Szerzők

A Budapest-Soroksári Evangélikus Gyülekezet lelkésze vagyok, lelkészfeleség és négy gyermek édesanyja, emellett drámapedagógus, valamint mentálhigiénés- és szervezetfejlesztő szakember, képződő szupervizor és diakóniai mentor.

Tanulmányaimat az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, a Magyar Drámapedagógiai Társaságnál és a Semmelweis Egyetemen végeztem.
Legfontosabb feladatom Isten igéjének továbbadása, a gyülekezet kiscsoportjainak szervezése, koordinálása, egyéni lelkigondozás segítő beszélgetéssel, illetve tanácsadással, valamint a hitoktatás.

Szívügyem, hogy nyitott egyházi közösségeinkben befogadó kiscsoportok alakuljanak, fejlődjenek, amelyek hitben, szeretettel kísérik és megtartják tagjaikat a mindennapokban, és az élet változást hozó szakaszaiban.

Blatniczky János Dániel evangélikus lelkész vagyok. Eredeti elgondolásom szerint erdésznek készültem, de az Úristen átirányított, s egy év sorkatonaság, két év norvégiai tanulmányút után teológiát tanultam, s 1997-től először Tótkomlóson, majd a Nógrád megyei Szügyben voltam lelkész. Az ottani 15 év elteltével, rövid pilisi és beledi kitérővel 2017 őszén kerültem a Pesterzsébeti Evangélikus Gyülekezetbe, ahol azóta lelkészként szolgálok. Feleségemmel, aki szintén lelkész, 4 fiúgyermekünk van.

Bölcsföldi András református lelkész vagyok, a budapesti teológián dolgozom, mint spirituális, ami egy elég összetett munkát jelent. Van benne: sok beszélgetés, lelki és közösségi élet szervezése, gyülekezetlátogatások, szolgálatok ajánlása, tanulmányi kirándulások vezetése. Néhanapján írni is szoktam, főleg áhítatokat, meditációkat, cikkeket. Azért is, mert a lelkészség mellett a legkedvesebb hobbim az irodalom, melyet olvasva és írva is művelek. Isten ilyen szülőkkel ajándékozott meg (lelkész – magyartanár), s ezt viszem tovább.

2008 februárja óta szolgálok a Szentírás Szövetségnél.

Fő feladataim közé tartozik a nyári táboros missziók koordinálása, nyári táboros anyagok írása, de persze szívesen besegítek az Útjelző/Út-on izgalmas feladataiban is. Isten igéjét érdekesen, fiatalok számára könnyen feldolgozható formában átadni megtisztelő dolog.

Örülök, hogy részese lehetek! 2023 tavasza óta járok a Küllő (Külső-Üllői Úti) Református Gyülekezetbe.

2004 óta dolgozom az Útjelzővel.

Gyerekkorom óta foglalkoztatott az Isten-téma, de Jézust nem tudtam hova tenni. Később elhatároztam, hogy elejétől a végéig elolvasom a Bibliát, hátha választ kapok a kérdéseimre. Ahogy haladtam az olvasással, sorra jöttek a válaszok. Szereztem rajztanári, művelődésszervezői és vallástanári diplomát. Tagja voltam a Timóteus Társaságnak, kicsit önkénteskedtem a Református Fiatalok Szövetségénél, dolgoztam a Magyar Evangéliumi Diákszövetségnél, jártam kollégiumokba, Diákszigetre beszélgetni a megváltásról, szerkesztek kiadványokat a Szentírás Szövetségnek, a Harmat Kiadónak…

Négy gyermekem van. A művészetek gyerekkorom óta érdekelnek, különféle képző-, népművészeti technikákat tanultam, tanulok. A zenét is nagyon szeretem, tagja vagyok a gyülekezet kórusának, illetve tartok dúdolót, kobzán játszom. Szeretem a teremtett világot, fontosnak tartom a védelmét.

