Mózes második könyve 40,20-38
2026. május 6.
Itt van Isten köztünk…

Ekkor beborította a felhő a kijelentés sátrát, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot.
Slide1

Szeretnél Isten jelenlétében lenni? Milyen jelek utalnak arra, hogy Isten veled van?

Így készült el Mózes a munkával. Ekkor beborította a felhő a kijelentés sátrát, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. És Mózes nem tudott bemenni a kijelentés sátrába, mert rajta nyugodott a felhő, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. Egész vándorlásuk alatt valahányszor fölemelkedett a felhő a hajlékról, útnak indultak Izráel fiai. De ha nem emelkedett fel a felhő, ők sem indultak el, amíg az fel nem emelkedett. Mert nappal az Úr felhője volt a hajlék fölött, éjjel pedig tűz lángolt benne. Izráel egész háza látta ezt, amíg csak vándorolt. (2Mózes 40,33b-38)


Mózes második könyve 40,20-38

20 Azután fogta és beletette a Bizonyságot a ládába, a rudakat ráillesztette a ládára, rátette a fedelet a láda tetejére, 21 majd bevitte a ládát a hajlékba, és föltette a függőkárpitot, hogy eltakarja a bizonyság ládáját, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 2Móz 26,31 22 Azután elhelyezte az asztalt a kijelentés sátrában a hajlék északi oldalán a kárpiton kívül, 23 majd kenyereket rakott rá sorban az Úr elé, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 24 Azután elhelyezte a lámpatartót a kijelentés sátrában az asztallal szemben, a hajlék déli oldalán, 25 és fölrakta a mécseseket az Úr elé – ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 26 Azután elhelyezte az aranyoltárt a kijelentés sátrában a kárpit elé, 27 és jó illatú illatáldozatot mutatott be rajta – ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 28 Azután föltette a függönyt a hajlék bejáratára, 29 majd elhelyezte az égőáldozati oltárt a hajléknak, a kijelentés sátrának a bejáratánál, és égőáldozatot meg ételáldozatot mutatott be rajta, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 30 Azután elhelyezte a medencét a kijelentés sátra és az oltár között, és vizet töltött bele a mosakodáshoz. 31 Ebben mosták meg Mózes, Áron és fiai a kezüket és a lábukat. 32 Valahányszor bementek a kijelentés sátrába, és az oltár elé léptek, megmosakodtak, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 2Móz 30,19-20 33 Azután elkerítette az udvart a hajlék és az oltár körül, és rátette a függönyt az udvar kapujára. Így készült el Mózes a munkával. 34 Ekkor beborította a felhő a kijelentés sátrát, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. 1Kir 8,10-11; Ézs 6,4; Ez 43,4-5; Jel 15,8 35 És Mózes nem tudott bemenni a kijelentés sátrába, mert rajta nyugodott a felhő, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. 36 Egész vándorlásuk alatt valahányszor fölemelkedett a felhő a hajlékról, útnak indultak Izráel fiai. 2Móz 13,21-22 37 De ha nem emelkedett fel a felhő, ők sem indultak el, amíg az fel nem emelkedett. 38 Mert nappal az Úr felhője volt a hajlék fölött, éjjel pedig tűz lángolt benne. Izráel egész háza látta ezt, amíg csak vándorolt. Ézs 4,5-6

Kész a szent sátor, minden a helyén van, és fel van szentelve. Vajon tetszik az Úrnak? Amint Mózes bemutatja az első áldozatot, Isten felhője megjelenik, és betölti a sátrat! Izráel kicsiben átélheti azt, amit Ádám és Éva az Édenben: itt van Isten köztünk! A szent sátor jelképeivel az Édent idézi: a virágok, gyümölcsök, angyalok, arany és drágakövek, a szent kenyerek, és mindig felszálló jóillatú füst. De ott a függöny is, ami a bűneset óta elválaszt Isten közvetlen jelenlététől. Mégis a bizonyságok: a törvény táblái, a manna és Áron kivirágzott vesszeje – bár kerúbok által lepecsételve – rejtve is arra emlékeztetnek: Isten szövetséget kötött velünk! Az udvaron pedig az oltáron füstölög az áldozat – előre mutatva az Isten bárányára, aki az idők végén valóságosan elveszi a világ bűneit. Isten egy felhő képében megjelenik, és birtokba veszi a sátrat – bizonyságát adja, hogy jelen van, népével van. Nem Isten maga látható, de a jelei: nappal felhő és éjjel tűz. Amikor megmozdul, a népnek is „szednie kell a sátorfáját”. Az Újszövetség korában mi vagyunk a szent sátor/templom, és Isten Szentlelke mibennünk akar lakni. Krisztust szemlélve, az Igét olvasva láthatjuk Őt – ha mozdul, mi is menjünk Vele! Zámbó András


Így szól egy református ének a villamoson! Hallgasd meg az Itt az Isten köztünk című dalt a háttérinfóknál!

Mózes második könyve
Szeretsz kirándulni? Biztosan te is tapasztaltad már, hogy jó elmenni új helyekre, és megismerkedni szép tájakkal, ízletes ételekkel. Utána jó hazamenni és az emlékeket elmesélni. De mi van akkor, ha ez a kirándulás elnyúlik egy kicsit? Egy-két nap még örömmel tölt el, de ha esetleg több hónapról vagy évről van szó, akkor lehet, hogy az már nem esik olyan jól.
Mózes második könyvében egy elég hosszúra nyúlt kirándulásról olvashatsz. Annyira hosszúról, hogy az elindulók nagyon nagy része meg sem érhette a megérkezés örömét. Ráadásul a táj sem volt a legkellemesebb ott a pusztában és az étel is csak manna volt. Zúgolódtak is emiatt éppen eleget. A nép nem akart engedelmeskedni Istennek és nem akarta elhinni, hogy valóban megkapja az óriások által lakott, megígért földet. Ezért Isten negyven évig hagyta a pusztában vándorolni népét. Vezette őket és gondoskodott róluk, de nem engedte be őket az Ígéret földjére. Megmenekültek az egyiptomi szolgaságból a tíz csapás után, de engedetlenségük, feledékenységük sokszor sodorta bajba őket. Isten szövetséget kötött velük és adott nekik egy olyan törvényt, amely még ma is érvényes.
Mózes második könyvét az exodus, azaz a kivonulás könyveként is szoktuk emlegetni, mert ebből a történeti könyvből tudhatjuk meg, hogy Isten hogyan szabadította ki népét az egyiptomi szolgaságból. Ha szereted az izgalmas történeteket például, hogy miként lesz egy halálraítélt gyermekből Egyiptom tekintélyes embere, majd a zsidó nép vezére, vagy szívesen olvasol csodákról, hogy nem hamvad el az égő csipkebokor, vagy hogyan nyílik szét a nép előtt a tenger, esetleg érdekel, hogy hogyan épült meg a legelső templom, ami még sátor volt, akkor neked való olvasmány Mózes második könyve. Kezdj hozzá az olvasásához!