Nehémiás könyve 9,1-15
2025. szeptember 24.
Egy kis „zoom out”


Te adsz életet mindnyájuknak. (Nehémiás 9,6)
Slide1

Isten nagyobb az életemnél. Isten nagyobb a problémámnál.


Uram, te vagy egyedül! Te alkottad az eget, az egek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a tengereket és mindent, ami bennük van. Te adsz életet mindnyájuknak. (Nehémiás 9,6)


Nehémiás könyve 9,1-15

1 Ennek a hónapnak huszonnegyedik napján összegyűltek Izráel fiai, és böjtöltek, zsákruhát öltöttek, és port hintettek magukra. 2 Izráel utódai elkülönültek minden idegentől, azután előállva vallást tettek vétkeikről és őseik bűneiről. 3 Majd a nap negyedrészén át a helyükön álltak, és felolvastak nekik Istenüknek, az Úrnak törvénykönyvéből, negyedrészén át pedig hitvallást tettek, újra és újra leborulva közben Istenük, az Úr előtt. 4 Azután fölállt a léviták emelvényére Jésúa, Bání és Kadmíél, Sebanjá, Bunní és Sérébjá, Bání és Kenání, és hangos szóval kiáltottak Istenükhöz, az Úrhoz. Neh 7,43 5 Majd ezt mondták a léviták, Jésúa, Kadmíél és Bání, Hasabnejá, Sérébjá és Hódijjá, Sebanjá és Petahjá: Jöjjetek, áldjátok az Urat, a ti Isteneteket örökkön-örökké! Áldják dicső nevedet, amely magasztosabb minden áldásnál és dicséretnél! 6 Uram, te vagy egyedül! Te alkottad az eget, az egek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a tengereket és mindent, ami bennük van. Te adsz életet mindnyájuknak. Téged imád a mennyei sereg. 5Móz 10,14; Ézs 37,16; ApCsel 4,24 7 Te vagy, Uram, az Isten, aki kiválasztottad Abrámot, kihoztad Úr-Kaszdímból, és az Ábrahám nevet adtad neki. 1Móz 11,31; 12,1; 17,5 8 A szívét hozzád hűnek találtad, és szövetséget kötöttél vele, hogy odaadod neki a kánaániak, a hettiták, az emóriak, a perizziek, a jebúsziak és a girgásiak földjét, odaadod az ő utódainak. Meg is tartottad ígéretedet, mert igaz vagy! 1Móz 15,18-21 9 Megláttad őseink nyomorúságát Egyiptomban, és meghallottad segélykiáltásukat a Vörös-tengernél. 2Móz 3,7 10 Jeleket és csodákat tettél a fáraó előtt, összes udvari embere és országának egész népe előtt, mert tudtad, hogy kevélyen bántak velük. Olyan hírnevet szereztél magadnak, amely megvan még ma is. 2Móz 7-12; 18,11 11 Kettéhasítottad előttük a tengert, úgyhogy a szárazon vonultak át a tenger közepén. Üldözőiket úgy dobtad az örvénybe, mint követ a feneketlen vízbe. 2Móz 14,16.29 12 Felhőoszlopban vezetted őket nappal és tűzoszlopban éjjel, hogy megvilágítsd nekik az utat, amelyen járnak. 2Móz 13,21 13 Majd leszálltál a Sínai-hegyre, és beszéltél velük az égből. Adtál nekik helyes törvényeket, igaz útmutatásokat, jó rendelkezéseket és parancsolatokat. 2Móz 19-20 14 Megismertetted velük szent nyugalomnapodat, és parancsolatokat, rendelkezéseket és törvényt adtál nekik szolgád, Mózes által. 15 Az égből adtál nekik kenyeret, amikor éheztek, és a kősziklából fakasztottál vizet, amikor szomjaztak. Azt mondtad nekik, hogy menjenek be, és vegyék birtokba azt a földet, amelyet esküre emelt kézzel ígértél oda nekik. 2Móz 16; 17,6