Remélem, hogy amikkel foglalkozom, sikerül alkalmat teremtenem arra, hogy bizonyságot tegyek a hitemről.

Country blues zene és az evangélium: ez foglalja össze legjobban, honnan jövök és milyen fajta zenét szeretek. Amikor meghallottam Elvist játszani az 1960-as években, magam is gitározni kezdtem. Út közben tanultam kémiát, dolgoztam a gázszolgáltató szektorban, Rock’n Roll-t játszottam klubokban és bárokban szerte Nagy-Britanniában, felvéve sok "világias" szokást és idült alkoholizmust. Ekkor találkoztam valakivel, aki azt mondta: "valami hiányzik az életedből"

Amikor Jézus követőjévé váltam 1969 nyarán, békességet, bocsánatot és megelégedettséget nyertem. Segítettem egy Kánaán nevű country Gospel zenekar megalapításában, ami számos albumot produkált. Megértettem az elhívásomat, hogy menjek el tehát a széles világba a hangommal, így végül elhagytam a világi munkámat 1976-ban, hogy az egész hátralevő életemet Jézus jó hírének tanításával és eléneklésével töltsem.

Istenhez vezető utamon a Római Levél mondata indított el, amivel Szabó Magda Abigél című ifjúsági regényében találkoztam először. Pál apostol mondata így hangzik: „nem azé, aki akarja, se nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené…” Engem annyira megfogott, hogy elhatároztam, hogy meg akarom ismerni ezt az Istent. A Kálvin téri gyülekezetbe jártam a konfirmáció előkészítőre, ez a két esztendő teljesen átformálta az életemet. Hatással volt rám a lelkészem, Molnár Miklós, aki az alkalmakat tartotta, ezért is döntöttem a vallástanári
hivatás mellett. Már gimnazistaként bekapcsolódtam az Egyetemi Gyülekezet életébe, az itteni élményeim miatt végeztem el a lelkész szakot.

2004-2018 között egyetemi lelkészként szolgáltam, majd a Fasori Református Egyházközség lelkészeként a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban hittant tanítottam.

Férjem mérnök és teológusi végzettsége is van. A Szentírás Szövetség által kiadott Kereszt-kérdésekből írta a szakdolgozatát, igy kerültünk kapcsolatba a Szövetséggel, melynek 2023 óta vagyok a vezetője. Három fiúnk született, a legkisebb mellett GYES-en vagyok.

Evangélikus lelkész vagyok, mondhatni egy lelkészdinasztia tagja, hiszen legalább hét nemzedékre visszamenve lelkészek vannak őseim között. Az utam persze nem volt ilyen egyszerű. Saját életemben tanultam meg, hogy Istennek nincsenek unokái, csak gyermekei. Mindenkinek magának kell válaszolnia Isten hívására, és nem elég, ha szülei, nagyszülei egyszer így döntöttek. Először nem is akartam a „magától értetődő” pályára menni, de miközben azt kerestem, hol is lenne a helyem a világban, Isten mégis erre az útra igazított. 2012 óta iskolalelkészként szolgálok, jelenleg a budapesti Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium több mint 800 diákja között.

Több mint húsz éve tartozom a Pestszentlőrinci Evangélikus Gyülekezethez, csodás feleségemmel is itt találkoztam. Most már három gyermekünket nevelgetjük közösen és próbáljuk Isten országának titkaira tanítani őket is.

Mikor Angliában tanultunk, volt egy barátunk, aki kedveskedni szeretett volna, ezért „Andrásné”-nak szólított, azt gondolta, itthon mindenki így hív. Nos, én Sárai Ágotaként láttam meg a napvilágot, valamikor nagyon régen. Nagyon sok területen bizonyultam tehetségesnek: zongoráztam, balettoztam, színészkedtem, diákvezető voltam és még jó tanuló is voltam, de akkor kezdtem el igazán élni, mikor Isten megszólított és beszélgetni kezdett velem. 17 éves már elmúltam ekkor, jó sok butaságot csináltam fiatal korom ellenére. Isten
mégis azt mondta szeret, annyira, hogy meghalt értem a kereszten. Nem akarta, hogy cipeljem bűneim terhét, megszabadított. Sőt, meghívott, hogy menjek Vele, hogy kövessem Őt életem útján. Ez már több, mint 30 éve történt, és bár sokszor találom borzasztó nehéznek ezt az utat, mégsem bántam meg, hogy akkor Jézus szolgálatába szegődtem.

