Mózes első könyve 12,1-20
2026. január 8.
Áldás leszel

Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. (1Mózes 12,2)
Slide1

Te is arra kaptál elhívást, hogy ha szóba kerül a neved, az emberek azt mondják: na, ez tényleg Isten embere.

A fáraó főemberei is meglátták őt, dicsérték a fáraónak, és elvitték az asszonyt a fáraó házába. Abrámnak pedig jó sora lett a felesége által: lettek neki juhai, marhái és szamarai, szolgái és szolgálóleányai, szamárkancái és tevéi. De nagy csapásokkal sújtotta az Úr a fáraót és házát Abrám felesége, Száraj miatt. Hívatta azért a fáraó Abrámot, és ezt mondta: Mit tettél velem? (1Mózes 12,15-18)


Mózes első könyve 12,1-20

1 Az Úr ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked! Józs 24,3; ApCsel 7,3; Zsid 11,8 2 Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. 1Móz 17,6 3 Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége. 1Móz 18,18; 22,18; 26,4; 27,29; 28,14; 4Móz 24,9; ApCsel 3,25; Gal 3,8 4 Abrám elment, ahogyan azt az Úr mondta neki, és Lót is vele ment. Abrám hetvenöt éves volt, amikor kijött Háránból. 5 Fogta Abrám Szárajt, a feleségét és Lótot, a testvére fiát meg minden szerzeményüket, amit csak szereztek, mindenkit, akire Háránban tettek szert, és elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek. El is érkeztek Kánaán földjére. 6 Majd átvonult Abrám az országon egészen a sikemi szenthelyig, Móre tölgyfájáig. Akkor még kánaániak éltek ezen a földön. 1Móz 33,18-20; 35,4; Józs 24,25-26 7 Az Úr megjelent Abrámnak, és ezt mondta: A te utódaidnak fogom adni ezt a földet. Ő pedig oltárt épített ott az Úrnak, aki megjelent neki. 1Móz 13,15; 15,18; 17,8; 26,3; 28,13; 35,12; 2Móz 6,4; 5Móz 6,10; 30,20; Bír 2,1; ApCsel 7,5; Gal 3,16 8 Onnan továbbvonult a Bételtől keletre eső hegyvidékre, és felverte sátrát: Bétel esett nyugatra, Aj pedig keletre. Oltárt épített ott az Úrnak, és segítségül hívta az Úr nevét. 1Móz 4,26 9 Azután útnak indult Abrám, és továbbvonult a Délvidék felé. 10 Egyszer éhínség támadt azon a földön. Ekkor lement Abrám Egyiptomba, hogy jövevényként ott tartózkodjék, mert súlyos volt az éhínség azon a földön. 1Móz 20; 26,7-11 11 Amikor már közel járt Egyiptomhoz, ezt mondta feleségének, Szárajnak: Nézd, tudom, hogy szép asszony vagy. 12 Ha meglátnak az egyiptomiak, azt mondják majd: Ez a felesége! És engem megölnek, téged pedig életben hagynak. 13 Mondd hát azt, hogy a húgom vagy, hogy jó sorom legyen általad, és ne öljenek meg miattad! 14 Így is történt. Amikor Abrám Egyiptomba érkezett, az egyiptomiak látták, hogy nagyon szép az asszony. 15 A fáraó főemberei is meglátták őt, dicsérték a fáraónak, és elvitték az asszonyt a fáraó házába. 16 Abrámnak pedig jó sora lett a felesége által: lettek neki juhai, marhái és szamarai, szolgái és szolgálóleányai, szamárkancái és tevéi. 17 De nagy csapásokkal sújtotta az Úr a fáraót és házát Abrám felesége, Száraj miatt. 18 Hívatta azért a fáraó Abrámot, és ezt mondta: Mit tettél velem? Miért nem mondtad meg nekem, hogy a feleséged? 19 Miért mondtad, hogy a húgod? Csak ezért vettem feleségül. Most aztán itt a feleséged, fogd, és menj! 1Móz 20,12 20 Embereket is rendelt mellé a fáraó, és azok kivezették őt, feleségét és mindenét, amije csak volt.

Az Úr egy nap hatalmas küldetéssel indította útnak Abrámot: „naggyá teszem nevedet, és áldás leszel.” Kánaán földjére érve az Úr ismét megszólította: „A te utódaidnak fogom adni ezt a földet.” Abrám pedig örömében oltárt épített Istennek. Aztán tovább bandukolt dél felé… Amikor éhínség támadt a környéken, a logikus megoldás Egyiptom volt. És Abrám nem vette észre, hogy egyre messzebb kerül az örökségétől. Már nem épített oltárokat Istennek. Először belesétált a félelembe: Sáráért megölhetik. Még néhány lépés, és a hazugság földjére ért: „mondd hát azt, hogy a húgom vagy.” Cserébe Sára szépsége dicsőséget és jólétet hozott neki, naggyá tette a nevét a fáraó udvarában. De vajon áldássá is vált? Te is arra kaptál elhívást, hogy ha szóba kerül a neved, az emberek azt mondják: na, ez tényleg Isten embere. Hálaadás kell, hogy járjon veled és áldott emlék mögötted. Ha nem így van, valószínűleg porszem került a gépezetbe. Hogyan alakult volna a történet, ha Abrám segítségért kiált az Úrhoz a nyomorúság idején? Ezt már sosem tudjuk meg. Neked viszont ma is van lehetőséged jól dönteni. Válaszd az életet – válaszd az áldást! Olasz Tímea


Hallgasd meg Pánczél Viki - Akinek elgondoltál című dalát a háttérinfóknál!

Mózes első könyve
Akkor most kezdjük a legelején! Amikor a Bibliát a kezedbe veszed, szerintem te is ritkán lapozol az első oldalra. Gyakrabban olvassuk a zsoltárokat, az evangéliumokat és a leveleket, mint a történeti könyveket, mert általában nem úgy olvassuk ezt a könyvet, mint egy regényt, hogy elkezdjük az első lapon és befejezzük az utolsón. Pedig lehetne így is. Sőt szükséges is, hogy végigolvassuk a teljes Szentírást, hogy ne csak a „kedvenc” történeteinket ismerjük, hanem azokat is, amelyek nehezebben érthetők, vagy nem olyan könnyű olvasmányok. Szóval, most kezdjük az elején, amikor a kezdetek kezdetén, azaz „Kezdetben” Isten megteremtett mindent. Embert is teremtett és egy gyönyörű kertbe helyezte, ahol minden jó volt. De sajnos az első emberpár miatt nehéz idők jöttek minden utánuk született emberre, így ránk is.
Ha Mózes első könyvét olvasod, olyan ismerős neveket találhatsz benne, mint Kain és Ábel, akik Ádám és Éva gyermekei voltak; Noé, aki megmenekült az özönvíz elől; Ábrahám és Sára, akik nagyon sokat vártak Isten ígéretének beteljesülésére; Jákób és Ézsau, akik életében fontos szerepet töltött be egy tál étel, vagy József, aki megmentette családját az éhhaláltól. A történetek is bizonyára ismerősek lesznek. Azonban jönnek majd olyan oldalak, amelyeket nehéz lesz végigolvasni, mert rengeteg ismeretlen név és adat lesz benne. Ne ugord át ezeket a fejezeteket sem! Olvasd figyelmesen és nagyon sok érdekességet fogsz találni! Például, hogy ki volt Nimród, vagy hány éves volt Matuzsálem?