Az Apostolok Cselekedetei 27,1-13
2024. szeptember 13.
A veszély vállalása


De a százados inkább hitt a kormányosnak és a hajótulajdonosnak, mint annak, amit Pál mondott. (ApCsel 27,11)
Slide1

Amikor a saját vágyainkhoz a józan ész és az eddigi, jól bevált szokások ellenére is ragaszkodunk, akkor abból baj lehet.


Férfiak, látom, hogy a további hajózás nemcsak a rakományban és a hajóban okozhat nagy kárt, hanem életünket is veszélyezteti. De a százados inkább hitt a kormányosnak és a hajótulajdonosnak, mint annak, amit Pál mondott. (ApCsel 27,10-11)


Az Apostolok Cselekedetei 27,1-13

1 Miután úgy határoztak, hogy hajón Itáliába szállítanak bennünket, átadták Pált a többi fogollyal együtt a császári csapatból való Júliusz nevű századosnak. 2 Azután felszálltunk egy adramittiumi hajóra, amely Ázsia tartomány partvidékének kikötőibe készült, és elindultunk. Velünk volt a makedón Arisztarkhosz is Thesszalonikából. 3 Másnap befutottunk Szidónba. Júliusz emberségesen bánt Pállal, és megengedte, hogy elmenjen barátaihoz, és azok gondoskodjanak róla. 4 Onnan továbbindulva az ellenszél miatt Ciprus szélárnyékos oldalán hajóztunk el. 5 Majd Kilikia és Pamfília partja mentén haladva befutottunk a líkiai Mirába. 6 Ott a százados egy Itáliába induló alexandriai hajót talált, és arra szállított át minket. 7 Több napig tartó lassú hajózás után nagy nehezen jutottunk el Knidoszig; de a szél miatt nem tudtunk kikötni, ezért elhajóztunk Kréta szélárnyékos oldalán Szalmóné közelében. 8 Nagy nehezen elhaladtunk mellette, és eljutottunk egy helyre, amelyet Szépkikötőnek neveznek, és amelyhez közel van Lászea városa. 9 Mivel pedig közben sok idő telt el, és a hajózás is veszedelmessé vált, hiszen a böjt is elmúlt már, Pál figyelmeztette őket: 10 Férfiak, látom, hogy a további hajózás nemcsak a rakományban és a hajóban okozhat nagy kárt, hanem életünket is veszélyezteti. 11 De a százados inkább hitt a kormányosnak és a hajótulajdonosnak, mint annak, amit Pál mondott. 12 A kikötő nem volt alkalmas a telelésre, ezért a többség úgy döntött, hogy továbbhajóznak onnan, hátha eljutnak Főnixbe, ahol áttelelhetnek. Ez Kréta egyik kikötője, amely délnyugat és északnyugat felé néz. 13 Mivel pedig enyhe déli szél kezdett fújni, azt hitték, hogy megvalósíthatják elhatározásukat, felszedték tehát a horgonyt, és továbbhajóztak Kréta közelében. Jón 1,4-16; Mt 8,23-27


Akkoriban a hajósok között volt egy szokás, hogy az év bizonyos időszaka után már nem hajóztak ki a nagy viharveszély miatt, hanem a kikötőben megvárták a tél végét, és utána folytatták az útjukat. Érdekes látni, ahogy Pál figyelmezteti a hajókapitányt és a tulajdonost. Pál sokat hajózott, tehát tapasztalt hajósnak számított valószínűleg. Ugyanezt gondolhatjuk egy hajóskapitányról és egy hajótulajdonosról is. Ők mégsem hittek Pálnak, aki azért javasolta, hogy maradjanak a kikötőben, mert a tapasztalat az volt (és valószínűleg a kapitány és a tulajdonos tapasztalata is), hogy ebben az időszakban már veszélyes kihajózni. De úgy döntöttek, hogy nem hallgatnak Pálra, hanem útnak indulnak. Vajon miért tették ezt? Volt neked az életedben olyan helyzet, amikor nagyon akartál valamit, és az eddigi tapasztalatod és a józan ész alapján nem volt valószínű, hogy eléred, de te ennek (és akár a figyelmeztetés) ellenére mégis megtettél olyan dolgot, amivel a vágyaid felé indultál? A hajósok valamiért el akartak indulni, pedig valószínűleg ők is tudták, hogy veszélyes. De nem érdekelte őket. Pál pedig nem volt olyan helyzetben, hogy megtilthassa nekik, hiszen fogoly volt. Te inkább szeretsz kockáztatni, vagy inkább szeretsz a kitapasztalt, biztonságos keretek között maradni? Vannak helyzetek, amikben nem érdemes kockáztatni, főleg akkor, ha ezzel másokat is veszélyeztetsz. Keleti Gábor



Hallgasd meg a Rend Collective-től a My Lighthouse című számot a háttérinfóknál!

Az Apostolok Cselekedetei
Tudod, hogy mit jelent a pálfordulás? Hallottad már, hogy a keresztyén név először csak gúnynév volt? Tudod, hogy kezdett elterjedni az evangélium? Milyen jó, hogy erre már mások is kíváncsiak voltak! Éppen ezért Lukács evangélista egy előkelő úrnak, Teofilusnak írta le két könyvben mindazt, amit átélt, és aminek utánajárt. Az első könyv Jézus életéről és tetteiről szólt. A második pedig azokról a cselekedetekről, amelyeket Isten Lelke által vitt véghez népe életében Jézus mennybemenetele után. A könyv címe: Az Apostolok cselekedetei. De valójában az evangélium terjedéséről olvashatunk benne. A legtöbbet Pál apostol missziói útjairól tudhatunk meg, hiszen Lukács maga is sok helyen személyesen jelen volt, tehát elsőkézből tudósít bennünket az eseményekről.
Nem volt könnyű dolguk az apostoloknak, szolgatársaiknak, de még a követőiknek sem. Ez a könyv egy izgalmas kalandregénynek is beillene, de ugyanakkor pontos útleírás és történelemkönyv is egyben, ami mind Istenre mutat. Ha szereted a földrajzot, vedd elő a térképet és nyomon követheted a keresztyénség terjedésének kezdeteit. Ha a kalandok érdekelnek jobban, akkor is érdemes elolvasni, mert ebben a könyvben szinte láthatod magad előtt, amint hajótörést szenvednek néhányan, vagy hatalmas katonai sereg szinte lopva menekíti a rabot. Ahogy olvasod az Apostolok cselekedeteit, rá fogsz jönni, hogy ez nem csak történelem, hanem személy szerint neked szóló üzenet. Bár nem fenyeget a veszély, hogy börtönbe zárnak Jézus nevének hirdetéséért, mégis olyan sokszor hallgatunk róla. Te hirdeted Isten szeretetét és Jézus megváltását minden időben?