Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek? (Zsoltárok 2,1)
Kinek engeded, hogy irányítsa az életedet: a barátaidnak, az érzéseidnek, a körülötted élő kultúrának, vagy Jézusnak, az Igaz Királynak?
Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon! (Zsoltárok 2,6)
A Zsoltárok könyve 2
1 Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek? ApCsel 4,25-26; Jel 19,19 2 Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és felkentje ellen: 3 Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket! 4 A mennyben lakozó kineveti, az Úr kigúnyolja őket. Zsolt 59,9 5 Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket: 6 Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon! 7 Kihirdetem az Úr végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá tettelek ma téged! ApCsel 13,33; Zsid 1,5; 5,5; Zsolt 89,28 8 Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget. Dán 7,14 9 Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt! Jel 2,27; 12,5; 19,15 10 Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti, bírái a földnek! 11 Félelemmel szolgáljátok az Urat, reszketve vigadjatok! 12 Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül!
A 2. zsoltár egy ütős kérdéssel indít: „Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek?” A zsoltáros ránéz a világra, és azt látja, hogy az emberek – vezetők, uralkodók, nemzetek – ellenállnak Isten hatalmának. Saját szabályaik szerint akarják élni az életüket, küzdenek Isten uralma ellen. Ismerősen hangzik? Ma is különböző irányokból azt halljuk, hogy nem éri meg Jézust követni, vagy hogy az élet jobb, ha mi hozzuk a szabályokat.
De a 2. zsoltár emlékeztet minket az igazságra: Isten már kiválasztotta Királyát. Azt mondja: „Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon!” Ez a Király Jézus. Bár a világ erősnek tűnhet, semmi sem állíthatja meg Isten tervét, és senki sem mozdíthatja el Jézust az Ő trónjáról. Ő a királyok Királya, és uralma örökkévaló.
Így kapcsolódunk most karácsonyhoz. Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Isten terve láthatóvá vált. A Király, akiről a 2. zsoltárban van szó, nem hadsereggel vagy koronával érkezett, hanem csecsemőként, egy jászolban fekve. A világ vezetői nem vették észre Őt, és sokan elutasították. De abban a csendes, alázatos pillanatban Isten Fia belépett a történelembe. A betlehemi csecsemő a 2. zsoltárban megígért Király volt, aki szeretettel és hatalommal uralkodik a nemzetek felett.
Ezért a karácsony nem csupán az ajándékokról, a zenéről és a hagyományokról szól, hanem a reményről. hogy Isten megtartotta ígéretét: elküldte Fiát, nem csak, hogy megszülessen, hanem hogy éljen, meghaljon és feltámadjon azért, hogy mi örökké Hozzá tartozhassunk. A 2. Zsoltár egy meghívással zárul: „…mind boldog, aki hozzá menekül!” Ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy átmeneti dolgokhoz fordulnánk biztonságért vagy boldogságért, Jézushoz menekülhetünk, aki biztos és megmozdíthatatlan.
Beth James
Napi kihívás:
Akárhányszor ma karácsonyi fényt látsz, emlékezz a világ igazi világosságára!
Hallgasd meg Phil Wickham ‒ Joy to the World című dalát a háttérinfóknál!
A Zsoltárok könyve
Előfordult már veled, hogy beszélgettél valakivel és nagyon nehezen tudtad megfogalmazni az érzéseidet, gondolataidat, és hirtelen a másik néhány mondatban, vagy csak egy-két szóban, de pontosan azt mondta el, amit te akartál? Ha volt már ilyen, tudod, hogy ez milyen nagy segítség abban, hogy tovább tudj lépni, más oldalról lásd a helyzetedet vagy észrevedd, hogy mi a feladatod.
A Zsoltárok könyvének olvasása közben pontosan ezt élheted át! Kavarognak benned a gondolatok és érzelmek, erre a zsoltáros azt mondja: ismerem a helyzetedet, én is ezt éreztem, amikor leírtam ezt a verset, és kiöntöttem a szívemet Isten előtt, Ő fölemelt akkor, megvigasztalt, erőt adott és most hálásan dicsőítem Őt.
Nem igazán találsz olyan élethelyzetet, amelyet a zsoltárok között ne írt volna le valaki. Dávid király közel a felét írta a százötven zsoltárnak. De mások is írtak ebben az öt, különböző hosszúságú könyvben olyan költeményeket, dicsérő énekeket (ez a zsoltár jelentése), amelyek egyénileg vagy közösségben is, más-más dallamra vagy különböző hangszerkísérettel énekelhetők.
Ne lepődj meg, ha ugyanazzal az igehellyel jelölve időnként más verset találsz a különböző fordításokban. Meglesz az is, amit keresel, csak lehet, hogy egy fejezettel előbb vagy később. Ugyanis több fordítás a Septuagintát veszi alapul, amely másképpen osztja föl a zsoltárokat.
Nagyon érdekes, hogy ebben a könyvben van a Biblia legrövidebb és a leghosszabb fejezete is. Megtalálod melyek ezek?