Hálát adok az Úrnak, mert igaz, zengem a felséges Úr nevét. (Zsoltárok 7,18)
A Zsoltárok könyve 7
1 Dávid éneke, amelyet a benjámini Kús miatt énekelt az Úrnak. 2 Uram, Istenem, hozzád menekülök! Szabadíts meg üldözőimtől, és ments meg engem, 3 hogy szét ne tépjenek, mint az oroszlán, szét ne szaggassanak menthetetlenül. 4 Uram, Istenem, ha ilyeneket tettem: ha álnokságot követtem el, Jób 31 5 ha rosszul bántam jóakarómmal, ha kifosztottam, aki ok nélkül bántott, 6 akkor ellenség üldözzön és érjen utol engem, tiporja földre életemet, tapossa porba dicsőségemet! (Szela.) 7 Uram, lépj elő haragodban, szállj szembe dühös ellenségeimmel! Kelj föl, szolgáltass igazságot nekem! 8 Gyülekezzenek köréd a népek, te pedig foglalj helyet fölöttük a magasban! 9 Az Úr ítéletet tart a népek fölött. Adj nekem igazat, Uram, hiszen igaz és feddhetetlen vagyok! 10 Vess véget a bűnösök gazságának, és bátorítsd az igazat, szívek és vesék vizsgálója, igazságos Isten! Jer 11,20; Jel 2,23 11 Az én pajzsom az Isten, aki megszabadítja a tiszta szívűeket. 12 Igaz bíró az Isten, olyan Isten, aki mindennap büntethet. 13 Már megint kardját élesíti a gonosz, íját feszíti, és céloz. 5Móz 32,41; JSir 2,4 14 Pedig őt találja el a halálos fegyver, a tüzes nyilak, amelyeket készít. 15 Ha rosszakarat fogan meg benne, nyomorúságot hordoz, és csalódást szül! Jób 15,35 16 Vermet ás, jó mélyet, de maga esik a gödörbe, melyet készített. Péld 26,27 17 Visszahárul fejére a nyomorúság, erőszakossága saját fejére száll. 18 Hálát adok az Úrnak, mert igaz, zengem a felséges Úr nevét.