Keresztény családban nőttem fel Texasban, egy városban, amelyet mi „a Biblia-övének csattjaként” szoktunk nevezni. Életem nagy részében azt hittem, hogy mindenki ismeri Jézust. Azonban miután középiskolás és egyetemista koromban missziós utakon vettem részt, új kultúrák, új perspektívák és egy sokkal nagyobb világ nyílt meg előttem, mint amit eddig ismertem. 2009 nyarán szinte véletlenül kerültem Észtországba. Nyári gyakornokként mentem oda, de annyira megszerettem a helyet, hogy munkát találtam és ott maradtam. Nyolc évet töltöttem tanítással különböző intézményekben, köztük egy nemzetközi iskolában, egy állami iskolában és egy nyelviskolában. Észtországban kapcsolatba kerültem egy szervezettel, amely családokat támogat abban, hogy oktatási forrásokat találjanak gyermekeik számára. Ennek a szervezetnek van egy irodája Budapesten, így 2019-ben ide költöztem, hogy csatlakozzak a csapathoz. Röviddel az érkezésem után kapcsolódtam be a Szentírás Szövetség nyári angol bibliatáboraiba. Ma egy nemzetközi iskolában tanítok, és a budapesti Riverside Gyülekezetbe járok, ahol segítek a gyerekprogramban, és alkalmanként az ajtónál fogadom az embereket.

A Budapest-Soroksári Evangélikus Gyülekezet lelkésze vagyok, lelkészfeleség és négy gyermek édesanyja, emellett drámapedagógus, valamint mentálhigiénés- és szervezetfejlesztő szakember, képződő szupervizor és diakóniai mentor. Tanulmányaimat az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, a Magyar Drámapedagógiai Társaságnál és a Semmelweis Egyetemen végeztem. Legfontosabb feladatom Isten igéjének továbbadása, a gyülekezet kiscsoportjainak szervezése, koordinálása, egyéni lelkigondozás segítő beszélgetéssel, illetve tanácsadással, valamint a hitoktatás. Szívügyem, hogy nyitott egyházi közösségeinkben befogadó kiscsoportok alakuljanak, fejlődjenek, amelyek hitben, szeretettel kísérik és megtartják tagjaikat a mindennapokban, és az élet változást hozó szakaszaiban.

Blatniczky János Dániel evangélikus lelkész vagyok. Eredeti elgondolásom szerint erdésznek készültem, de az Úristen átirányított, s egy év sorkatonaság, két év norvégiai tanulmányút után teológiát tanultam, s 1997-től először Tótkomlóson, majd a Nógrád megyei Szügyben voltam lelkész. Az ottani 15 év elteltével, rövid pilisi és beledi kitérővel 2017 őszén kerültem a Pesterzsébeti Evangélikus Gyülekezetbe, ahol azóta lelkészként szolgálok. Feleségemmel, aki szintén lelkész, 4 fiúgyermekünk van.

Sziasztok! Boross Samu vagyok, van egy feleségem, egy fiunk és van négy lánytestvérem. Tábori lelkészként szolgálok. Járok jégkorongozni, készülök a félmaratonra és szeretem az XXL-es Sport szeletet. Szerintem Biblia olvasás közben nem szabad cigizni, de cigizés közben szabad Bibliát olvasni. (Amúgy nem cigizem, mert asztmás vagyok.)

Bozsoki-Sólyom Pál vagyok. Budapesten hallgatok a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi karán teológus-lelkész szakon. Siófokon születtem és ott is nőttem fel. Zenei szakközépiskolába jártam, ahol a gordonka/cselló volt a hangszerem. Hatalmas áldásnak élem meg, hogy a zenén keresztül és a leírt, kimondott gondolataimmal is dicsérhetem a Mi Urunkat!

Csomós József, 44 éves, lelkes lelkész, a TIREKIFI szupercsapat oszlopos tagja, öt állati jó fej gyerek édesapja, hobbyszakács és megrögzött szíeszlúiszfan. Mivel elvált és újraházasodott keresztyén vagyok, ezért próbálom az életemet még szorosabban Krisztus keresztjéhez kötni, még jobban ráfigyelni, csak Benne bízni, és nagyon, de nagyon szeretni a feleségemet.

