Nehémiás könyve 7,1-7. 61-72
2025. szeptember 22.
Építeni a falat, őrizni a szívet


Amikor fölépült a várfal, fölszereltettem az ajtószárnyakat, és szolgálatba állították a kapuőröket, az énekeseket meg a lévitákat. (Nehémiás 7,1)
Slide1

Csak a külső sikerekre figyelsz, vagy vigyázol a szívedre, és építed a jellemedet is?


Jeruzsálem parancsnokává testvéremet, Hanánít és Hananját, a várnagyot neveztem ki, mert ő megbízhatóbb és istenfélőbb volt a többségnél. Meghagytam nekik, hogy ne nyissák ki addig Jeruzsálem kapuit, amíg melegen nem süt a nap, és még mielőtt lemenne, csukják be az ajtószárnyakat, és reteszeljék be őket. Jeruzsálem lakói közül pedig állítsanak őröket: egyeseket az őrhelyekre, másokat meg a saját házukkal szemben. (Nehémiás 7,2-3)


Nehémiás könyve 7,1-7. 61-72

1 Amikor fölépült a várfal, fölszereltettem az ajtószárnyakat, és szolgálatba állították a kapuőröket, az énekeseket meg a lévitákat. 1Krón 23-26 2 Jeruzsálem parancsnokává testvéremet, Hanánít és Hananját, a várnagyot neveztem ki, mert ő megbízhatóbb és istenfélőbb volt a többségnél. 3 Meghagytam nekik, hogy ne nyissák ki addig Jeruzsálem kapuit, amíg melegen nem süt a nap, és még mielőtt lemenne, csukják be az ajtószárnyakat, és reteszeljék be őket. Jeruzsálem lakói közül pedig állítsanak őröket: egyeseket az őrhelyekre, másokat meg a saját házukkal szemben. 4 A város igen nagy kiterjedésű, de gyér népességű volt, és a házak még nem voltak fölépítve. 5 Ekkor Isten azt a gondolatot adta nekem, hogy gyűjtsem össze az előkelőket, az elöljárókat és a népet, hogy származási jegyzéket készítsünk. Megtaláltam a származási jegyzékét azoknak, akik elsőként tértek haza, és abban ezt találtam följegyezve: 6 A Júda tartományából valók közül ezek tértek haza a száműzetésből – Nebukadneccar, Babilónia királya vitte őket fogságba, de visszatérhettek Jeruzsálembe és Júdába, ki-ki a maga városába –, 7 és jöttek meg Zerubbábellel, Jésúával, Nehemjával, Azarjával, Raamjával, Nahamáníval, Mordokajjal, Bilsánnal, Miszperettel, Bigvajjal, Rehúmmal és Baanával.Az Izráel népéhez tartozó férfiak szám szerint a következők voltak: 8 Parósnak kétezer-százhetvenkét leszármazottja, 9 Sefatjának háromszázhetvenkét leszármazottja, 10 Árahnak hatszázötvenkét leszármazottja, 11 Pahat-Móábnak Jésúa és Jóáb ágán kétezer-nyolcszáztizennyolc leszármazottja, 12 Élámnak ezerkétszázötvennégy leszármazottja, 13 Zattúnak nyolcszáznegyvenöt leszármazottja, 14 Zakkajnak hétszázhatvan leszármazottja, 15 Binnújnak hatszáznegyvennyolc leszármazottja, 16 Bébajnak hatszázhuszonnyolc leszármazottja, 17 Azgádnak kétezer-háromszázhuszonkét leszármazottja, 18 Adóníkámnak hatszázhatvanhét leszármazottja, 19 Bigvajnak kétezer-hatvanhét leszármazottja, 20 Ádínnak hatszázötvenöt leszármazottja, 21 Átérnak Hizkijjá ágán kilencvennyolc leszármazottja, 22 Hásumnak háromszázhuszonnyolc leszármazottja, 23 Bécajnak háromszázhuszonnégy leszármazottja, 24 Hárífnak száztizenkét leszármazottja, 25 Gibeónnak kilencvenöt leszármazottja. 