Pál második levele a korinthusiakhoz 12,14-21
2024. október 18.
Örömteli áldozat


Íme, most kész vagyok harmadszor is elmenni hozzátok, és nem leszek terhetekre, mert nem azt keresem, ami a tietek, hanem titeket magatokat kereslek. Mert nem a gyermekek tartoznak gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek. (2Korinthus 12,14)
Slide1

Krisztus követése során az egyik legszebb élmény, amikor szabaddá válsz a Tőle kapott erőforrásaid szétosztására, miközben senkitől sem vársz fizetséget.


Én pedig nagyon szívesen hozok áldozatot, sőt magamat is feláldozom a ti lelketekért. (2Korinthus 12,15)


Pál második levele a korinthusiakhoz 12,14-21

14 Íme, most kész vagyok harmadszor is elmenni hozzátok, és nem leszek terhetekre, mert nem azt keresem, ami a tietek, hanem titeket magatokat kereslek. Mert nem a gyermekek tartoznak gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek. 15 Én pedig nagyon szívesen hozok áldozatot, sőt magamat is feláldozom értetek. Ha én titeket ennyire szeretlek, ti kevésbé szerettek engem? 16 Ám legyen: én nem voltam terhetekre, de ravasz ember lévén, csellel fogtalak meg titeket. 17 Vagy valamelyik küldöttem révén csaltalak meg titeket? 18 Megkértem Tituszt, és vele együtt küldtem el azt a testvért is. Csak nem Titusz csalt meg titeket? Nem ugyanazon Lélek szerint jártunk? Nem ugyanazokon a nyomokon? 19 Régóta azt gondolhatjátok, hogy mentegetőzünk előttetek. Mi azonban Isten színe előtt Krisztusban beszélünk, mindezt pedig, szeretteim, a ti épülésetekre. 20 Mert félek, hogy amikor megérkezem, nem olyanoknak talállak titeket, mint szeretnélek, és ti is olyannak találtok engem, amilyennek nem szeretnétek. Félek, hogy viszálykodás, irigység, harag, önzés, rágalmazás, vádaskodás, gőg, pártoskodás lesz közöttetek, 21 úgyhogy amikor odamegyek, ismét megaláz engem az én Istenem nálatok, és megsiratok sokakat azok közül, akik korábban vétkeztek, és nem tértek meg abból a tisztátalanságból, paráznaságból és kicsapongásból, amelyet elkövettek.


Bár Pál apostol sok helyen megfordult, és az utazásai magas költséggel járhattak, egyetlen gyülekezettől sem várta el, hogy eltartsák. Nem megbízott vezetőjük volt, hanem egy misszionárius, aki városról-városra járt. Kitanult egy szakmát és annak végzéséből tartotta fenn magát. Természetesen elfogadott felajánlást, ha egy közösség önként támogatta a munkáját. De szabad volt arra, hogy csak adjon, és így szabad maradt az adott gyülekezet is, hogy ne érezzen felesleges kötelezettséget, amikor az evangéliumot hallotta. Pál úgy tekintett magára, mint egy szülőre, aki teljes felelősséget vállal a gyermekeiért. Felszabadultan és örömmel tudott adni, hiszen a másokért hozott áldozatban Mesterét követte. Tudta, hogy szabad az anyagi gondoktól, mert Ura gondoskodni fog róla. Szolgáló társaimmal közösen már több alkalommal éltük át, hogy például egy ifi táborban felteszik a kérdést, hogy miért szánjuk oda az időnket és a pénzünket, ha semmilyen fizetséget sem kapunk érte? Azt kívánom neked, hogy merd odaszánni Jézusnak a tőle kapott idődet, képességeidet és erődet! Mert így rendszeresen részesévé válsz annak a csodálatos tudatnak, hogy Krisztus használ téged a munkájában, és rajtad keresztül áldásokat ad mások számára. Nagy Tamás



Hallgasd meg a Sófár Tábortüzes Dicsőítését, amint a Szabadításod öröme című dalt énekli a háttérinfóknál!

Pál második levele a korinthusiakhoz
Mikor szoktál levelet írni? Ha valami bánatod van, vagy fölháborodtál valamin? Esetleg, ha különleges helyen jártál, vagy csodálatos élményed volt? Kinek írsz ezekről? Előfordult már, hogy levél útján kellett rendbe tenned dolgokat, kibékítened embereket, esetleg elmondani nekik, hogy mit csináltak rosszul? Pál apostol sokszor került ilyen helyzetbe, amikor egy-egy frissen alakult gyülekezetet elhagyva, az ottaniak nem követték a tanítást, és távolból kellett segíteni nekik.
A korinthusi gyülekezetben, mint annyi más gyülekezetben, voltak gondok, amelyeket nem tudtak egyszerűen megoldani. Pál apostol felelősséget érzett értük, ezért próbálta levelekkel és látogatással is segíteni őket. Az első levelet Timóteus vitte el Korinthusba, de nem jó hírekkel tért vissza Pálhoz, erre ő szomorúan, könnyek között igyekezett rendet teremteni a távolból, sőt egyes bibliatudósok szerint egy villámlátogatást is tett a gyülekezetben. Azt nem tehette, hogy a korinthusiak mellett marad és vezeti a gyülekezetet, mert Isten más helyekre is küldte, hogy hirdesse az evangéliumot. A második levél elveszett ugyan, de az biztos, hogy hatással volt a gyülekezetre, hiszen Titusz már jó hírekkel tért vissza Pálhoz, amely arra ösztökélte őt, hogy az örömét is levélben fejezze ki.
A Bibliában található második korinthusi levél elején erről az örömről ír a megvigasztalódott apostol. Majd a szolgálat hatalmáról, dicsőségéről, szenvedésről, önzetlenségről, becsületességről, megengesztelődésről, és dicséri a gyülekezetet, hogy a jeruzsálemi gyülekezetnek rendezett gyűjtésben szépen helytálltak. Végül megcáfolja az ellene felhozott vádakat.
A korinthusi gyülekezet mindennapi gondjait, a gondok megoldását és saját életedet is megismerheted ebből a tizenhárom fejezetből.