Pál egy erőteljes igazsággal kezdi a Galatákhoz írt ötödik fejezetet: „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni.” Gondolj erre a szóra: szabadság. Többnyire azzal társítjuk, hogy azt tehetünk, amit csak akarunk – nincsenek szabályok, nincsenek korlátok. Pál azonban arra emlékeztet minket, hogy az igazi szabadság nem a vágyaink hajszolásában vagy abban található, hogy azt tesszük, amit mások elvárnak tőlünk. Az igazi szabadság Jézusban van. Miatta már nem köt minket a bűn, a bűntudat, vagy az, hogy állandóan bizonyítanunk kelljen. Ez tényleg hatalmas dolog! Gondolj csak bele: körülötted annyi hang szól – barátok, közösségi média, a kultúra –, és mind azt mondják, milyennek kell lenned, vagy mit kell tenned, hogy számíts. Ez óriási teher lehet! A Galata 5 azonban azt üzeni, hogy nem kell állandó nyomás alatt élned, mert Jézus már megszabadított, szeret és elfogad téged. Pál arról is beszél, hogy mire való a szabadság. Nem csupán arra szolgál, hogy megszabaduljunk valamitől, hanem arra is, hogy szabadok legyünk valamire: „…szeretetben szolgáljatok egymásnak.” (13. v.) Másként fogalmazva: a szabadság nem önzés, hanem az élet céltudatos megélése. Szabad vagy arra, hogy szeress, bátoríts, hogy világosság legyél az iskoládban, a csapatodban, a családodban és a barátaid között. Az igeszakasz egy egyszerű, de erőteljes összegzéssel zárul: „Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.”…” (Galata 5,14) Így tudod a gyakorlatban megélni a szabadságot – válaszd a szeretetet a gyűlölet helyett, a kedvességet a kegyetlenség helyett, a bátorítást a pletyka helyett. A jó hír pedig ez: nem kell tökéletesnek lenned, nem kell másokat lenyűgöznöd, és nem kell bűntudatot cipelned! Jézus már megszabadított téged, és ezt úgy élheted meg, hogy megosztod az Ő szeretetét, bármerre is mész! Beth James