26 Betlehemiek és Netófából valók száznyolcvannyolcan voltak, 27 Anátótból valók százhuszonnyolcan, 28 bét-azmávetiek negyvenketten, 29 kirjat-jeárímiak, kefíráiak és beérótiak hétszáznegyvenhárman, 30 rámáiak és gebaiak hatszázhuszonegyen, 31 Mikmászból valók százhuszonketten, 32 Bételből és Ajból valók százhuszonhárman, 33 a másik Nebóból valók ötvenketten, 34 a másik Élámból valók ezerkétszázötvennégyen, 35 hárimiak háromszázhúszan, 36 jerikóiak háromszáznegyvenöten, 37 lódiak, hádídiak és ónóiak hétszázhuszonegyen, 38 szenááiak pedig háromezer-kilencszázharmincan voltak. 39 A papok a következők voltak: Jedajá leszármazottai Jésúa családjából kilencszázhetvenhárman, 40 Immér leszármazottai ezerötvenketten, 41 Pashúr leszármazottai ezerkétszáznegyvenheten, 42 Hárim leszármazottai ezertizenheten. 43 A léviták a következők voltak: Jésúa, Bání, Kadmíél és Hódavjá leszármazottai hetvennégyen. 44 Az énekesek ezek voltak: Ászáf leszármazottai száznegyvennyolcan. 45 A kapuőrök ezek voltak: Sallúmnak, Átérnak, Talmónnak, Akkúbnak, Hatítának és Sóbajnak a leszármazottai százharmincnyolcan. 46 Templomszolgák voltak Cíhá fiai, Haszúfá fiai, Tabbáót fiai, 47 Kérósz fiai, Szíá fiai, Pádón fiai, 48 Lebáná fiai, Hagábá fiai, Salmaj fiai, 49 Hánán fiai, Giddél fiai, Gahar fiai, 50 Reájá fiai, Recín fiai, Nekódá fiai, 51 Gazzám fiai, Uzzá fiai, Pászéah fiai, 52 Bészaj fiai, Meúním fiai, Nefúszím fiai, 53 Bakbúk fiai, Hakúfá fiai, Harhúr fiai, 54 Baclút fiai, Mehídá fiai, Harsá fiai, 55 Barkósz fiai, Szíszerá fiai, Temah fiai, 56 Necíah fiai, Hatífá fiai. 57 Salamon szolgáinak a fiai voltak: Szótaj fiai, Szóferet fiai, Perúdá fiai, 58 Jaalá fiai, Darkón fiai, Giddél fiai, 59 Sefatjá fiai, Hattíl fiai, Pókeret-Haccebájím fiai és Ámón fiai. 60 A templomszolgáknak és Salamon szolgáinak a fiai összesen háromszázkilencvenketten voltak. 61 Ezek azok, akik Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerúbból, Addánból és Immérből jöttek, de nem tudták igazolni családjukat és származásukat, azt, hogy valóban Izráelből valók: 62 Delájá fiai, Tóbijjá fiai és Nekódá fiai hatszáznegyvenketten. 63 A papok közé tartoztak Hobajjá fiai, Hakkóc fiai és Barzillaj fiai. Ez utóbbi a gileádi Barzillaj egyik leányát vette feleségül, és róla kapta a nevét. 64 Ezek keresték bejegyzésüket a származási jegyzékben, de nem találták, ezért meg kellett válniuk a papi szolgálattól. 65 A királyi helytartó pedig megmondta nekik, hogy nem ehetnek az igen szent ételekből, amíg szolgálatba nem lép a főpap, aki dönthet az úrímmal és a tummímmal. 4Móz 18,9-10; 27,21 66 Az egész gyülekezet összesen negyvenkétezer-háromszázhatvan fő volt, 67 azonkívül hétezer-háromszázharminchét szolga és szolgálóleány meg kétszáznegyvenöt énekes és énekesnő. 68 Volt négyszázharmincöt tevéjük és hatezer-hétszázhúsz szamaruk. 69 A családfők egy része adakozott az építkezésre. A királyi helytartó ezer aranydrahmát adott át a kincstárnak meg ötven hintőedényt és ötszázharminc papi köntöst. 70 Néhány családfő húszezer aranydrahmát és kétezer-kétszáz ezüstminát adott az építkezés költségeire. 71 A nép többi része pedig húszezer aranydrahmát, kétezer ezüstminát és hatvanhét papi köntöst adott. 72 A papok, a léviták, a kapuőrök és az énekesek, a köznépből valók és a templomszolgák, tehát egész Izráel letelepedett a maga városaiban. A hetedik hónap kezdetére már saját városaikban laktak Izráel fiai.