2008 februárja óta szolgálok a Szentírás Szövetségnél. Fő feladataim közé tartozik a nyári táboros missziók koordinálása, nyári táboros anyagok írása, de persze szívesen besegítek az Útjelző/Út-on izgalmas feladataiban is. Isten igéjét érdekesen, fiatalok számára könnyen feldolgozható formában átadni megtisztelő dolog. Örülök, hogy részese lehetek! 2023 tavasza óta járok a Küllő (Külső-Üllői Úti) Református Gyülekezetbe.

2004 óta dolgozom az Útjelzővel. Gyerekkorom óta foglalkoztatott az Isten-téma, de Jézust nem tudtam hova tenni. Később elhatároztam, hogy elejétől a végéig elolvasom a Bibliát, hátha választ kapok a kérdéseimre. Ahogy haladtam az olvasással, sorra jöttek a válaszok. Szereztem rajztanári, művelődésszervezői és vallástanári diplomát. Tagja voltam a Timóteus Társaságnak, kicsit önkénteskedtem a Református Fiatalok Szövetségénél, dolgoztam a Magyar Evangéliumi Diákszövetségnél, jártam kollégiumokba, Diákszigetre beszélgetni a megváltásról, szerkesztek kiadványokat a Szentírás Szövetségnek, a Harmat Kiadónak… Négy gyermekem van. A művészetek gyerekkorom óta érdekelnek, különféle képző-, népművészeti technikákat tanultam, tanulok. A zenét is nagyon szeretem, tagja vagyok a gyülekezet kórusának, illetve tartok dúdolót, kobzán játszom. Szeretem a teremtett világot, fontosnak tartom a védelmét. Remélem, hogy amikkel foglalkozom, sikerül alkalmat teremtenem arra, hogy bizonyságot tegyek a hitemről.

Erbach Viola vagyok, a Károli Gáspár Református Egyetem egyik egyetemi lelkésze. Kárpátalján, Munkácson születtem, és bár a családom nem gyakorolta aktívan a hitét, fiatalon mégis megtapasztalhattam, milyen, amikor Isten személyesen megszólít. Barátaim által kerültem be a helyi gyülekezet ifjúsági csoportjába, ahol nemcsak szerető közösségre találtam, hanem szilárd alapra is, amire építhetem az életem. Azóta is hiszem, hogy az életem legjobb döntése volt Isten szolgálatába állni, és hálás vagyok, amikor rajtam keresztül is megszólíthat másokat. Szolgálatom során különösen fontos számomra, hogy segítsek a fiataloknak megtalálni a helyüket Isten történetében, és bátorítani őket, hogy merjenek Őbenne gyökeret verni.

Zsófival és két Úton-olvasó gyerekünkkel 11 éve élünk a csendes-óceáni Vanuatun, ahol gyülekezetünk, a Pasaréti Református Egyház és a Wycliffe Bibliafordítók kiküldésében a tannaiakkal együtt ismerkedünk a Bibliával. 🙂 Mivel a hivatásunk szó szerint a „szentíráshasználat”, ezért sokat gondolkozom-imádkozom azért, hogy hogyan lehet minél egyszerűbben beszélni a Bibliáról. „Közel van hozzád az ige; a te szádban és a te szívedben.” Segítsen életedben az Úr!

Zsófi vagyok, eredetileg bölcsész (PPKE angol+német), majd több rövidebb feladatkör után Szentíráshasználattal foglalkozó bibliafordító (Wycliffe). Közben részt vettem az egyetemen a Bibliakör beindításában, lelkes énekkari tag és gyerekvigyázó voltam a gyülekezetünkben, nyári táboros önkéntes a Szentírás Szövetséggel és más szervezésekben.

Hívő családban nőttem fel, 9 éves koromban az Élet Szava táborában adtam át az életemet az Úr Jézusnak, Aki aztán egy egyetemista nyáron ültette bele a bogarat a fülembe, hogy szívesen látna a Bibliafordításban.

2006-ban házasodtunk össze Mikivel (most nyáron húsz éve!), néhány évvel később duplájára nőtt a családunk, azóta már lassan belenőnek a cipőnkbe a gyerekeink, akik alig 1 évesek múltak, amikor útra keltünk, és Isten kegyelme már több mint 10 éve tart Tanna szigetén.

A munka/szolgálat mellett lelkes házipék és nemmindiglelkes futó vagyok, otthon tanítom az ikreinket, valamint angolra és anyanyelvi olvasásra egy középiskola néhány osztályát. A tengert partközelből szeretem, ami szigeten élve nem túl praktikus. A vesszőhasználat a(z egyik) vesszőparipám.

