A Krónikák második könyve 11,1-23
2024. május 1.
A vallásosság csapdája

Amikor Roboám visszaérkezett Jeruzsálembe, összegyűjtötte Júda házát és Benjámint, száznyolcvanezer válogatott harcost, hogy megtámadják Izráelt, és visszaszerezzék az országot Roboámnak. (2Krónikák 11,1)
Slide1

Látszólag Roboám marad meg hűségesen Isten mellett, míg az északi országrész a bálványimádásba süllyed.

Ezek erősítették Júda országát, támogatták Roboámot, Salamon fiát három évig, mert csak három évig jártak Dávid és Salamon útján. (2Krónikák 11,17)


A Krónikák második könyve 11,1-23

1 Miután Roboám visszatért Jeruzsálembe, összegyűjtötte Júda házát és Benjámint, száznyolcvanezer válogatott harcost, hogy megtámadják Izráelt, és visszaszerezzék az országot Roboámnak. 2 De így szólt az Úr igéje Semajához, az Isten emberéhez: 3 Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és egész Izráelnek Júdában és Benjáminban: 4 Így szól az Úr: Ne vonuljatok fel, és ne harcoljatok testvéreitekkel! Térjen haza mindenki, mert én akartam ezt így! Ők hallgattak is az Úr szavára, és hazatértek, nem vonultak ki Jeroboám ellen. 5 Roboám Jeruzsálemben lakott, de több várost erődítménnyé építtetett ki Júdában. 6 Így építette ki Betlehemet, Étámot és Tekóát, 7 Bét-Cúrt, Szókót és Adullámot, 8 Gátot, Márésát és Zífet, 9 Adórajimot, Lákíst és Azékát, 10 Corát, Ajjálónt és Hebrónt. Ezek voltak az erődített városok Júdában és Benjáminban. 11 Megerősítette az erődítményeket, és parancsnokokat helyezett oda, ellátta élelem-, olaj- és borraktárakkal, 12 továbbá mindegyik várost hosszú pajzsokkal és kopjákkal, és rendkívül megerősítette azokat. Így maradt az övé Júda és Benjámin. 13 Az összes pap és lévita, akik csak Izráelben voltak, mindenünnen átálltak hozzá. 14 A léviták elhagyták legelőiket és birtokukat, és átmentek Júdába meg Jeruzsálembe, mert elkergették őket Jeroboám és fiai, nem maradhattak az Úr papjai; 15 Jeroboám pedig a saját papjait rendelte az áldozóhalmokra, a gonosz szellemek szolgálatára meg a borjakéra, amelyeket csináltatott. 1Kir 12,31 16 Követték a papokat Jeruzsálembe Izráel valamennyi törzséből azok is, akiket szívük arra indított, hogy Izráel Istenét, az Urat keressék, és továbbra is őseik Istenének, az Úrnak áldozzanak. 1Kir 12,26-27 17 Ezek erősítették Júda országát, támogatták Roboámot, Salamon fiát három évig, mert csak három évig jártak Dávid és Salamon útján. 18 Roboám feleségül vette Mahalatot, Jerímótnak, Dávid fiának a leányát meg Abíhajilt, Elíábnak, Isai fiának a leányát. 1Sám 16,6 19 Ez fiúkat szült neki: Jeúst, Semarját és Zahamot. 20 Azután elvette Maakát, Absolon leányát, aki Abijját, Attajt, Zízát és Selómítot szülte neki. 21 Maakát, Absolon leányát jobban szerette Roboám valamennyi feleségénél és másodfeleségénél, bár tizennyolc feleséget és hatvan másodfeleséget tartott, és nemzett huszonnyolc fiút és hatvan leányt. 22 Roboám Abijját, Maaká fiát tette meg testvérei között az elsővé, mint trónörököst, mert őt akarta királlyá tenni. 23 Ezért bölcsen szétosztotta a többi fia között Júda és Benjámin egész területét meg az összes erődített várost. Bőségesen ellátta őket élelemmel, és sok feleséget szerzett nekik. 2Krón 21,3

Több jel is arra utal, hogy Roboám nem vette komolyan, mit jelent elkötelezetten Urát követni. Először meg akarta támadni az Izráelben élő testvéreit, majd szembe ment Istennel a rengeteg feleség és ágyas tartásával is. Az eredmény nem maradt el: három év után feladta, hogy engedelmes legyen, és ő is hátat fordított Teremtőjének. Valószínűleg soha nem engedte közel magához Istent. Erősebb volt a nagyravágyása és az önzése. Kapott egy királyságot, amit képtelen volt egyben tartani, és kapott egy lehetőséget, amivel nem tudott élni. Elfecsérelte a lehetőségeit. Bár ő legalább nem üldözte azokat, akik az Urat imádták, ő mégsem tartozott közéjük. Egy középszerű emberré vált, aki helyes célok hiányában letévedt a neki szánt útról. Maradhatsz felszínes, csupán vallásos hagyományok rabja, miközben elszaladnak melletted az Istentől kapott lehetőségek. De dönthetsz úgy is, hogy nem leszel vesztes, hanem alárendeled magad Urad akaratának. Nagy Tamás


Krónikák második könyve

A bibliai kánon összeállításakor a Krónikák – akkor még egynek számító – könyve került be utoljára a válogatásba. De milyen jó, hogy benne van és olvashatjuk! Különben honnan tudnánk meg olyan apró részleteket, hogy miként ment végbe a templom építése, felszentelése, vagy éppen milyen imádság hangzott el akkor?
Dávid úgy gondolta, nem helyes, hogy ő palotában lakik, miközben Istennek csak egy sátra van, ezért szeretett volna templomot építeni, amit azonban az Úr nem fogadott el tőle. Viszont megígérte, hogy a fia, Salamon megépítheti majd azt a templomot. Dávid nem sértődött meg ezen, hanem elkezdett mindent megtervezni és összegyűjteni az anyagokat, hogy ha majd építeni lehet, ne legyen már másra gond. Valóban egyszerűbb volt így az építkezés. Salamon életéről és az építkezésről az első kilenc fejezet szól.
A továbbiakban a kettészakadt országról, vagy inkább csak a júdai részéről, majd a babiloni fogságról olvashatunk. Ezek nem túl szívderítőek, de mégiscsak jó hírrel zárul a könyv, mert Círus, babiloni király engedélyt ad a hazatérésre és a templom újjáépítésre.