Miután Jeruzsálem falai végre megépültek, Nehémiás nem dőlt hátra. A hetedik fejezetben azt olvassuk, hogy a fal építéséről a közösség építésére tért át. Megbízható vezetőket választott, megszervezte az emberek munkáját, és népszámlálást tartott, hogy mindenki a helyén legyen. Miért? Mert Nehémiás tudta, hogy a város védelme nemcsak az erős falakon múlik, hanem a hittel teli erős embereken is. A mai tinédzsereknek talán csak egy hosszú névlistának tűnik ez a fejezet, de fontos üzenetet hordoz: számít, hogy ki vagy és hogyan élsz. Nehémiás nem a népszerűségük vagy a tehetségük miatt választotta ezeket a vezetőket, hanem mert tisztességes, istenfélő emberek voltak. Ez bizony nagy dolog. Isten nemcsak az álmaid megvalósításában támogat, hanem a jellemed formálásában is. Ahogyan egy városnak szüksége van kapuőrökre, úgy a szívedet is meg kell őrizned. Ez azt jelenti, hogy tudatosan választod meg, kiknek a szavára hallgatsz, mit nézel, és milyen gondolatokat engedsz be. Nem csak a jövődet építed, hanem véded azt a személyt is, akivé Isten formál téged. Beth James



Hallgasd meg Pat Barrett –The Way című számát a háttérinfóknál!

Nehémiás könyve
Ezsdrás könyve Jeruzsálem újjáépítésének kezdeteit írja le, míg Nehémiás a városét. Ez a két könyv olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy nagyon sokáig egy könyvként szerepelt a Szentírásban, mint a Krónikák könyvének folytatása.
Nehémiás a babiloni fogságban igazán jó helyen volt, a király főpohárnokaként mindene megvolt. Ám, amikor hírt hallott Jeruzsálem állapotáról, elszomorodott. Ezt még a király is észrevette, és amikor megtudta bánatának okát, „szabadságot” adott neki, hogy elmenjen és helyreállítsa a várost. Nehémiás nagyon komolyan vette a feladatát: mindent felmért, alaposan átgondolt, megszervezett és a néppel közösen újraépítették a lerombolt falakat. Méghozzá úgy, hogy közben az ellenség nem hagyta őket. Először csak gúnyolódtak, majd támadtak, sőt csapdába akarták csalni Nehémiást, de ő soha nem emberekre hallgatott, hanem az Úrra, akit szolgált. Éppen ezért az istentiszteletet is helyreállította, nem csak a várost. Így a nép megértette Isten akaratát és bűnvallás után tudott felszabadultan ünnepelni is.
Igaz, hogy van egy csomó nemzetségtáblázat, meg hosszú névlista is ebben a könyvben, de még azokat is érdemes végigolvasni. Egyik kedves részem, amikor a könyv leírja, hogy Jeruzsálem falának építésénél kik dolgoztak egymás mellett. Gazdagok és szegények, vezetők, papok, léviták, kenőcskészítők, ötvösök és kereskedők, jeruzsálemiek és távolról jöttek, férfiak és nők. Így kellene ma is építenünk Isten országát, egymás mellett, egymást segítve!