Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság. (Kolossé 2,17)
Ma az árnyék gyakran félelmet vagy titkolózást jelent: rejtekhely, ahonnan bárki előugorhat, és ahol el lehet bújni. Pál azonban mást mond: az árnyék csupán jel, nem a lényeg. Csak akkor beszélhetünk árnyékról, ha mögötte ott van egy tárgy, aminek az árnyéka lehet. Ez a valóság. Tehát az árnyék önmagában semmi, hanem arra mutat, ami igazán fontos, ami valóságos. Te mire támaszkodsz: az árnyékra vagy a valóságra?
Ne vegye el tőletek a versenydíjat az, aki alázatoskodásban és angyalok iránti tiszteletben tetszeleg, látomásaival foglalkozik, saját bölcsességétől ok nélkül felfuvalkodik, de nem ragaszkodik a Főhöz: pedig Ő tartja össze a testet inak és ízületek segítségével, és Őáltala növekszik Isten szerinti növekedéssel. (Kolossé 2,18-19)
Pál levele a kolosséiakhoz 2,16-23
16 Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt. Róm 14,1-6; Gal 4,3 17 Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság. 18 Ne vegye el tőletek a versenydíjat az, aki alázatoskodásban és angyalok iránti tiszteletben tetszeleg, látomásaival foglalkozik, saját bölcsességétől ok nélkül felfuvalkodik, 19 de nem ragaszkodik a Főhöz: pedig ő tartja össze az egész testet inak és ízületek segítségével, és az őáltala növekszik Isten szerinti növekedéssel. Ef 4,16 20 Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők: 21 „Ne nyúlj hozzá, ne ízleld meg, ne is érintsd!” 22 Azokról van itt szó, amik arra valók, hogy elfogyasztva megsemmisüljenek. Ezek csupán emberi parancsok és rendelések. Ézs 29,13 23 Ezeknek a megtartása a bölcsesség látszatát kelti ugyan a magunk csinálta kegyeskedés, az alázatoskodás és a test sanyargatása által, valójában azonban semmi értéke és haszna nincs, mert öntelt felfuvalkodottsághoz vezet.
Pál arra figyelmeztet, hogy a szabályok, szertartások és önmegtartóztatás önmagukban csak árnyékok. Mutatnak valamire, pontosabban valakire. Az árnyék soha nem tudja betölteni a szomjúságot, nem tud átölelni, nem ad életet. Ilyenek a törvények, az ünnepek, a hagyományok. Mind Krisztus felé mutatnak, mert Ő a cél, Ő a valóság. Ő az, aki összetartja a testet, aki által növekedünk, aki betölti, amire igazán szükségünk van.
Ha valaki az árnyékhoz ragaszkodik, könnyen elfelejtheti a Főt. Pál azt mondja: ne hagyd, hogy bárki más díjat ígérjen, más útra csábítson látomásokkal, különleges élményekkel, hamis alázattal. A valódi növekedés nem önsanyargatásból, nem emberi szabályok betartásából fakad, hanem abból, hogy ragaszkodunk a Főhöz, Krisztushoz.
Az árnyék hasznos, mert jelzi, hogy jön Valaki, de ha megérkezett, már nem az árnyék számít, hanem Ő maga. Az élet teljessége nem a jelekben van, hanem Jézusban. Hozzá kapcsolódj, és benne növekedj!
Bozsoki-Sólyom Pál
Hallgasd meg a Christ is Enough című dalt a háttérinfóknál!
Háttérinfó:
Az egyházatyák gyakran nevezték az ószövetségi történeteket, személyeket és rendtartásokat umbra-nak, azaz árnyéknak. Az umbra képe azt fejezi ki, hogy bár az árnyék a valóságra mutat, önmagában nem hordoz életet. Az ószövetségi törvények és szertartások Krisztus előképei voltak: a szombat az igazi nyugalomra, az áldozatok a tökéletes áldozatra mutattak. A reformátorok is hangsúlyozták: az árnyék betöltése Krisztusban történt meg, ezért a keresztény szabadság lényege nem az árnyékhoz való visszatérés, hanem a valósághoz, azaz Krisztushoz való kapcsolódás.
