Márk evangéliuma 12,35-44
2024. március 15.
Hidegen hagyják a celebek


Jézus pedig leült a templomi persellyel szemben, és nézte, hogyan dobja a pénzt a sokaság a perselybe. Sok gazdag sokat dobott bele, egy szegény özvegyasszony pedig odamenve beledobott két fillért, azaz a legkisebb pénzt. (Márk 12,41–42)
Slide1

Jézus szokatlan helyről szemlélődik, de még ennél is figyelemre méltóbb, hogy mire kíváncsi. Érdekel?


Jézus odahívta tanítványait, és ezt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. Mert mindannyian a fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije csak volt, az egész vagyonát. (Márk 12,43–44)


Márk evangéliuma 12,35-44

35 Amikor Jézus a templomban tanított, ezt kérdezte: Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Krisztus Dávid Fia? 36 Maga Dávid mondta a Szentlélek által: „Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj az én jobb kezem felől, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet.” Zsolt 110,1 37 Ha maga Dávid mondja őt Urának, akkor hogyan lehet a Fia? A nagy sokaság szívesen hallgatta őt. 38 Tanítás közben így szólt Jézus: Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösben járni, és szeretik, ha köszöntik őket a tereken, 39 szeretnek a főhelyeken ülni a zsinagógákban és az asztalfőn a lakomákon; 40 felemésztik az özvegyek házát, és színlelésből hosszan imádkoznak: ezekre súlyosabb ítélet vár. 41 Jézus pedig leült a templomi persellyel szemben, és nézte, hogyan dobja a pénzt a sokaság a perselybe. Sok gazdag sokat dobott bele, 42 egy szegény özvegyasszony pedig odamenve beledobott két fillért, azaz a legkisebb pénzt. 43 Jézus odahívta tanítványait, és ezt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. 44 Mert mindannyian a fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije csak volt, az egész vagyonát.


A prédikátorok, igehirdetők legtöbb esetben a kijáratnál keresik a hallgatósággal a személyes találkozás lehetőségét. Ha a persely a kijárat közelében van is, kerülik annak látszatát, hogy az adakozókat feszélyezzék zavarba hozó figyelmükkel. Jézus viszont leül a persellyel szemben, és nyíltan szemlélődik. Azt gondolhatnánk, érdekli, hogy ki mennyit dob az akkoriban trombita formájú gyűjtő tartályba. Ám azt olvassuk, hogy ehelyett ő azt figyeli, hogyan dobják be a pénzt az emberek. Talán maga a mozdulat érdekli, ami sokszor hivalkodóan lassú volt, hogy mindenki láthassa? Vagy a csörgésből akar következtetni a mennyiségre? Dehogy, épp ellenkezőleg! Hidegen hagyják a celebek, az, ami többségünket érdekelné, hogy ki mennyire gazdag. Ő az emberek szívét, szándékát, mozgatórugóját figyeli. Aztán odahívja magához a tanítványait, és elmagyarázza nekik, hogyan szemléli ő a világot. Példaként állítja a lenézett, kihasznált özvegyasszonyt. Na nem a szegénysége miatt, hanem mert ő mindenét odaadta. Van-e bármink, amit ne Istentől kaptunk volna? Mindenünket odaadni azt jelenti, az életünket adni Istennek. Egyébként is az ő jogos tulajdona, nála van a legjobb helyen. Jézus az adakozás mértékének az alsó határát is meghúzza: többet adj, mint amennyit könnyen nélkülözni tudsz! Ezt a gyakorlatot akár a zsebpénzedből is elkezdheted. Mit szólsz hozzá? Kántor Tamás



Hallgasd meg a Casting Crowns: Nobody című dalát a háttérinfóknál.

Márk evangéliuma
Ha egy eseményről, amelyen nem vettél részt pontosan akarod tudni, hogy milyen volt, és mi is történt ott valójában, akkor hol keresed az igazságot? Átnézed a hírportálokat, hogy mit írnak, vagy a hozzászólásokból próbálod kitalálni, hogy mi történt? Esetleg az ismerőseid között keresel olyat, aki többet tud a dologról? Azt hiszem, ez visz legközelebb a valósághoz. Jézus életéről is úgy tudhatjuk meg a legtöbbet, ha olyan embertől hallunk róla, aki ott volt. Ezért érdemes elolvasni az evangéliumokat. Márkról ugyan nem tudjuk, hogy ott volt-e az eseményeknél, de az biztos, hogy mestere, Péter mindenütt jelen volt, amikor Jézus tanított és csodákat tett, és ott volt akkor is, amikor megfeszítették Krisztust, sőt a feltámadása után is találkozott vele.
Márk Pétertől sokszor hallhatta Jézus történetét és fordította szavait, hisz tolmácsként és munkatársként is mellette volt. Valószínűleg Péter élete vége felé az ő beleegyezésével, esetleg diktálására írta le Márk Jézus életének, halálának és feltámadásának történetét 64-65 tájékán.
Máté ugyan megelőzi az Újszövetségben, de mégis Márk a legelső leírt evangélium a négy közül. És ez a legrövidebb is. Éppen ezért bátran ajánlhatod azoknak a barátaidnak is elolvasásra, akik még nem ismerik a Bibliát és nem tudják, hol kezdjenek hozzá. Mert ebben a könyvben nem találnak nehezen érthető részeket, nemzetségtáblázatokat, azonban megtalálnak mindent, amit Isten Szolgájáról, Jézus Krisztusról tudniuk kell.