Istenhez vezető utamon a Római Levél mondata indított el, amivel Szabó Magda Abigél című ifjúsági regényében találkoztam először. Pál apostol mondata így hangzik: „nem azé, aki akarja, se nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené…” Engem annyira megfogott, hogy elhatároztam, hogy meg akarom ismerni ezt az Istent. A Kálvin téri gyülekezetbe jártam a konfirmáció előkészítőre, ez a két esztendő teljesen átformálta az életemet. Hatással volt rám a lelkészem, Molnár Miklós, aki az alkalmakat tartotta, ezért is döntöttem a vallástanári hivatás mellett. Már gimnazistaként bekapcsolódtam az Egyetemi Gyülekezet életébe, az itteni élményeim miatt végeztem el a lelkész szakot. 2004-2018 között egyetemi lelkészként szolgáltam, majd a Fasori Református Egyházközség lelkészeként a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban hittant tanítottam. Férjem mérnök és teológusi végzettsége is van. A Szentírás Szövetség által kiadott Kereszt-kérdésekből írta a szakdolgozatát, igy kerültünk kapcsolatba a Szövetséggel, melynek 2023 óta vagyok a vezetője. Három fiúnk született, a legkisebb mellett GYES-en vagyok.

Hajdú B. Kadosa vagyok. A nevem talán mondható különlegesnek, én nem vagyok az. Negyvenhárom év sok-sok formáló történésével a hátam mögött, már kezdem egyre jobban érteni Jézus szavait: „Nélkülem semmit sem tudtok cselekedni…” (Jn 15,5) Jézus Krisztus - számomra nagyon kézzelfogható módon – kb. tizenkét éves koromban „nyúlt bele” az életembe szabadító szeretetével. Nagyon mélyről emelt fel... Azzal, amit akkor kaptam Tőle, (örök)életre szólóan magához láncolt. Családos vagyok. Nagyon hálás vagyok a feleségemért, Erzsiért, akivel jövőre lesz a húszéves házassági évfordulónk. Három életrevaló fiút nevelünk: Kristófot, Ábrist és Nátánt. Isten ránk merte bízni őket, igyekszünk tenni a tőlünk telhetőt… Nagyon szeretem ezt a missziós formát, amit Úton-ba való írás jelent, de még jobban szeretem a korosztályt, amely címzettje az írásainknak. Örömmel mondtam igent a felkérésre, és remélem, hogy a napi áhítatok utat találnak a fiatal felnőtt korosztály szívéhez, ahol minden fontos dolog eldől… (Péld 4,23)

Mikor Angliában tanultunk, volt egy barátunk, aki kedveskedni szeretett volna, ezért „Andrásné”-nak szólított, azt gondolta, itthon mindenki így hív. Nos, én Sárai Ágotaként láttam meg a napvilágot, valamikor nagyon régen. Nagyon sok területen bizonyultam tehetségesnek: zongoráztam, balettoztam, színészkedtem, diákvezető voltam és még jó tanuló is voltam, de akkor kezdtem el igazán élni, mikor Isten megszólított és beszélgetni kezdett velem. 17 éves már elmúltam ekkor, jó sok butaságot csináltam fiatal korom ellenére. Isten mégis azt mondta szeret, annyira, hogy meghalt értem a kereszten. Nem akarta, hogy cipeljem bűneim terhét, megszabadított. Sőt, meghívott, hogy menjek Vele, hogy kövessem Őt életem útján. Ez már több, mint 30 éve történt, és bár sokszor találom borzasztó nehéznek ezt az utat, mégsem bántam meg, hogy akkor Jézus szolgálatába szegődtem. Így lettem református lelkész, bár nem az akartam lenni, csak azt tudtam, Istent akarom szolgálni a nap 24 órájában, végül is azt teszem; lelkészként, tanárként, feleségként és anyaként is. Jelenleg a Szentendrei Református Egyházközségben vagyok beosztott lelkész és a gyülekezet gimijében iskolalelkész. Öt gyermekünk született, négy fiú és egy lány.

Angliából származom, 2019-óta élek Kelet-Magyarországon feleségemmel és a gyerekekkel. Közösségi Kávézónk van Tiszadobon, ahol helyieket és turistákat hívunk be feltöltődni testileg és lelkileg. Emellett a Kereszt-Tény nonprofit szervezet által bátorítjuk a keresztényeket hitéletükben, például úgy, hogy olyan digitális forrásokat, konferenciákat hozunk létre, amelyek segítenek növekedni a hitükben. Szeretem a természetet, szeretek biciklizni és keresztény dalokat hallgatni. A Szentírás Szövetség nyári angol táboraiban is szolgálok.

