Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet. Abban nyilvánult meg Isten irántunk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. (1János 4,7-9)
Nem egyszerűen arról van szó, hogy Isten szeret, hanem hogy Ő maga a szeretet. Isten pedig nem azért szeret, mert kiérdemeltük, hanem mert ez az Ő természete. Szeretetének legfőbb bizonyítéka az értünk életét odaadó Jézus Krisztus. Ő maga mondja: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.”
Ez a szeretet, és nem az, hogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. Istent soha senki nem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk.Abból tudjuk, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Lelkéből adott nekünk. És mi láttuk, és bizonyságot teszünk arról, hogy az Atya elküldte a Fiát a világ üdvözítőjéül. Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten Fia, abban megmarad Isten, ő pedig Istenben; és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne. (1János 4,10-16)
János első levele 4,7-16
7 Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; 8 aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet. 9 Abban nyilvánult meg Isten irántunk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. 10 Ez a szeretet, és nem az, hogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. Mk 10,45; Róm 3,25 11 Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. 12 Istent soha senki nem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk. Jn 1,18 13 Abból tudjuk, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Lelkéből adott nekünk. 14 És mi láttuk, és bizonyságot teszünk arról, hogy az Atya elküldte a Fiát a világ üdvözítőjéül. 15 Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten Fia, abban megmarad Isten, ő pedig Istenben; 16 és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne.
A végtelenül hatalmas világban pici porszem vagyok csupán: valóban lát engem is Isten? Tényleg szeret engem is? A sok gonoszság, a szenvedés, a betegség és háború közepette beszélhetünk szerető Istenről?
Nagyon fontos megértenünk, hogy János apostol nem Isten egyik tulajdonságát nevezi meg az igében, hanem Isten lényéről állít valamit. Nem egyszerűen arról van szó, hogy Isten szeret, hanem, hogy Ő maga a szeretet. Isten pedig nem azért szeret, mert kiérdemeltük, hanem mert ez az Ő természete.
Szeretetének legfőbb bizonyítéka az értünk életét odaadó Jézus Krisztus. Ő maga mondja: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13) Nem arról van tehát szó, hogy én szeretem vagy szeretni próbálom Istent, és ezért Ő is szeretni fog engem, és még csak nem is arról, hogy egyformán szeretjük egymást és félúton találkozunk.
Isten előbb szeretett engem, és amikor érdeklődni kezdek Isten dolgai felől, amikor keresni kezdem Őt, akkor biztos lehetek benne: Ő már réges-régen elindult felém.
Az pedig a másik emberrel való kapcsolatomon látszik, hogy bennem lakik-e Isten és az Ő szeretete. Bár a hatalmas Istent még az egek egei sem fogadhatják be, mégis: szállást keres az én szívemben is.
Bármerre indulunk is el: a makro- vagy a mikrovilág felé, a teremtett világ minden pontján Isten végtelen, gondoskodó szeretetével találkozunk.
Blatniczkyné Hammersberg Ganczstuckh Júlia
Ha van kedved, nézd meg a következő linken található 3 perces videót!
János első levele
Szeretsz a nagyszüleiddel vagy más idős emberekkel beszélgetni? Szívesen hallgatod a régi történeteket? Örömmel veszed a tanácsaikat, intelmeiket és gondolataikat? Az sem zavar, hogy időnként eltérnek a témától, majd újra visszatérnek hozzá?
János első levelét olvasva pontosan ugyanezt fogod érezni. Az idős János apostol „szeretteinek”, „fiacskáinak” akart írni, de úgy, mintha ott lennének vele, és csak beszélgetne velük. Nem szerkesztette meg előre a levelet, nem építette fel, hogy honnan hová szeretne eljutni. Azonban, amit a hitről és a szeretetről tudni kell, azt mind leírta benne. Igyekezett megismertetni az igazságot, hogy a tévtanítók ne tudják becsapni az övéit. Leírta, hogy Isten világosság és Isten szeretet. Aki ezt felismeri, azt ma sem tudják becsapni semmiféle hamis magyarázattal.
Úgy olvasd ezt a levelet, mintha neked írta volna a nagypapád, aki a legfontosabb útravalóval akart ellátni!
