Nehémiás könyve 2,1-10
2025. szeptember 15.
Miért fontos a fal?


Artahsasztá király uralkodásának huszadik évében, niszán hónapban történt: bor volt előttem, én pedig fölvettem a bort, és odanyújtottam a királynak. Nem szoktam előtte kimutatni a szomorúságomat (Nehémiás 2,1)
Slide1

Mi is építünk lelki falakat? Jót tesz nekünk? De a fal meg is véd minket, de el is szigetel.


Artahsasztá király uralkodásának huszadik évében, niszán hónapban történt: bor volt előttem, én pedig fölvettem a bort, és odanyújtottam a királynak. Nem szoktam előtte kimutatni a szomorúságomat, ezért így szólt hozzám a király: Miért szomorú az arcod? Hiszen nem vagy beteg! Nem lehet ez más, csak a szív szomorúsága! Ekkor én nagyon megijedtem, és ezt mondtam a királynak: Örökké éljen a király! Hogyne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol őseim sírja van, romhalmazzá vált, és kapuit tűz emésztette meg! (Nehémiás 2,1-3)


Nehémiás könyve 2,1-10

1 Artahsasztá király uralkodásának huszadik évében, niszán hónapban történt: bor volt előttem, én pedig fölvettem a bort, és odanyújtottam a királynak. Nem szoktam előtte kimutatni a szomorúságomat, 2 ezért így szólt hozzám a király: Miért szomorú az arcod? Hiszen nem vagy beteg! Nem lehet ez más, csak a szív szomorúsága! Ekkor én nagyon megijedtem, 3 és ezt mondtam a királynak: Örökké éljen a király! Hogyne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol őseim sírja van, romhalmazzá vált, és kapuit tűz emésztette meg! 4 Akkor a király ezt kérdezte tőlem: Mit kívánsz tehát? Én pedig imádkoztam a menny Istenéhez, 5 majd ezt mondtam a királynak: Ha jónak látja a király, és ha méltónak tartod rá a te szolgádat, akkor küldj el engem Júdába, abba a városba, ahol őseim sírja van, hogy felépítsem azt! 6 A király így válaszolt, miközben a királyné mellette ült: Meddig tart az utazásod, és mikor térsz vissza? Mivel a király jónak látta, hogy elbocsásson engem, közöltem vele az időpontot. 7 Majd ezt mondtam a királynak: Ha jónak látja a király, adasson nekem leveleket a Folyamon túli helytartókhoz, hogy engedjenek átutazni, amíg meg nem érkezem Júdába. 8 Adasson egy levelet Ászáfhoz, a királyi erdők őréhez is, hogy adjon nekem gerendának való fát a templomnál levő erődítésnek meg a város falának a kapuihoz és ahhoz a házhoz, amelyikbe majd én költözöm. A király megadta ezt nekem, mert velem volt az én Istenemnek jóakarata. Ezsd 7,9 9 Amikor megérkeztem a Folyamon túli helytartókhoz, átadtam nekik a király leveleit. A király adott mellém katonatiszteket és lovasokat is. 10 Meghallotta ezt a hóróni Szanballat és Tóbijjá, az ammóni hivatalnok, és nagyon rosszallották, hogy jött egy ember, aki Izráel fiainak a javát keresi.


Abban az időben a városokat fal védte. Ha egy város körül nem volt fal, vagy nem volt megfelelően felépítve a fal, akkor az a város védtelen volt a külső támadás ellen. Ha most egy kicsit elvonatkoztatunk a fizikai faltól, és lelki síkra tereljük a gondolatainkat, akkor egy lelki falnak két funkciója lehet. Az egyik, ami a fizikai falnak, hogy megvédjen minket a külső, vagyis a világ támadásaitól. Hogy a szívünket, a lelkünket meg tudjuk őrizni Istennek. Ez egy hasznos dolog, mert a mai világban rengeteg támadás ér minket. A világ nem szereti Jézust, és aki az Ő nevében tesz bármit is, azt sem szereti. Küzdenünk kell azért, hogy meg tudjunk maradni Krisztusban, Isten akaratában és erkölcsi normáit tudjuk követni. Ehhez kell a lelki fal, hogy ne jusson be a világ szemete a szívünkbe. De vannak, akik azért „építenek” falat a lelkük, a szívük köré, hogy elszigeteljék magukat mindenkitől. Ez a fal magányossá fog tenni. És nemcsak az emberekkel szemben lesz így magányosabb, hanem Istennel szemben is. Mert az a fal nemcsak az emberek befolyásától fogja megvédeni a fal építőjét, hanem Istentől is. De Istentől nem éri meg megvédeni magunkat, mert Ő az, aki az örök életet adja, és Ő az, aki ott tud lenni velünk az élet nehézségeiben, aki bátorít, aki erőt ad nekünk. A falra azért van szükségünk, hogy ez a kapcsolatunk a Mindenhatóval ne sérüljön, és senki se tudjon beleszólni a világból. Te milyen falat építesz magadnak? Keleti Gábor



Hallgasd meg a Sófár Házi Dicsőítés csapattól az Ébredj én lelkem című dalt a háttérinfóknál!

Nehémiás könyve
Ezsdrás könyve Jeruzsálem újjáépítésének kezdeteit írja le, míg Nehémiás a városét. Ez a két könyv olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy nagyon sokáig egy könyvként szerepelt a Szentírásban, mint a Krónikák könyvének folytatása.
Nehémiás a babiloni fogságban igazán jó helyen volt, a király főpohárnokaként mindene megvolt. Ám, amikor hírt hallott Jeruzsálem állapotáról, elszomorodott. Ezt még a király is észrevette, és amikor megtudta bánatának okát, „szabadságot” adott neki, hogy elmenjen és helyreállítsa a várost. Nehémiás nagyon komolyan vette a feladatát: mindent felmért, alaposan átgondolt, megszervezett és a néppel közösen újraépítették a lerombolt falakat. Méghozzá úgy, hogy közben az ellenség nem hagyta őket. Először csak gúnyolódtak, majd támadtak, sőt csapdába akarták csalni Nehémiást, de ő soha nem emberekre hallgatott, hanem az Úrra, akit szolgált. Éppen ezért az istentiszteletet is helyreállította, nem csak a várost. Így a nép megértette Isten akaratát és bűnvallás után tudott felszabadultan ünnepelni is.
Igaz, hogy van egy csomó nemzetségtáblázat, meg hosszú névlista is ebben a könyvben, de még azokat is érdemes végigolvasni. Egyik kedves részem, amikor a könyv leírja, hogy Jeruzsálem falának építésénél kik dolgoztak egymás mellett. Gazdagok és szegények, vezetők, papok, léviták, kenőcskészítők, ötvösök és kereskedők, jeruzsálemiek és távolról jöttek, férfiak és nők. Így kellene ma is építenünk Isten országát, egymás mellett, egymást segítve!