Nézőpont kérdése! Csüggedés és elernyedés ellen

Pál második levele a korinthusiakhoz 4,16-5,10

2024. október 2.

…mert hitben járunk, nem látásban. (2Korinthus 5,7)

Hitben járunk és a szemünk előtt látott „valóság” nem határoz meg minket. Elfordítjuk a tekintetünket, gondolatainkat a befolyásolni akaró látszattól, és az igére/ígéretekre nézünk, és aszerint cselekszünk.

Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók. Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk. (2Korinthus 4,16-5,1)

Pál második levele a korinthusiakhoz 4,16-5,10

1 Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk. Ézs 38,12 2 Azért sóhajtozunk ebben a testben, mivel vágyakozunk felölteni rá mennyből való hajlékunkat, Róm 8,23; 1Kor 15,51-53 3 ha ugyan nem bizonyulunk felöltözve is mezíteleneknek. 4 Mert mi is, akik e sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, minthogy nem szeretnénk ezt levetni, hanem felölteni rá amazt, hogy a halandót elnyelje az élet. 5 Isten pedig, aki minket erre felkészített, a Lélek zálogát adta nekünk. 6 Tehát mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg a testben lakunk, távol lakunk az Úrtól; 7 mert hitben járunk, nem látásban. 8 De bizakodunk, és inkább szeretnénk elköltözni a testből, és hazaköltözni az Úrhoz. Fil 1,21-23 9 Ezért arra törekszünk, hogy akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki. 10 Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat.

Itt van Pál apostol életének titka, és a kulcsa a keresztyén rendíthetetlenségnek. Pál a börtönökben sem törik meg! Nem sajnálja/sajnáltatja magát, nem a megfosztottságára és korlátaira néz (a látható valóságra), hanem leveleket ír, amivel évszázadok múltán is nemzedékeket bátorít! Vegyünk egy köznapi példát: ha a napi sajtóhíreket végignézed/olvasod, arra a következtetésre juthatsz, hogy mindjárt kitör a 3. világháború, elnyel minket az ökológiai katasztrófa és a globális felmelegedés… A negatív hírek olvasása elcsüggeszt, depresszióba dönt. Egy ismerősöm mondta, hogy ezért állt le a hírolvasással, és sokkal jobban érzi magát azóta. Ez viszont nem pusztán valamiféle tudatlanság vállalás, vagy a fejünk homokba dugása. Vedd észre, hogy az ördög harcol ellened a negatív hírdömpinggel! A legnehezebb egy kórházi ágyon/halálos ágyon félrenézni a haláltól. De Pál erre tanít! Ne a halál és elmúlás képére nézzünk, hanem lássunk túl ezeken! Legyen erősebb a feltámadás és az örök élet képe bennünk! Ne a halálra készülj, hanem az örök életre! Arra koncentrálj, hogy ahhoz az Atyához mész, aki megálmodott és küldetéssel látott el téged. Nem az a lényeg, hogy mikor halsz meg, hanem hogy mit teszel addig? Élni és meghalni is lehet depressziósan és magamat sajnálva. De aki az Úrra néz, annak az élete és halála is dicsőséges lesz! Zámbó András

Hallgasd meg Pintér Béla Elhiszem című számát a háttérinfóknál!

Pál második levele a korinthusiakhoz
Mikor szoktál levelet írni? Ha valami bánatod van, vagy fölháborodtál valamin? Esetleg, ha különleges helyen jártál, vagy csodálatos élményed volt? Kinek írsz ezekről? Előfordult már, hogy levél útján kellett rendbe tenned dolgokat, kibékítened embereket, esetleg elmondani nekik, hogy mit csináltak rosszul? Pál apostol sokszor került ilyen helyzetbe, amikor egy-egy frissen alakult gyülekezetet elhagyva, az ottaniak nem követték a tanítást, és távolból kellett segíteni nekik.
A korinthusi gyülekezetben, mint annyi más gyülekezetben, voltak gondok, amelyeket nem tudtak egyszerűen megoldani. Pál apostol felelősséget érzett értük, ezért próbálta levelekkel és látogatással is segíteni őket. Az első levelet Timóteus vitte el Korinthusba, de nem jó hírekkel tért vissza Pálhoz, erre ő szomorúan, könnyek között igyekezett rendet teremteni a távolból, sőt egyes bibliatudósok szerint egy villámlátogatást is tett a gyülekezetben. Azt nem tehette, hogy a korinthusiak mellett marad és vezeti a gyülekezetet, mert Isten más helyekre is küldte, hogy hirdesse az evangéliumot. A második levél elveszett ugyan, de az biztos, hogy hatással volt a gyülekezetre, hiszen Titusz már jó hírekkel tért vissza Pálhoz, amely arra ösztökélte őt, hogy az örömét is levélben fejezze ki.
A Bibliában található második korinthusi levél elején erről az örömről ír a megvigasztalódott apostol. Majd a szolgálat hatalmáról, dicsőségéről, szenvedésről, önzetlenségről, becsületességről, megengesztelődésről, és dicséri a gyülekezetet, hogy a jeruzsálemi gyülekezetnek rendezett gyűjtésben szépen helytálltak. Végül megcáfolja az ellene felhozott vádakat.
A korinthusi gyülekezet mindennapi gondjait, a gondok megoldását és saját életedet is megismerheted ebből a tizenhárom fejezetből.