Így lettem református lelkész, bár nem az akartam lenni, csak azt tudtam, Istent akarom szolgálni a nap 24 órájában, végül is azt teszem; lelkészként, tanárként, feleségként és anyaként is. Jelenleg a Szentendrei Református Egyházközségben vagyok beosztott lelkész és a gyülekezet gimijében iskolalelkész. Öt gyermekünk született, négy fiú és egy lány.

Angliából származom, 2019-óta élek Kelet-Magyarországon feleségemmel és a gyerekekkel. Közösségi Kávézónk van Tiszadobon, ahol helyieket és turistákat hívunk be feltöltődni testileg és lelkileg. Emellett a Kereszt-Tény nonprofit szervezet által bátorítjuk a keresztényeket hitéletükben, például úgy, hogy olyan digitális forrásokat, konferenciákat hozunk létre, amelyek segítenek növekedni a hitükben.

Szeretem a természetet, szeretek biciklizni és keresztény dalokat hallgatni. A Szentírás Szövetség nyári angol táboraiban is szolgálok.

Steve 2009 és 2013 között volt a Szentírás Szövetség teljes állású önkéntese, nyáron táborokat, tanév közben angol Biblia-klubokat szervezett iskolákban, gyülekezetekben.

Steve Új-Zélandról származik.

Lilla 2006-tól szolgált a Szentírás Szövetséggel gyermektáborokban, illetve később többek közt a Lélekfrissítő fordításában.

Steve és Lilla 2009-ben ismerkedtek meg egy nyári táborban, s 2011-ben házasodtak össze.

Három kislányuk van, 7, 5 évesek, s a legkisebbik 10 hónapos.

Steve statikusként dolgozik távmunkában az új-zélandi főnökének. Lilla eredetileg pszichológus, jelenleg gyesen van.

Egy baptista gyülekezetbe járnak Budaörsre.

Kántor Tamásnak hívnak, 62 éves, lélekben örök fiatal, szerelmes egyszeres férj, vidám háromszoros apa, boldog négyszeres nagyapa vagyok. Középiskolai tanár és informatikus, s ami mindezeknél fontosabb: megbocsátott bűnös.

Szellemi otthonom egy budapesti baptista gyülekezet közössége, vezetői szolgálatom is leginkább oda kötődik.

Keleti Gábor vagyok, Budapesten élek feleségemmel. A Dorkász Szolgálat Közhasznú Alapítványnak vagyok a budapesti területi igazgatója, ahol szociális szolgálatokkal foglalkozom, valamint börtönmisszióval. Emellett a Dél-Pesti Golgota Gyülekezetbe járunk, a zenés dicsőítő szolgálatot vezetem, valamint két hetente a házi csoportunkat.

Industrial Disease néven van egy zenekarom is, ahol gitározom, énekelek és dalokat írok. 2024-ben lesz 10 éves a zenekar, amit egy nagyszabású koncerttel fogunk megünnepelni.

2007 óta minden nyáron szolgálok a Szentírás Szövetség által szervezett angol nyelvű bibliatáborokban.

1991-ben kerültem Magyarországra keresztény missziós tanárként. Akkoriban nagyon nagy nyitottság volt az emberekben az angol tanárok és tulajdonképpen bármilyen hit iránt. Más tanárokkal közösen „Fedezd fel Jézust” konferenciákat szerveztünk középiskolás gyerekek számára. Isten megáldott egy magyar feleséggel és négy gyermekkel is, akik most már a fiatal felnőttkori éveiket élik.