A sportok taktikai világában használatos kifejezés a „zoom out”. Ez az angol szószerkezet annyit jelöl, hogy pl. a jégkorongban nem csupán a saját szemszögemből nézem a pályát, hanem mintegy felülről tekintek az egész pályára, a korong mozgására, illetve az ellenfél és saját csapatom játékosaira, és így határozom meg a saját helyzetemet. A fentebb olvasott igeszakasz egy nagyobb imádság része, amelynek a vége egy nagyon fájdalmas és keserű mondat: „mi pedig nagy nyomorúságban vagyunk!” (Neh 9,37). Érdekes, mintha kb. 2400 évvel ezelőtt is ismerték volna ezt a „zoom out” kifejezést. Mert mit csinál az imádkozó ember itt?  A mély fájdalmában Istenhez kiált. Tehát nem elszigeteli magát és elhiteti magával, hogy teljesen egyedül van és senki nem figyel rá. Nem bezárkózik és sajnáltatja magát. Sőt, nem is tetteti magát nagyon keménynek, aki csak megy előre. Hanem tudatosítja magában, hogy Isten látja az ő helyzetét. Az ember nyomorúságban, kilátástalan helyzetben Istenhez kiálthat. De ez még csak általánosságban igaz. Nézzük meg, mit csinál specifikusan ez az imádkozó ember! Nem a nyomorúság kifakadásával kezdi (nyilván ezt is tehetné, csak itt más „taktikát” választ). Először mintha mély levegőt venne és megnézné felülről, „zoom out”-ban a világot. Isten teremtette az eget, a tengert, a földet. – mondja. Ő teremtette az élőlényeket az égre, a tengerbe és a földre. Ő teremtett engem is. Ő ad életet, tőle függ az élet – folytatja.  Tehát valóban kicsit felülről rátekint a világra, és azt állapítja meg, hogy az Isten az élet Ura. Ő nagyobb az életnél. És ebből vonja le a következtetést: Isten nagyobb a problémámnál is. Ez a hatalmas tanulságunk a mai napra: Isten nagyobb a problémámnál. Igen, Ő nagyobb a gyásznál, a fájdalomnál, az aggódásnál, a magányosság érzésemnél. Isten mindig nagyobb. És ebből meríthetek erőt. Attól, hogy látom, Isten gondoskodik az állatokról, növényekről, a problémám nem változik meg. De a problémámhoz való hozzáállásom megváltozik! Ez lehet a bizonyosságom: Isten nagyobb az életnél, Isten nagyobb az én személyes életemnél és Isten nagyobb az én személyes problémámnál. Ezzel a bizalommal lehetünk a mai napunkon is. Ebben kívánok megerősödést az egész nap! Boross Sámuel



Hallgasd meg a Dics-Sulitól az Amiről híres vagy című számot a háttérinfóknál!

Nehémiás könyve
Ezsdrás könyve Jeruzsálem újjáépítésének kezdeteit írja le, míg Nehémiás a városét. Ez a két könyv olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy nagyon sokáig egy könyvként szerepelt a Szentírásban, mint a Krónikák könyvének folytatása.
Nehémiás a babiloni fogságban igazán jó helyen volt, a király főpohárnokaként mindene megvolt. Ám, amikor hírt hallott Jeruzsálem állapotáról, elszomorodott. Ezt még a király is észrevette, és amikor megtudta bánatának okát, „szabadságot” adott neki, hogy elmenjen és helyreállítsa a várost. Nehémiás nagyon komolyan vette a feladatát: mindent felmért, alaposan átgondolt, megszervezett és a néppel közösen újraépítették a lerombolt falakat. Méghozzá úgy, hogy közben az ellenség nem hagyta őket. Először csak gúnyolódtak, majd támadtak, sőt csapdába akarták csalni Nehémiást, de ő soha nem emberekre hallgatott, hanem az Úrra, akit szolgált. Éppen ezért az istentiszteletet is helyreállította, nem csak a várost. Így a nép megértette Isten akaratát és bűnvallás után tudott felszabadultan ünnepelni is.
Igaz, hogy van egy csomó nemzetségtáblázat, meg hosszú névlista is ebben a könyvben, de még azokat is érdemes végigolvasni. Egyik kedves részem, amikor a könyv leírja, hogy Jeruzsálem falának építésénél kik dolgoztak egymás mellett. Gazdagok és szegények, vezetők, papok, léviták, kenőcskészítők, ötvösök és kereskedők, jeruzsálemiek és távolról jöttek, férfiak és nők. Így kellene ma is építenünk Isten országát, egymás mellett, egymást segítve!