A Krónikák második könyve 34,1-18
2024. augusztus 14.
Add tovább!


Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét. (2Krónikák 34,3)
Slide1

Olyan csodálatos, amikor valaki fiatalon kezdi el követni az Urat és kezd az Ő útján járni!


Nyolcéves volt Jósiás, amikor uralkodni kezdett, és harmincegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Azt tette, amit helyesnek lát az Úr. Ősatyjának, Dávidnak az útjain járt, és nem tért el attól sem jobbra, sem balra. Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét. Tizenkettedik évében kezdte megtisztítani Júdát és Jeruzsálemet az áldozóhalmoktól, az Aséra-szobroktól, a faragott és öntött bálványoktól. (2Krónikák 34,1-3)


A Krónikák második könyve 34,1-18

1 Nyolcéves volt Jósiás, amikor uralkodni kezdett, és harmincegy évig uralkodott Jeruzsálemben. 2 Azt tette, amit helyesnek lát az Úr. Ősatyjának, Dávidnak az útjain járt, és nem tért el attól sem jobbra, sem balra. 2Krón 29,2 3 Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét. Tizenkettedik évében kezdte megtisztítani Júdát és Jeruzsálemet az áldozóhalmoktól, az Aséra-szobroktól, a faragott és öntött bálványoktól. 2Krón 31,1; 33,3 4 Lerombolták az ő jelenlétében a Baalok oltárait. A rajtuk álló tömjénező oltárokat darabokra vágatta, az Aséra-szobrokat, a faragott és öntött bálványokat összetörette, porrá zúzatta, és szétszóratta azoknak a sírjain, akik áldoztak nekik. 5 Az oltárokon elégette papjaik csontjait. Így tisztította meg Júdát és Jeruzsálemet. 6 Manassé, Efraim és Simeon városaiban is, egészen Naftáliig, azoknak a romjain körös-körül 7 leromboltatta az oltárokat és az Aséra-szobrokat, összetörette a bálványokat, porrá zúzatta azokat, és minden tömjénező oltárt darabokra vágatott Izráel egész országában. Azután visszatért Jeruzsálembe. 8 Uralkodásának a tizennyolcadik évében az ország és a templom megtisztítása során elküldte Sáfánt, Acaljá fiát, Maaszéjá városparancsnokot meg Jóáh főtanácsost, Jóáház fiát, hogy javítsák ki Istenének, az Úrnak a házát. 9 Ezek elmentek Hilkijjá főpaphoz, és átadták neki az Isten házában összegyűjtött pénzt, amelyet az ajtót őrző léviták gyűjtöttek össze Manassé és Efraim lakóitól, az Izráelben megmaradtaktól, továbbá a Júdából és Benjáminból valóktól, meg Jeruzsálem lakóitól. 10 És átadták azt a munkavezetőknek, akik az Úr házához voltak kirendelve, azok pedig továbbadták az Úr házában dolgozó munkásoknak, hogy állítsák helyre és javítsák ki a templomot. 11 Adtak pénzt az ácsoknak és a kőműveseknek, hogy vásároljanak faragott köveket és faanyagot a gerendázathoz és a helyiségek beburkolásához, mert Júda királyai hagyták elkorhadni azokat. 12 Az emberek hűségesen végezték a munkát. Merárí fiai közül Jahat és Óbadjá léviták, a kehátiak közül pedig Zekarjá és Mesullám voltak a felügyelőik, ők irányították őket. A különféle hangszerekhez értő léviták pedig 13 a teherhordók élén álltak, és irányították valamennyi munkást mindenféle munkában. Léviták voltak az írnokok, a felügyelők és a kapuőrök is. 14 Amikor kihozták az Úr házában összegyűlt pénzt, megtalálta Hilkijjá főpap azt a törvénykönyvet, amelyet az Úr adott Mózes által. 5Móz 31,24-26 15 Ekkor megszólalt Hilkijjá, és ezt mondta Sáfán kancellárnak: Ezt a törvénykönyvet találtam az Úr házában! És odaadta Hilkijjá a könyvet Sáfánnak. 16 Sáfán pedig elvitte a könyvet a királyhoz, és jelentést tett a dologról a királynak. Ezt mondta: Elvégezték a te szolgáid mindazt, amit rájuk bíztak. 17 Összeszedték az Úr házában található pénzt, és odaadták a felügyelőknek meg a munkásoknak. 18 Jelentette Sáfán kancellár a királynak azt is, hogy Hilkijjá főpap egy könyvet adott át neki, és felolvasott belőle Sáfán a királynak.


Jósiás csupán 16 éves volt, amikor igaz szívvel lépett elődje, Dávid király útjára: megtisztította az országot a bálványimádástól, ami akkortájt nagyon is jellemző volt Júda népére. Bár mi ma nem ilyen bálványimádó időkben élünk, mégis, sokszor az a benyomásom, hogy énszeretetünk a bálványimádás modern változata. De mi, hívő emberként egy olyan nép tagjai lehetünk, akik az Úr Jézust szeretik és az Ő igéjét olvassák. Életünkkel megmutathatjuk másoknak, hogy Isten útjai igazak, és minden tőlünk telhető jót megtehetünk felebarátainkkal. 26 évesen Jósiás nekikezdett az Úr templomának javításához, és tett róla, hogy a munkásokat jól megfizessék. Ekkor történt az, hogy „megtalálta Hilkijjá főpap azt a törvénykönyvet, amelyet az Úr adott...” (14. v.), majd odaadta Sáfánnak, Jósiás kancellárjának, aki pedig felolvasott belőle a királynak. Próbáljunk mi is megragadni minden lehetőséget, hogy jártunkban-keltünkben továbbadjunk másoknak egy-egy evangelizáló szórólapot, kis könyvet vagy akár Bibliát! Ezt bárki megteheti, aki hajlandó rá – legyen akár öreg, akár fiatal. Páran biztosan visszautasítanak majd, vagy akár ki is nevetnek, de páran lehet, hogy ezt mondják majd: „Hm, eddig soha még csak bele sem lapoztam a Bibliába!” És lehet, hogy pont ez lesz majd annak az utazásnak a kezdete, ami elvezeti őket a Megváltóval való igazi, élő kapcsolatra. Gus Eyre



Hallgasd meg: Band’Ora zenekartól a Jézus nevében című dalt a háttérinfóknál!

Krónikák második könyve
A bibliai kánon összeállításakor a Krónikák – akkor még egynek számító – könyve került be utoljára a válogatásba. De milyen jó, hogy benne van és olvashatjuk! Különben honnan tudnánk meg olyan apró részleteket, hogy miként ment végbe a templom építése, felszentelése, vagy éppen milyen imádság hangzott el akkor?
Dávid úgy gondolta, nem helyes, hogy ő palotában lakik, miközben Istennek csak egy sátra van, ezért szeretett volna templomot építeni, amit azonban az Úr nem fogadott el tőle. Viszont megígérte, hogy a fia, Salamon megépítheti majd azt a templomot. Dávid nem sértődött meg ezen, hanem elkezdett mindent megtervezni és összegyűjteni az anyagokat, hogy ha majd építeni lehet, ne legyen már másra gond. Valóban egyszerűbb volt így az építkezés. Salamon életéről és az építkezésről az első kilenc fejezet szól.
A továbbiakban a kettészakadt országról, vagy inkább csak a júdai részéről, majd a babiloni fogságról olvashatunk. Ezek nem túl szívderítőek, de mégiscsak jó hírrel zárul a könyv, mert Círus, babiloni király engedélyt ad a hazatérésre és a templom újjáépítésre.