Amióta Magyarországra jöttem, rendszeresen részt veszek vasárnapi iskolai szolgálatokban és nyári táborokban, az elmúlt tíz évben többek között a Szentírás Szövetség által szervezett táborokban is. Minden nyaram fénypontja ez az értékes lehetőség, hogy gyermekek életét érinthessem meg az evangélium által, és a nemzetközi csapatok – akikkel szolgálok – nagyon jól közvetítik, hogy hogyan is kellene működnie Krisztus Testének, amikor együtt dolgozunk a gyermekek szívének eléréséért.

Nagyon hálás vagyok a magyarországi Szentírás Szövetség működéséért és munkájáért. Mindez legyen Isten dicsőségére! Ő hűséges mindazokhoz, akik belé helyezik a bizalmukat.

Kovács Rebeka vagyok, jelenleg egyetemista a Budapesti Gazdasági Egyetemen. Az Őrszentmiklósi Református Gyülekezethez tartozom, ahol örömmel szolgálok több területen is. Mostanában a gyermekszolgálatban vállalok nagyobb szerepet, de az ifis korosztály is közel áll a szívemhez. Talán azért is, mert jóformán még én is közéjük tartozom.

Hálás vagyok, amikor Isten rajtam keresztül, az én tapasztalataim által is szeretne megszólítani fiatalokat, és igyekszem jó eszköze lenni. Hiszem, hogy ezen a platformon keresztül is üzen mindannyiunknak, és bátorít, hogy álljunk szolgálatába, minden hiányosságunk, gyengeségünk ellenére is, hogy eközben formáljon, erősítsen minket.

Egyszer akaratlanul csapódtam egy családi áhítat kellős közepébe, ahol fontos mondat született meg bennem akkor. „Van Isten.” Van, mert létezik ilyen család, ilyen helyzet, ilyen kapcsolatok, ilyen légkör, még ha az nem is az én családom. Egy útnak a kezdete volt ez, amelyen most is járok, családosan, a feleségemmel és négy gyönyörű kislánnyal megáldva.

Backamadarason élünk és a Marosvásárhelyi Baptista Gyülekezet tagjaként kapcsolódunk Krisztus Urunk láthatatlan nagy egyházába.

Ipari informatikát tanultam és jelenleg programozóként dolgozom. Nagyon szeretek emberekkel beszélgetni, filozofálni, összefüggéseket keresni és találni. Egyetem után egy bibliaiskolát is elvégeztem. (European Missionary Fellowship, Welwyn)

2022 óta írok az Útjelző bibliaolvasó kalauzba.

Budapesten, Pasaréten élek. A Gazdagréti Református Gyülekezet tagjaként, a gyülekezetünkben is vállalok különböző feladatokat. Egy karitatív szervezetnél dolgozom, ahol elsősorban az egészségügyhöz és elsősegélyhez kapcsolódó tevékenységeket végzünk.

Krisztust még gyermekkoromban ismerhettem meg, és nyolcadikos voltam, amikor úgy döntöttem, hogy Neki adom át az életem irányítását.

A Szentírás Szövetségben évek óta segítek a nyári gyermektáborokban, valamint 2015-óta veszek részt az Útjelző / Úton kiadvány írásában.

Olasz Tímea vagyok, Kárpátalján születtem, jelenleg Budapesten élek.

A Palánta Gyermek- és Ifjúsági Misszió munkatársa vagyok. Szabadidőm nagy része szolgálatokkal telik, különösen az imaszolgálat és a dicsőítés van a szívemen. Emellett szeretek barátokkal találkozni, kirándulni, kézimunkázni, kertészkedni, nagyokat nevetni, zenét hallgatni – és persze írni.

Minden egyes írás nagy kaland a számomra, szeretem azt, ahogyan Isten üzenetei testet öltenek, miközben én a billentyűket csapdosom.

