Hallgasd meg a Sófár Házi Dicsőítés csapattól az Ébredj én lelkem című dalt a háttérinfóknál!
Nehémiás könyve
Ezsdrás könyve Jeruzsálem újjáépítésének kezdeteit írja le, míg Nehémiás a városét. Ez a két könyv olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy nagyon sokáig egy könyvként szerepelt a Szentírásban, mint a Krónikák könyvének folytatása.
Nehémiás a babiloni fogságban igazán jó helyen volt, a király főpohárnokaként mindene megvolt. Ám, amikor hírt hallott Jeruzsálem állapotáról, elszomorodott. Ezt még a király is észrevette, és amikor megtudta bánatának okát, „szabadságot” adott neki, hogy elmenjen és helyreállítsa a várost. Nehémiás nagyon komolyan vette a feladatát: mindent felmért, alaposan átgondolt, megszervezett és a néppel közösen újraépítették a lerombolt falakat. Méghozzá úgy, hogy közben az ellenség nem hagyta őket. Először csak gúnyolódtak, majd támadtak, sőt csapdába akarták csalni Nehémiást, de ő soha nem emberekre hallgatott, hanem az Úrra, akit szolgált. Éppen ezért az istentiszteletet is helyreállította, nem csak a várost. Így a nép megértette Isten akaratát és bűnvallás után tudott felszabadultan ünnepelni is.
Igaz, hogy van egy csomó nemzetségtáblázat, meg hosszú névlista is ebben a könyvben, de még azokat is érdemes végigolvasni. Egyik kedves részem, amikor a könyv leírja, hogy Jeruzsálem falának építésénél kik dolgoztak egymás mellett. Gazdagok és szegények, vezetők, papok, léviták, kenőcskészítők, ötvösök és kereskedők, jeruzsálemiek és távolról jöttek, férfiak és nők. Így kellene ma is építenünk Isten országát, egymás mellett, egymást segítve!