Steven Jemmett-nek hívnak, Új-Zélandon születtem. Kamasz éveimben ateista voltam. Azonban az iskolában lett egy keresztény barátom, akivel évekig vitatkoztunk arról, hogy vajon a világ Isten nélkül vagy Isten teremtő munkája által alakult ki. Végül elfogadtam, hogy amiben a barátom hisz, mégiscsak sokkal hihetőbb és logikusabb, mint amiben én. Ezt követően elkezdtem egy gyülekezeti csoportba járni és Bibliát olvasni. Megértettem, hogy Jézus valóban Isten fia, és kértem Tőle, hogy bocsássa meg a bűneimet és legyen az életem Ura. Isten vágyat ébresztett a szívemben, hogy másokkal is megosszam az Ő jó hírét.

2008–ban Magyarországra látogattam egy kéthetes missziós útra néhány emberrel az akkori gyülekezetemből. Ez az élmény nagyon nagy hatással volt rám, csodálatos volt Isten munkáját látni, így később újra visszatértem Magyarországra a Szentírás Szövetség misszionáriusaként. Nyári táborokban és évközi angol bibliaklubokban segédkeztem 4 évig.

Ezalatt az idő alatt ismertem meg a feleségemet egy nyári táborban való szolgálat során. Három gyermekünk van és Budapesten élünk. Ahol csak tudok, önkéntesként segítem a Szentírás Szövetség munkáját, és a kuratóriumnak is tagja vagyok.

Jemmett-Szatmári Lilla vagyok, Steve felesége és 3 kislány édesanyja. Végzettségemet tekintve pszichológus és angol tanár. Jézust a húszas éveim elején ismertem meg, s azóta sokféle úton jártam vele, sokszor nem arra, ahova valaha terveztem vagy szerettem volna. Ugyanakkor csodálatos helyekre vezetett, s egy pillanatra sem hagyott el.

Isten szeretete számomra felfoghatatlan, gyógyít és tisztít napról napra. Az Igéjében mindig új felfedeznivaló van, ezért is szeretek az Út-on-ba írni, mert ilyenkor több napon keresztül olvasgatom ugyanazt az Igét, s felfedezem, mennyi üzenet rejlik benne, amire nem is gondoltam volna!

Kántor Tamásnak hívnak, 62 éves, lélekben örök fiatal, szerelmes egyszeres férj, vidám háromszoros apa, boldog négyszeres nagyapa vagyok. Középiskolai tanár és informatikus, s ami mindezeknél fontosabb: megbocsátott bűnös. Szellemi otthonom egy budapesti baptista gyülekezet közössége, vezetői szolgálatom is leginkább oda kötődik.

Keleti Gábor vagyok, Budapesten élek feleségemmel. A Dorkász Szolgálat Közhasznú Alapítványnak vagyok a budapesti területi igazgatója, ahol szociális szolgálatokkal foglalkozom, valamint börtönmisszióval. Emellett a Dél-Pesti Golgota Gyülekezetbe járunk, a zenés dicsőítő szolgálatot vezetem, valamint két hetente a házi csoportunkat. Industrial Disease néven van egy zenekarom is, ahol gitározom, énekelek és dalokat írok. 2024-ben lesz 10 éves a zenekar, amit egy nagyszabású koncerttel fogunk megünnepelni. 2007 óta minden nyáron szolgálok a Szentírás Szövetség által szervezett angol nyelvű bibliatáborokban.

1991-ben kerültem Magyarországra keresztény missziós tanárként. Akkoriban nagyon nagy nyitottság volt az emberekben az angol tanárok és tulajdonképpen bármilyen hit iránt. Más tanárokkal közösen „Fedezd fel Jézust” konferenciákat szerveztünk középiskolás gyerekek számára. Isten megáldott egy magyar feleséggel és négy gyermekkel is, akik most már a fiatal felnőttkori éveiket élik. Amióta Magyarországra jöttem, rendszeresen részt veszek vasárnapi iskolai szolgálatokban és nyári táborokban, az elmúlt tíz évben többek között a Szentírás Szövetség által szervezett táborokban is. Minden nyaram fénypontja ez az értékes lehetőség, hogy gyermekek életét érinthessem meg az evangélium által, és a nemzetközi csapatok – akikkel szolgálok – nagyon jól közvetítik, hogy hogyan is kellene működnie Krisztus Testének, amikor együtt dolgozunk a gyermekek szívének eléréséért. Nagyon hálás vagyok a magyarországi Szentírás Szövetség működéséért és munkájáért. Mindez legyen Isten dicsőségére! Ő hűséges mindazokhoz, akik belé helyezik a bizalmukat.

