieké, más oldalról írja le az eseményeket. Sok olyan részletet említ, amelyet csak olyan ember tudhatott, aki Jézus közvetlen közelében volt. Jézus tanításaiból sokat csak innen ismerhetünk, például a saját magáról mondott hasonlatok nagyrésze is csak itt fordul elő. Ismered ezeket? Tudnád sorolni? „Én vagyok a szőlőtő.” „Én vagyok a jó pásztor.” „Én vagyok az út …” Érdemes megkeresni ezeket a verseket és elgondolkodni rajta, hogy milyen is a mi szerető Mesterünk, aki az életét adta értünk.