A jelenések könyve 7,1-17
2026. szeptember 26.
A győztesek


…és hatalmas hangon kiáltották: Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónon ül, és a Bárányé! (Jelenések 7,10)
Slide1

Jézus győzött a harcban, ami miatt mi is élvezhetjük győzelmének következményeit.


…és hatalmas hangon kiáltották: Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónon ül, és a Bárányé! Az angyalok mind ott álltak a trón, a vének és a négy élőlény körül, arcra borultak a trón előtt, és imádták Istent ekképpen: Ámen! Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség, a hálaadás és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké! Ámen! (Jelenések 7,10-12)


A jelenések könyve 7,1-17

1 Ezután láttam, hogy négy angyal állt a föld négy sarkán, és féken tartották a föld négy szelét, hogy ne fújjon szél a földre, se a tengerre, se a fákra. Jer 49,36; Dán 7,2; Zak 6,5 2 Láttam, hogy egy másik angyal is feljön napkelet felől, akinél az élő Isten pecsétje volt, és hatalmas hangon odakiáltott a négy angyalnak, akiknek megadatott, hogy ártsanak a földnek és a tengernek, 3 és így szólt: Ne ártsatok a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, amíg homlokukon pecséttel meg nem jelöljük a mi Istenünk szolgáit. Ez 9,4.6 4 És hallottam a pecséttel megjelöltek számát: száznegyvennégyezren voltak pecséttel megjelölve Izráel fiainak minden törzséből: 5 Júda törzséből tizenkétezren voltak pecséttel megjelölve, Rúben törzséből tizenkétezren, Gád törzséből tizenkétezren, 6 Ásér törzséből tizenkétezren, Naftáli törzséből tizenkétezren, Manassé törzséből tizenkétezren, 7 Simeon törzséből tizenkétezren, Lévi törzséből tizenkétezren, Issakár törzséből tizenkétezren, 8 Zebulon törzséből tizenkétezren, József törzséből tizenkétezren, Benjámin törzséből tizenkétezren voltak pecséttel megjelölve. 9 Ezek után láttam: íme, nagy sokaság volt ott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből, amelyet megszámlálni senki sem tudott; a trón előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak, 10 és hatalmas hangon kiáltották: Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónon ül, és a Bárányé! 11 Az angyalok mind ott álltak a trón, a vének és a négy élőlény körül, arcra borultak a trón előtt, és imádták Istent 12 ekképpen: Ámen! Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség, a hálaadás és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké! Ámen! 13 Ekkor megszólalt az egyik vén, és megkérdezte tőlem: Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek, és honnan jöttek? 14 Ezt mondtam neki: Uram, te tudod. Ő így válaszolt: Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében. Dán 12,1; Mt 24,21; Mk 13,19 15 Ezért vannak az Isten trónja előtt, és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában, és a trónon ülő velük lakik. 16 Nem éheznek és nem szomjaznak többé, sem a nap heve, sem más hőség nem bántja őket, Ézs 49,10 17 mert a Bárány, aki középen a trónnál van, legelteti őket, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz, és Isten letöröl szemükről minden könnyet. Zsolt 23,1-2; Ézs 25,8; 49,10; Ez 34,23


Ezt az igeszakaszt sokan sokféleképpen magyarázzák. Sajnos itt nincs arra idő és lehetőség, hogy mélyen belemenjünk az egész fejezet jelentésébe. Csak egy dolgot emelnék ki, ami szerintem a legfontosabb, mégpedig azt, hogy akik Jézust Uruknak és Megváltójuknak hiszik és vallják, azok egy napon ott lesznek a mennyben Istennel. Ott fogunk állni a trón előtt, ahol már nem lesz ítélet, mert a „halálbüntetést” Jézus legyőzte. Ezért lehetünk mi is Őbenne győztesek! Ami nagyon tetszik nekem, hogy ott már soha többé nem fogunk éhezni és szomjazni, és nem lesz sem szomorúság, sem bánat. Csak olyan dolgok lesznek, amik Isten szerint jók. Vagyis visszatérünk a teremtés idején tapasztalt bűntelen és tiszta szépséghez: ahhoz az élethez, amiben nem volt nehézség. Hát nem erre vágyik mindenki? Nem ezt akarják az emberek elérni különböző módszerekkel? Az emberek célja, hogy boldogok legyenek, és ne legyenek rossz dolgok az életükben. Nehéz ezt elérni? Nem nehéz. Lehetetlen! Ezért nem is tudjuk ezt az itteni életünkben maradéktalanul megvalósítani. De az örökkévalóságban Istennel pontosan ilyen lesz az élet! Keleti Gábor



Hallgasd meg Pintér Béla: Táncol a menny című dalát a háttérinfóknál!

A jelenések könyve
A Szentírás utolsó fejezete, A jelenések könyve, bizony nem tartozik a legegyszerűbb olvasmányok közé. Vannak emberek, akik nem szívesen veszik elő, és vannak olyanok is, akik folyton csak ezt bújják, hátha kideríthetnek valamit az eljövendő időkről, az antikrisztusi gonosz időkről, vagy a Mennyben történő dolgokról. De miről is szól valójában A jelenések könyve? Érdemes hozzáfogni egyáltalán az olvasásához? Meg lehet érteni, vagy jobb, ha félretesszük, hogy ennek a könyvnek úgy sem tudjuk megfejteni a lényegét? Ehhez a könyvhöz türelemre és bölcsességre lesz szükséged, amelyet Isten mindenkinek megad, aki kéri tőle.
János idős korában Patmosz szigetén tartózkodott, amikor Isten megengedte neki, hogy bekukkanthasson a Mennyországba. Ott sok olyan dolgot látott, amelyet nem lehet igazán az ismert szavainkkal kifejezni. János igyekezett valamihez hasonlítani a látottakat. Próbálta úgy leírni, hogy érthető legyen Jézus kinyilatkoztatása, apokalipszise, amely eredetileg azt jelenti, hogy a fátyol fellebbentése. Az Úr felemelte egy rövid időre a fátylat, János bepillantott, majd leírta, hogy mi is tudjunk valami keveset a jövendőről. S ez elég is. Most még homályosan látunk dolgokat, nem értjük, hogy miről is van szó, de majd eljön az az idő, amikor Isten Elé kell állnunk. Akkor, ha Ő úgy lát bennünket, mint gyermekeit, akik Krisztus keresztjénél már megtisztultak, akkor mehetünk abba a csodálatos országba, amelyet nekünk készített. Ott már minden érthető és teljesen világos lesz. Te is ott leszel?