Kuncz Ábel János teológus hallgató vagyok, Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetemre járok. A legfőbb vágyam, hogy felragyogjon Krisztus rajtam keresztül. Hogy ezt tetteimen vagy a szavaim által teszi, azt Rá bízom. Szeretek énekelni, futni, fényképezni, sütit sütni és azt megenni. Ha összekeverem a piros és a zöld színt, akkor ne lepődjetek meg!

Budapesten, Pasaréten élek. A Gazdagréti Református Gyülekezet tagjaként, a gyülekezetünkben is vállalok különböző feladatokat. Egy karitatív szervezetnél dolgozom, ahol elsősorban az egészségügyhöz és elsősegélyhez kapcsolódó tevékenységeket végzünk. Krisztust még gyermekkoromban ismerhettem meg, és nyolcadikos voltam, amikor úgy döntöttem, hogy Neki adom át az életem irányítását. A Szentírás Szövetségben évek óta segítek a nyári gyermektáborokban, valamint 2015-óta veszek részt az Útjelző / Úton kiadvány írásában.

Olasz Tímea vagyok, Kárpátalján születtem, jelenleg Budapesten élek. A Palánta Gyermek- és Ifjúsági Misszió munkatársa vagyok. Szabadidőm nagy része szolgálatokkal telik, különösen az imaszolgálat és a dicsőítés van a szívemen. Emellett szeretek barátokkal találkozni, kirándulni, kézimunkázni, kertészkedni, nagyokat nevetni, zenét hallgatni - és persze írni. Minden egyes írás nagy kaland a számomra, szeretem azt, ahogyan Isten üzenetei testet öltenek, miközben én a billentyűket csapdosom.

Szanyi György vagyok, református lelkipásztor, férj, négy gyermek apja. Jelenleg a Hajdúsámsoni Református Egyházközségben szolgálok. Szenvedélyem az evangélium hirdetése és a fiatalok pásztorolása. Vallom, hogy minden embernek az evangélium felszabadító erejére van szükség. Amikor kérdezik tőlem, mi a hatékony ifjúsági munka titka, semmi mást nem tudok mondani: „Hirdessétek a fiataloknak az evangéliumot és legyetek hitelesek, minél több időt töltve velük!” Nálam bevált! Örülök, hogy a csapat tagja lehetek, annak ellenére, hogy nem vagyok a határidőkben jó. Majd próbálkozom…

Sziasztok! Tóth-Gados Eszter vagyok, református lelkipásztor. Férjem is lelkipásztor. Jelenleg Érden szolgálunk, én az Érd-Parkvárosi gyülekezet beosztott és ifjúsági lelkészeként.

Bár keresztény családban nőttem fel, egyáltalán nem szerettem volna lelkész lenni. Szüleim után én is színművészként képzeltem el magam, egészen addig, amíg Isten a megtérésemkor át nem írta ezt a tervet – és ezt nagyon jól tette. Ha Isten átírja a terveidet, higgy neki: ő tényleg tudja, mit csinál!

Emellett szeretek olvasni, írni és természetesen színházba járni.

Turczi Árpád Mátyás vagyok, teológia-lelkész szakon tanulok Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán. A keresztyén hitemet Isten nagy ajándékának tartom, és örömmel beszélek róla másoknak is. Szabadidőmben szívesen foglalkozom irodalommal, teológiával és sporttal, emellett pedig nyelveket is szeretek tanulni.

Egy számomra nagyon kedves igevers a Máté 11,28: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.”

Zámbó András vagyok, református lelkipásztor Budapest-Káposztásmegyeren feleségemmel, Hajnalkával. 5 gyermekünk van, és egy fantasztikusan kedves, befogadó gyülekezetünk. (Ha erre jársz, ugorj be hozzánk!) Alapvetően közöségépítők vagyunk, nemcsak a gyülekezetben hozunk létre csoportokat, hanem mi is egy munkatársi csapattal csapatban dolgozunk. A lelkészi dolgokon túl lelkigondozással, párok lelki kísérésével foglalkozunk. Gyülekezetünkben nagy hangsúly van az ifjúsági- és gyermekmunkán, valamint a kegyelem evangéliumának tanításán.