Nehémiás könyve 9,16-37
2025. szeptember 25.
Szeretni csak önként lehet


Pártütően hátat fordítottak, megmakacsolták magukat, és nem engedelmeskedtek. Te mégis oly sok éven át türelmes voltál irántuk, és lelkeddel, prófétáid által intetted őket, de ők nem figyeltek rád. (Nehémiás 9,29b-30)
Slide1

Miért adott Isten szabad akaratot az embernek? Sok szenvedést okoz ez Neki. Elutasíthatjuk a Teremtőnket?! Bánhatunk vele tiszteletlenül, hálátlanul? Még azt is tagadhatjuk, hogy egyáltalán létezik? Miért viseli el ezt a bánásmódot az embertől, akit a saját képére teremtett?


Ők azonban engedetlenné váltak, és föllázadtak ellened, törvényednek hátat fordítottak, prófétáidat meggyilkolták, mert intették és hozzád akarták téríteni őket; ilyen gyalázatos dolgot követtek el. Ezért ellenségeik kezébe adtad őket, hogy szorongassák őket. De szorult helyzetükben hozzád kiáltottak, és te meghallgattad őket az égből. Nagy irgalmaddal szabadítókat adtál nekik, akik kiszabadították őket ellenségeik kezéből. (Nehémiás 9,26-27)


Nehémiás könyve 9,16-37

16 Őseink azonban kevélyek voltak, megmakacsolták magukat, és nem hallgattak parancsolataidra. 2Móz 32 17 Nem akartak engedelmeskedni, nem emlékeztek csodáidra, amelyeket velük tettél, hanem megmakacsolták magukat, és a fejükbe vették, hogy visszatérnek az egyiptomi szolgaságba. De te bűnbocsátó Isten vagy, kegyelmes és irgalmas, akinek türelme hosszú, és nagy a szeretete, ezért nem hagytad el őket. 2Móz 34,6 18 Pedig még borjúszobrot is készítettek maguknak, és ezt mondták: Ez a te istened, aki fölhozott téged Egyiptomból! Ilyen gyalázatos dolgot követtek el. 19 De te nagy irgalmadban nem hagytad el őket a pusztában. Nem távozott el tőlük a felhőoszlop nappal, hogy vezesse őket az úton, sem a tűzoszlop éjjel, hogy világítson nekik az úton, amelyen jártak. 20 Jóságos lelkedet adtad, hogy értelmessé tegye őket. Nem vontad meg szájuktól mannádat, és adtál nekik vizet, amikor szomjaztak. 4Móz 11,25; Zsolt 143,10 21 Negyven éven át gondoskodtál róluk a pusztában: nem nélkülöztek, ruhájuk nem szakadt le róluk, és a lábuk sem dagadt meg. 5Móz 8,2-4 22 Országokat és népeket adtál nekik, és határaikat nekik juttattad. Birtokba vették Szíhón országát, Hesbón királyának az országát és Ógnak, Básán királyának az országát. 4Móz 21,21-35 23 Fiaikat pedig megsokasítottad – annyian lettek, mint égen a csillag –, és bevitted őket arra a földre, amelyről azt ígérted őseiknek, hogy bemennek oda, és birtokba veszik. 1Móz 22,17 24 Fiaik be is vonultak, és birtokba vették azt a földet. Megaláztad előttük az ország lakóit, a kánaániakat, és kezükbe adtad őket királyaikkal és az ország népével együtt, hogy tetszésük szerint bánjanak velük. Józs 12; 24,13 25 Elfoglalták az erődített városokat és a kövér földet. Birtokba vették a minden jóval telt házakat, az ásott kutakat, a szőlőket és olajfákat, és a sok-sok gyümölcsfát. Ettek róluk jóllakásig, és meghíztak, dúskáltak bőséges ajándékaidban. 5Móz 6,10-12; 32,15 26 Ők azonban engedetlenné váltak, és föllázadtak ellened, törvényednek hátat fordítottak, prófétáidat meggyilkolták, mert intették és hozzád akarták téríteni őket; ilyen gyalázatos dolgot követtek el. 27 Ezért ellenségeik kezébe adtad őket, hogy szorongassák őket. De szorult helyzetükben hozzád kiáltottak, és te meghallgattad őket az égből. Nagy irgalmaddal szabadítókat adtál nekik, akik kiszabadították őket ellenségeik kezéből. Bír 2,14-22 28 De mihelyt nyugalmuk lett, ismét gonoszságot követtek el veled szemben, ezért újból átengedted őket ellenségeiknek, hogy uralkodjanak rajtuk. Majd újból kiáltottak hozzád, és te meghallgattad őket az égből, és irgalmaddal sokszor megmentetted őket. 29 Intetted, és törvényedhez akartad téríteni őket, de ők kevélyek voltak, és nem hallgattak parancsolataidra, hanem vétkeztek törvényeid ellen; pedig ha az ember teljesíti azokat, él általuk. Pártütően hátat fordítottak, megmakacsolták magukat, és nem engedelmeskedtek. 30 Te mégis oly sok éven át türelmes voltál irántuk, és lelkeddel, prófétáid által intetted őket, de ők nem figyeltek rád. Ezért más országok népeinek a kezébe adtad őket. Jer 7,25-26 31 Nagy irgalmaddal mégsem semmisítetted meg és nem hagytad el őket, mert kegyelmes és irgalmas Isten vagy. JSir 3,22 32 Most azért, Istenünk, te nagy, erős és félelmetes Isten, aki hűségesen megtartod a szövetséget, ne tartsd csekélységnek azt a sok nyomorúságot, amely utolért bennünket, királyainkat, vezetőinket, papjainkat, prófétáinkat, őseinket és egész népedet az asszír királyok idejétől mind a mai napig! 2Kir 17 33 Jogos volt minden, amit reánk hoztál, mert te hű voltál hozzánk, mi pedig hitszegők voltunk. Dán 9,7 34 Hiszen királyaink, vezetőink, papjaink és őseink nem teljesítették törvényedet, és nem figyeltek parancsolataidra meg intelmeidre, amelyekkel intetted őket. 35 És bár országukban javaiddal halmoztad el, tágas és kövér földdel ajándékoztad meg őket, mégsem szolgáltak téged, és nem tértek meg gonosz cselekedeteikből. 36 És most mi szolgák vagyunk! Éppen azon a földön, amelyet őseinknek adtál, hogy élvezzék annak gyümölcsét és javait, azon vagyunk szolgák. 37 Termése azokat a királyokat gazdagítja, akiket fölénk helyeztél vétkeink miatt. Ők tetszésük szerint uralkodnak rajtunk és jószágainkon, mi pedig nagy nyomorúságban vagyunk!


