Pál második levele a korinthusiakhoz 1,8-14
2024. szeptember 20.
Erődön felül is

Ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat (2Korinthus 1,9)
Slide1

Volt már olyan, hogy azt gondoltad: „nem bírom tovább!”? Tudd, hogy ezek azok a helyzetek, ahol Isten igazán el tud kezdeni munkálkodni az életedben!

…erőnkön felül megterheltettünk, annyira, hogy az életünk felől is kétségben voltunk. Sőt mi magunk is elszántuk magunkat a halálra, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat. (2Korinthus 1,8-10)


Pál második levele a korinthusiakhoz 1,8-14

8 Mert azt akarjuk, testvéreim, hogy tudjatok arról a nyomorúságról, amely Ázsiában ért minket: rendkívüli mértékben, sőt erőnkön felül megterheltettünk, annyira, hogy az életünk felől is kétségben voltunk. ApCsel 20,19; 1Kor 15,32 9 Sőt mi magunk is elszántuk magunkat a halálra, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat; 10 aki ilyen halálos veszedelemből megszabadított minket, és meg is fog szabadítani. Benne reménykedünk, hogy ezután is megszabadít, 11 mivel ti is segítségünkre vagytok az értünk mondott könyörgéssel, hogy a ránk áradt kegyelemért sokan sokféleképpen mondjanak értünk hálaadást. 12 Mert ez a mi dicsekvésünk, amelyről lelkiismeretünk bizonyságot tesz, hogy Isten szentségével és tisztaságával, nem emberi bölcsességgel, hanem Isten kegyelmével jártunk a világban, kiváltképpen pedig közöttetek. 13 Mert nem írunk nektek mást, mint amit olvastok és meg is értetek, sőt remélem, hogy teljesen meg fogtok érteni, 14 ahogyan részben meg is értettetek minket: mert ti velünk dicsekedtek, amiképpen mi is veletek a mi Urunk Jézus napján.

Nemrég egy diákcsoporttal kisebb tematikus városi sétára indultam a budai dombokon. Az út egy látványos hosszú lépcsősorral kezdődött. Többen elborzadva, remegő szívvel és térdekkel néztek fel a lépcsőkre, annak ellenére, hogy előre szóltunk nekik, hogy erre számítani kell. (Volt persze, aki poénból játszott rá az agóniára.) Ehhez képest, amikor Pál írja, hogy „erőnkön felül megterheltettünk…”, az azért eléggé mást jelent. Elég durva lehetett az a helyzet, amiről egy olyan valaki, akivel megtörtént, hogy megkövezték és aztán nem sokkal később egyszerűen felkelt, és továbbment, ilyeneket ír. Őszintesége azonban több dologra is rávilágít: Pál nem kendőzi el átélt félelmeit, és nem bagatellizálja megküzdött helyzeteit. Megmutatja, hogy mindazt, amit tettek, nem saját kedvtelésből tették, hanem az evangélium ügyéért. Világossá teszi azt is, hogy nem a saját erejükre támaszkodva jártak a járhatatlan utakon. Sőt, a legmélyebb helyzetekben bízhattak a leginkább a halottakat is feltámasztani képes Isten kegyelmében. Hangsúlyozza, hogy milyen fontos, hogy ezekben a helyzetekben hívők egymásért imádkoznak és könyörögnek. Ez kölcsönös részesedés egymás próbatételeiben. „Egymás terhének hordozása” (Gal, 6,2). Mennyi minden van benne ebben a történetben, amit mi elfelejtünk, elengedünk. Saját terveink, saját vágyaink saját erőből való megvalósítása őrli fel az életünket. Isten sokkal többre hívott el, és sokkal többre tehet képessé! Győri Gábor Dávid


Hallgasd meg az Éneklem a te jóságodat című dalt a háttérinfóknál!

Pál második levele a korinthusiakhoz
Mikor szoktál levelet írni? Ha valami bánatod van, vagy fölháborodtál valamin? Esetleg, ha különleges helyen jártál, vagy csodálatos élményed volt? Kinek írsz ezekről? Előfordult már, hogy levél útján kellett rendbe tenned dolgokat, kibékítened embereket, esetleg elmondani nekik, hogy mit csináltak rosszul? Pál apostol sokszor került ilyen helyzetbe, amikor egy-egy frissen alakult gyülekezetet elhagyva, az ottaniak nem követték a tanítást, és távolból kellett segíteni nekik.
A korinthusi gyülekezetben, mint annyi más gyülekezetben, voltak gondok, amelyeket nem tudtak egyszerűen megoldani. Pál apostol felelősséget érzett értük, ezért próbálta levelekkel és látogatással is segíteni őket. Az első levelet Timóteus vitte el Korinthusba, de nem jó hírekkel tért vissza Pálhoz, erre ő szomorúan, könnyek között igyekezett rendet teremteni a távolból, sőt egyes bibliatudósok szerint egy villámlátogatást is tett a gyülekezetben. Azt nem tehette, hogy a korinthusiak mellett marad és vezeti a gyülekezetet, mert Isten más helyekre is küldte, hogy hirdesse az evangéliumot. A második levél elveszett ugyan, de az biztos, hogy hatással volt a gyülekezetre, hiszen Titusz már jó hírekkel tért vissza Pálhoz, amely arra ösztökélte őt, hogy az örömét is levélben fejezze ki.
A Bibliában található második korinthusi levél elején erről az örömről ír a megvigasztalódott apostol. Majd a szolgálat hatalmáról, dicsőségéről, szenvedésről, önzetlenségről, becsületességről, megengesztelődésről, és dicséri a gyülekezetet, hogy a jeruzsálemi gyülekezetnek rendezett gyűjtésben szépen helytálltak. Végül megcáfolja az ellene felhozott vádakat.
A korinthusi gyülekezet mindennapi gondjait, a gondok megoldását és saját életedet is megismerheted ebből a tizenhárom fejezetből.