Riczinger Péter, tanítvány, lelkész, férj és apa vagyok – mindez egyben. 2023 nyarától a Szombathelyi Evangélikus Gyülekezetben és diakóniában dolgozom. Ez utóbbi azt jelenti, hogy jórészt idős és beteg emberek között hirdetem Isten igéjét.

Krisztus kegyelme leginkább ifis koromban formált át, ezek a tapasztalatok, küzdelmek, áldások a mai napig sokat jelentenek. Talán éppen ezért vezet Isten valahogy mindig arra, hogy fiatalok között is szolgáljak, és továbbadjam, amit megéltem. Hiszem, hogy ez egy olyan időszak az ember életében, amikor Isten úgy tudja formálni, mint soha máskor.

1965-ben születtem, 23 évesen nősültem. 3 gyermekünk született, 2023 óta pedig már nagyszülők is vagyunk. Házasságkötésem óta a Budapest József Utcai Baptista Gyülekezet tagja vagyok, jelenleg pedig egyik presbitere is.

Néhány jelenlegi szolgálatom: házi-csoport vezető, igehirdető, orgonista. Szakmai végzettségemet tekintve okl. gépészmérnök és energiagazdálkodási szakmérnök vagyok. E minőségemben az utóbbi évtizedekben elsősorban erőművi berendezések, ill. rendszerek tervezésével foglalkozom.

1985-ben születtem. Óbudán nőttem föl, a helyi református gyülekezethez tartoztam. Konfirmációm után egy ifjúsági héten szólított meg Isten a gazdag ifjú történetén keresztül (Márk evangéliuma 10, 17-22.), ekkor váltam Jézus Krisztus követőjévé.

Gimnáziumi éveimet a Szentendrei Református Gimnáziumban töltöttem. Ekkortájt magam is az Útjelző alapján olvastam Igét. Ezt követően a budapesti teológiát végeztem el (KRE-HTK). Lelkészi szolgálatom első 8 évében Budapesten és Gödöllőn segéd- illetve beosztott lelkészként dolgoztam. Munkám fókuszában a tizenévesek voltak. Sok-sok tábor, missziós program, és csoportbeszélgetés jellemezte ekkor szolgálatomat.

2017-ben kezdtem a SOTE-n a lelkigondozói szak hallgatását, ahol 2 éven át gyakorlatias módon ismerhettem meg a keresztény kísérés módszereit, növekedhettem az önismeretben és az együttérzés kialakításában. 2017-től Érd-Parkvárosban vagyok vezető lelkész. Egy feleségem, négy gyermekem és két Simson motorom van. 🙂

Tóth Krisztián vagyok (41), feleségemmel és 2 fiunkkal a Tuzsér-Kisvárda baptista körzetben szolgálunk 2022-től, jómagam, mint lelkipásztor. Nagyon élvezem itt, megszerettem a Tiszántúli embereket. Új környezetünkben sok iskola és fiatal van, ezért ifi- és gyerekmunka indulásban vagyunk, célunk, hogy minél többen kapcsolatba kerülhessenek az élő Jézus Krisztussal. Roppant izgalmas!

Így olvassuk a Bibliát, így tanítunk, így keressük a kontaktokat. És hiszünk abban, hogy a sikeres ifimunkához sok-sok nasi kell. 😀

Az Útjelző írásait bátran ajánlom fiataljainknak!

Zámbó András vagyok, református lelkipásztor Budapest-Káposztásmegyeren feleségemmel, Hajnalkával. 5 gyermekünk van, és egy fantasztikusan kedves, befogadó gyülekezetünk. (Ha erre jársz, ugorj be hozzánk!)

Alapvetően közöségépítők vagyunk, nemcsak a gyülekezetben hozunk létre csoportokat, hanem mi is egy munkatársi csapattal csapatban dolgozunk. A lelkészi dolgokon túl lelkigondozással, párok lelki kísérésével foglalkozunk. Gyülekezetünkben nagy hangsúly van az ifjúsági- és gyermekmunkán, valamint a kegyelem evangéliumának tanításán.