Képzeld el, hogy közeledve a tanév végéhez, a tanár azt mondja: „Most megbukhatnál, de kapsz még egy hetet, ha készítesz egy külön dolgozatot, akkor azt még figyelembe veszem, és javíthatsz!” Pont ilyen az, amit Jézus a példázatbeli fügefáról mond. Ez a fa 3 éve nem termett semmit, ki kellene vágni, de a vincellér mégis azt mondja: „Adjunk neki még egy évet!” Ezt nem azért teszi, mert a fa megérdemelné. Ez a gesztus nem az eredménytelenséget és a halogatást jutalmazza, hanem lehetőséget ad a változásra. Sokat szorongunk azon, hogy vajon elég jók vagyunk-e, el tudjuk-e rejteni mások elől a hiányosságainkat? Megfelelünk-e az elvárásoknak? Isten azonban nem az alapján dönt, hogy mit rontottál el eddig vagy mit mulasztottál el, hanem tudsz-e élni azzal, ha még kapsz egy esélyt?! Ahogyan a vincellér a megsajnálja a fügefát, úgy Jézus sem mond le rólad. Hogyan ez a kertész ápolja a talajt, hisz abban, hogy lesz eredménye, Jézus is hisz benned, hogy megérsz a változásra. Isten kegyelmének lényege, hogy tartogat számodra még egy esélyt. Most van itt az ideje, hogy elkezdj másként élni. A kérdés nem az, hogy eddig mi nem sikerült, hanem az, hogy elhiszed-e: megváltozhatsz. Nem önerőből, hanem Isten gondoskodó szeretetéből. Engedd, hogy Isten megkapálja a talajt, hogy te növekedni és teremni kezdj. Győrffy Eszter