Számít, hogy milyen illat vesz körbe bennünket. Hiszen, ha kellemetlen illatot érzünk, akkor nem szívesen maradunk meg abban a térben, és ugyanígy egyből hat ránk az is, ha abban a szobában, ahova belépünk, jó illat kering. Így van ez a hitünkkel is. Jó, ha olyan légkör árad belőle, mely vonzó mások számára is.
➤
➤
➤
János evangéliuma 12,1-11
1 Jézus tehát hat nappal a páska ünnepe előtt elment Betániába, ahol Lázár élt, akit feltámasztott a halottak közül. 2 Vacsorát készítettek ott neki, és Márta szolgált fel, Lázár pedig egyike volt azoknak, akik Jézussal együtt ültek az asztalnál. 3 Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárdusolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt az olaj illatával. 4 Tanítványai közül az egyik, Júdás Iskáriótes, aki el akarta őt árulni, így szólt: 5 Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem juttatták az árát a szegényeknek? 6 De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek. 7 Jézus erre így szólt: Hagyd őt, hiszen a temetésem napjára szánta; 8 mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek. 5Móz 15,11 9 Nagyon sokan megtudták a zsidók közül, hogy ő ott van, és odamentek; nemcsak Jézus miatt, hanem azért is, hogy lássák Lázárt, akit feltámasztott a halottak közül. 10 A főpapok pedig elhatározták, hogy Lázárt is megölik, 11 mert a zsidók közül sokan miatta mentek oda, és hittek Jézusban.
➤
➤
➤
János evangéliuma
Augustinus és Luther szerint a Biblia legfontosabb könyvét kezdjük most olvasni. Ha valaki nem olvasta még János evangéliumát, valószínűleg akkor is ismer belőle egy verset: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örökélete legyen.” (Jn 3,16) Ugye, ismerős? Nemcsak ebben a versben, de az egész könyvben a szeretet a legfontosabb. Isten szerette az embereket, ezért elküldte Jézust. Jézus szerette az embereket, ezért meggyógyította őket, csodákat tett előttük, beszélgetett velük külön-külön is, majd meghalt és feltámadt értük, értünk. Az evangélium végén az egyik tanítványától, Pétertől azt kérdezte: „Szeretsz-e engem?” Ezeket a lényeges dolgokat János írta le, aki magát nem név szerint, hanem csak a „szeretett tanítvány” kifejezéssel említi.
János idős korában írta az evangéliumát, amikor már a másik három evangélium készen volt és sokfelé ismerték. Az ő könyve egy kicsit más, mint a többieké, más oldalról írja le az eseményeket. Sok olyan részletet említ, amelyet csak olyan ember tudhatott, aki Jézus közvetlen közelében volt. Jézus tanításaiból sokat csak innen ismerhetünk, például a saját magáról mondott hasonlatok nagyrésze is csak itt fordul elő. Ismered ezeket? Tudnád sorolni? „Én vagyok a szőlőtő.” „Én vagyok a jó pásztor.” „Én vagyok az út …” Érdemes megkeresni ezeket a verseket és elgondolkodni rajta, hogy milyen is a mi szerető Mesterünk, aki az életét adta értünk.