Pál második levele a korinthusiakhoz 3,12-18
2024. szeptember 28.
A lelki vakság valós probléma


De az ő gondolkozásuk eltompult, mert az Ószövetség felolvasásakor ugyanaz a lepel mind a mai napig felfedetlenül megmaradt, mivel az csak Krisztusban tűnik el. (2Korinthus 3,14)
Slide1

Az ember nehezen ismeri be, hogy lelkileg vak. A büszkesége akadályozza ebben, és megsértődhet, ha valaki szembesíti azzal, hogy nem olyan jó Isten mércéjével, mint gondolná.


Sőt mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, lepel van a szívükön. De ha majd megtérnek az Úrhoz, elvétetik a lepel. (2Korinthus 3,15-16)


Pál második levele a korinthusiakhoz 3,12-18

12 Mivel tehát ilyen reménységünk van, teljes nyíltsággal szólunk, 13 és nem úgy, mint Mózes, aki leplet tett az arcára, hogy ne lássák Izráel fiai a mulandó dicsőség végét. 2Móz 34,34 14 De az ő gondolkozásuk eltompult, mert az Ószövetség felolvasásakor ugyanaz a lepel mind a mai napig felfedetlenül megmaradt, mivel az csak Krisztusban tűnik el. 15 Sőt mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, lepel van a szívükön. 16 De ha majd megtérnek az Úrhoz, elvétetik a lepel. 17 Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. 18 Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre. 1Jn 3,2; Jel 21,23


„Vaksi vagy? Ne mondd, hogy nem látod!” Egy felkiáltás, amellyel olyasmire próbálunk rámutatni, ami számunkra egyértelmű. A Biblia beszél a lelki vakság valóságáról. Sokan nem nyitják ki a szívüket, amikor Isten felajánlja a megoldást az elveszett állapotukra Jézus Krisztus, a Fia áldozatán keresztül. A törvény egyértelműen szembesít azzal, hogy senki sem jó. Senki sem mondhatja el magáról, hogy ő bűntelen. Téved, aki azt gondolja, hogy ő nem érdemli meg Isten örök ítéletét az Ő törvénye elleni lázadás miatt. Abban a hazugságban élnek rengetegen, hogy nekik nincs szükségük Isten megbocsátására. Azt hiszik, hogy a haláluk után valahogy be tudják bizonyítani az Úrnak, hogy elég jó életet éltek ahhoz, hogy beengedje őket a mennybe. Milyen sokan megragadnak ebben a halálos tévedésben! Ha igaz lenne, amit gondolnak, Istennek nem kellett volna elküldenie az Ő szeretett Fiát a földre, hogy a borzasztó sok bűnünkért eleget tegyen. El tudunk képzelni olyat, aki fizikailag vak (illetve gyengénlátó), de tagadja ezt? Mindenki látja, hogy nekimegy a dolgoknak, de ő váltig állítja, hogy jó a szeme. Egyszer megkérdeznék tőle: „Szemsebész vagyok, és egy műtéttel rendbe tudom hozni a látását, szeretné ezt a műtétet?” Mi játszódna le vajon az orvos fejében, ha ő így válaszolna: „Nem kell nekem semmilyen műtét! Teljesen jól látok, hagyjon békén!” Ennek fényében gondoljuk át, mit jelent, hogy Jézus a lelki szemorvosunk. Lederhaas Kirk



Hallgasd meg a Sovereign Grace Musictól a Help Us See Christ című dalt a háttérinfóknál!

Pál második levele a korinthusiakhoz
Mikor szoktál levelet írni? Ha valami bánatod van, vagy fölháborodtál valamin? Esetleg, ha különleges helyen jártál, vagy csodálatos élményed volt? Kinek írsz ezekről? Előfordult már, hogy levél útján kellett rendbe tenned dolgokat, kibékítened embereket, esetleg elmondani nekik, hogy mit csináltak rosszul? Pál apostol sokszor került ilyen helyzetbe, amikor egy-egy frissen alakult gyülekezetet elhagyva, az ottaniak nem követték a tanítást, és távolból kellett segíteni nekik.
A korinthusi gyülekezetben, mint annyi más gyülekezetben, voltak gondok, amelyeket nem tudtak egyszerűen megoldani. Pál apostol felelősséget érzett értük, ezért próbálta levelekkel és látogatással is segíteni őket. Az első levelet Timóteus vitte el Korinthusba, de nem jó hírekkel tért vissza Pálhoz, erre ő szomorúan, könnyek között igyekezett rendet teremteni a távolból, sőt egyes bibliatudósok szerint egy villámlátogatást is tett a gyülekezetben. Azt nem tehette, hogy a korinthusiak mellett marad és vezeti a gyülekezetet, mert Isten más helyekre is küldte, hogy hirdesse az evangéliumot. A második levél elveszett ugyan, de az biztos, hogy hatással volt a gyülekezetre, hiszen Titusz már jó hírekkel tért vissza Pálhoz, amely arra ösztökélte őt, hogy az örömét is levélben fejezze ki.
A Bibliában található második korinthusi levél elején erről az örömről ír a megvigasztalódott apostol. Majd a szolgálat hatalmáról, dicsőségéről, szenvedésről, önzetlenségről, becsületességről, megengesztelődésről, és dicséri a gyülekezetet, hogy a jeruzsálemi gyülekezetnek rendezett gyűjtésben szépen helytálltak. Végül megcáfolja az ellene felhozott vádakat.
A korinthusi gyülekezet mindennapi gondjait, a gondok megoldását és saját életedet is megismerheted ebből a tizenhárom fejezetből.