Gondolkoztunk már azon, hogy Isten milyen türelmes azokkal is, akiket mi „nagy bűnösöknek” tartunk? Nem értjük, miért nem sújtja már le őket ítéletével, pedig annyira megérdemelnék. Nézzünk kicsit magunkba! Mi mennyire tesszük próbára az Úr türelmét? Annyiszor megtapasztaltuk már a szeretetét az életünkben, mégis időnként pont ugyanúgy viselkedünk, mint Izráel népe. Ez az igerész csodálatos képet fest arról, hogy milyen hűséges és elkötelezett Isten szeretete felénk. Újra és újra hív magához, hogy megtisztítson és megújítson bennünket a Vele való kapcsolatban, akármilyen lázadó korszakunkban vagyunk is éppen. Láthatjuk, hogy semmi más nem akadályoz meg bennünket abban, hogy az Úr megbocsátását átéljük, mint az, ha elfordulunk Tőle, amikor nem keressük Jézusban a kapcsolatunk helyreállítását. Talán úgy érezzük, hogy Istennek már elege van belőlünk, miért is kérhetnénk Tőle bocsánatot valamiért, amit már ezerszer elkövettünk. De a csodálatos igazság az, hogy az Úr fáradhatatlanul közeledik kegyelmével az alázatos, bűnbánattal teli emberhez, és helyreállítja őt. Adjunk hálát az Úrnak ezért a hihetetlen jóságáért! Lederhaas Kirk



Hallgasd meg az Éneklem a te jóságodat című dalt a Golgota előadásában a háttérinfóknál!

Nehémiás könyve
Ezsdrás könyve Jeruzsálem újjáépítésének kezdeteit írja le, míg Nehémiás a városét. Ez a két könyv olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy nagyon sokáig egy könyvként szerepelt a Szentírásban, mint a Krónikák könyvének folytatása.
Nehémiás a babiloni fogságban igazán jó helyen volt, a király főpohárnokaként mindene megvolt. Ám, amikor hírt hallott Jeruzsálem állapotáról, elszomorodott. Ezt még a király is észrevette, és amikor megtudta bánatának okát, „szabadságot” adott neki, hogy elmenjen és helyreállítsa a várost. Nehémiás nagyon komolyan vette a feladatát: mindent felmért, alaposan átgondolt, megszervezett és a néppel közösen újraépítették a lerombolt falakat. Méghozzá úgy, hogy közben az ellenség nem hagyta őket. Először csak gúnyolódtak, majd támadtak, sőt csapdába akarták csalni Nehémiást, de ő soha nem emberekre hallgatott, hanem az Úrra, akit szolgált. Éppen ezért az istentiszteletet is helyreállította, nem csak a várost. Így a nép megértette Isten akaratát és bűnvallás után tudott felszabadultan ünnepelni is.
Igaz, hogy van egy csomó nemzetségtáblázat, meg hosszú névlista is ebben a könyvben, de még azokat is érdemes végigolvasni. Egyik kedves részem, amikor a könyv leírja, hogy Jeruzsálem falának építésénél kik dolgoztak egymás mellett. Gazdagok és szegények, vezetők, papok, léviták, kenőcskészítők, ötvösök és kereskedők, jeruzsálemiek és távolról jöttek, férfiak és nők. Így kellene ma is építenünk Isten országát, egymás mellett, egymást segítve!