Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében, az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak ágai között. (Lukács 13,19)
Sokan gondolják úgy, hogy a hit kötelezően hatalmas szavakról, látványos cselekedetekről, és utánozhatatlan élményekről szól. De Jézus most is, mint oly sokszor, mást tanít, mint a fősodor. Két egyszerű példát hoz: egy mustármagot és egy kis kovászt. Ezek látszólag jelentéktelenek, mégis nagy változásokat képesek hozni. Arra utal, hogy egy apró, jelentéktelennek tartott helyen is el tud indulni az Isten országa. Pont ott, és pont akkor, ahol talán a legkevésbé számítanál rá. Benned, ma.
Azután így szólt Jézus: Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam? Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében, az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak ágai között. Majd ismét szólt: Mihez hasonlítsam az Isten országát? Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, és belekevert három mérce lisztbe, míg végül az egész megkelt. (Lukács 13,18-21)
Lukács evangéliuma 13,18-21
18 Azután így szólt Jézus: Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam? 19 Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében, az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak ágai között. Ez 17,23 20 Majd ismét szólt: Mihez hasonlítsam az Isten országát? 21 Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, és belekevert három mérce lisztbe, míg végül az egész megkelt.
Jézus két nagyon hétköznapi dolgot említ: egy apró mustármagot és egy kis adag kovászt. Persze hétköznapi, de nem nekünk. Nekünk lehet, hogy azt mondta volna, hogy „hasonló a microchip-hez”. Hiszen kicsi, szinte láthatatlan, de nélküle minden „okos” eszközünk csak egy kupac alkatrész lenne. A lényeg, hogy olyasmiről beszél, amit szinte észre sem veszünk, de a mindennapjainkban szinte nélkülözhetetlenek. Az Isten országa nem mindig hatalmas látványosságként érkezik. Néha csak egy kicsi, alig észrevehető döntésben van jelen: egy kimondott bocsánatkérésben, egy telefonmentes beszélgetésben, egy mosolyban, egy mondatban, amit Istenről mondasz egy barátodnak. Ott van ezekben az apróságokban. És szépen lassan növekedik.
Viszont a méretéből adódóan a mustármag, könnyen félrehullhat, hiszen 1-2 mm az egész. De ha elvetik, lassan, csendesen 1,5-3 méteres fává nőhet. A kovász sem látványos, nem nagy, mégis megkeleszti az egész tésztát. Jézus példázatát, ha lefordítjuk, kb. 12 kg lisztről van szó. Ebbe akár 120 gramm kovász is elég, hogy az egész megkeljen. Elképesztően kicsi arány! Az Isten országa benned is ilyen lehet: mindent átformálhat. De nem az a cél, hogy a „mindennel” kezdd! Elég, ha elkezdődik valami kicsiben. Egy imádsággal. Egy jó szóval a szüleid, barátaid felé. Egy döntéssel, amit Isten szerint hozol meg.
Ne becsüld le az apró dolgokat! A nagy dolgok gyakran kicsiben kezdődnek. Az Isten országa nem valami távoli, elérhetetlen dolog! Már most növekszik benned, körülötted. A kérdés csak az, hogy észreveszed-e, és hajlandó vagy-e te is „elvetni a mustármagot”, és „belekeverni a kovászt”. Mert lehet, hogy a te apró lépésed lesz az, ami más életében mustármag, vagy éppen kovász lesz, és elindít valami egészen újat.
Bozsoki-Sólyom Pál
Hallgasd meg a Vekker Percek-től az Általad növekszik Isten országa című kis részt a háttérinfóknál!
Érdekességek a kovászról
Jézus korában a kovász a mindennapi élet szerves része volt, rendszeresen használták a háztartásokban. A Biblia a kovászt kettős jelentéssel ruházza fel, és Jézus ezt tudatosan használja ki tanításaiban.
A zsidó vallási hagyományban a kovász gyakran a bűn, a romlottság vagy a képmutatás jelképe.
Például 2Móz 12,15 szerint a páska ünnepére minden kovászt el kellett távolítani a házból, és kovásztalan kenyeret kellett sütni. A kovásztalan kenyér a tisztaságot és a gyors kivonulást szimbolizálta, hiszen a népnek annyira sietnie kellett Egyiptomból, hogy nem volt idejük megvárni a tészta megkelését. A zsidóság mind a mai napig így emlékezik erre az eseményre.
Érdekes módon a kovászos kenyér ezzel szemben sokkal tovább elállt és puhább maradt, ezért a mindennapokban praktikusabb volt, mint a kovásztalan változat.
Jézus tanításaiban éppen ezt a megszokott negatív értelmezést fordítja meg: a kovászt pozitív példaként hozza fel, és Isten országának szimbólumaként használja.
