A Krónikák második könyve 15,1-19
2024. május 6.
Aki keres, talál


Egy akarattal keresték Istent, és meg is találták. (2Krónikák 15,15b)
Slide1

Aki keres, talál – mondja a mondás. Kiváltképpen érvényes ez Istenre, aki soha nincs túl távol tőlünk, és mindig „megtalálható”. De nem könnyű úgy keresni Isten akaratát, hogy a választ is képesek vagyunk elfogadni…


És megesküdtek az ÚRra fennhangon ujjongva, trombita- és kürtszó mellett. Örvendezett egész Júda az eskünek, mert őszinte szívvel tettek esküt, és egy akarattal keresték Istent, és meg is találták. Az ÚR pedig nyugalmat adott nekik mindenfelől. (2Krónikák 15,14–15)


A Krónikák második könyve 15,1-19

1 Azután Isten lelke kiáradt Azarjára, Ódéd fiára, 2 aki kiment Ászá elé, és ezt mondta neki: Hallgassatok rám, Ászá, és egész Júda meg Benjámin! Az Úr veletek lesz, ha ti is ővele lesztek. Ha keresitek őt, megtaláljátok, de ha elhagyjátok, ő is elhagy benneteket. 1Krón 28,9 3 Hosszú ideig élt Izráel az igaz Isten nélkül, a papok tanítása és a törvény nélkül. 2Krón 12,1 4 De ha nyomorúságában megtért az Úrhoz, Izráel Istenéhez, és kereste őt, meg is találta. Jer 29,13 5 Azokban az időkben nem volt biztonságban sem a városból kimenő, sem a hazatérő, mert sok gyötrelem szakadt mindazokra, akik ezekben a tartományokban laktak. Zak 8,10 6 Egyik nép a másik népet, egyik város a másik várost zúzta szét, mert Isten gyötörte őket mindenféle nyomorúsággal. 7 Ti azonban legyetek erősek, ne lankadjatok el, mert tetteiteknek meglesz a jutalma! 1Kor 15,58 8 Amikor Ászá meghallotta ezeket a szavakat, Ódéd próféta próféciáját, összeszedte az erejét, és eltávolította az utálatos bálványokat Júda és Benjámin egész földjéről meg azokból a városokból, amelyeket elfoglalt Efraim hegyvidékén. Ezután felújította az Úr oltárát, amely az Úr csarnoka előtt állt. 9 Majd összegyűjtötte egész Júdát, Benjámint és azokat, akik Efraim, Manassé és Simeon törzséből jövevényként közöttük laktak. Mert sokan átpártoltak hozzá Izráelből, amikor látták, hogy vele van Istene, az Úr. 2Krón 11,16 10 Összegyűltek tehát Jeruzsálemben, Ászá uralkodása tizenötödik évében, a harmadik hónapban, 11 és hétszáz marhát meg hétezer juhot áldoztak az Úrnak azon a napon a hazavitt zsákmányból. 12 Majd szövetséget kötöttek arra nézve, hogy őseik Istenét, az Urat keresik teljes szívvel és teljes lélekkel; Józs 24,24-25 13 és hogy meg kell halnia mindenkinek, aki nem az Urat, Izráel Istenét keresi, kicsinek és nagynak, férfinak és nőnek egyaránt. 14 És megesküdtek az Úrra fennhangon ujjongva, trombita- és kürtszó mellett. 15 Örvendezett egész Júda az eskünek, mert őszinte szívvel tettek esküt, és egy akarattal keresték Istent, és meg is találták. Az Úr pedig nyugalmat adott nekik mindenfelől. 2Krón 14,6 16 Ászá király még anyját, Maakát is eltávolította anyakirálynői méltóságából, mert egy undorító bálványt csináltatott Aséra tiszteletére. Ászá azonban összetörette ezt az undorító bálványt, darabokra zúzatta, majd elégettette a Kidrón-pataknál. 17 Bár az áldozóhalmok nem szűntek meg Izráelben, Ászának tiszta volt a szíve egész életében. 18 Bevitte az Isten házába apja szent adományait és a maga szent adományait: ezüstöt, aranyat és egyéb tárgyakat. 19 Nem is volt háború Ászá uralkodásának harmincötödik évéig.


Aki keres, talál – mondja a mondás. Kiváltképpen érvényes ez Istenre, aki soha nincs túl távol tőlünk, és mindig „megtalálható”. Ezt is lehet persze rossz indokkal tenni, Önző vágyakat kergetni, és ebben kérni támogatást. Nem könnyű úgy keresni Isten akaratát, hogy a választ is képesek vagyunk elfogadni. Én gyakran viccelődöm azzal, hogy onnan tudom biztosan, hogy valami Isten akarata, hogy nem tetszik. Ha egybevág az enyémmel, egyből gyanakodni kezdek, és valóban érdemes megvizsgálni ilyenkor a szíveinket, mit és miért is keresünk. A mai Igében Ászá júdeai királyról olvasunk, aki nekem mindig is szimpatikus volt, és nem csak az „ász” neve miatt, ami könnyen megjegyezhető. Olyan ember, aki őszinte szívvel kereste Isten akaratát, és amikor megkapta, „összeszedte az erejét” és engedelmeskedett. Akkor is, amikor ezért szembe kellett mennie az árral, akár a saját családjával. Neked mi az a terület most az életedben, ahol tisztulásra, Isten akaratának keresésére, bálványok lerombolására lenne szükség? Ahol gyenge vagy… Ki tudja, talán Isten a te életedbe is küld ma egy prófétát vagy prófétai Igét, hogy cselekvésre indítson. Ha így lesz, engedelmeskedsz neki? Daxner Tamás



Hallgasd meg Hillary Scott-tól a Thy Will című számot a háttérinfóknál!

Krónikák második könyve
A bibliai kánon összeállításakor a Krónikák – akkor még egynek számító – könyve került be utoljára a válogatásba. De milyen jó, hogy benne van és olvashatjuk! Különben honnan tudnánk meg olyan apró részleteket, hogy miként ment végbe a templom építése, felszentelése, vagy éppen milyen imádság hangzott el akkor?
Dávid úgy gondolta, nem helyes, hogy ő palotában lakik, miközben Istennek csak egy sátra van, ezért szeretett volna templomot építeni, amit azonban az Úr nem fogadott el tőle. Viszont megígérte, hogy a fia, Salamon megépítheti majd azt a templomot. Dávid nem sértődött meg ezen, hanem elkezdett mindent megtervezni és összegyűjteni az anyagokat, hogy ha majd építeni lehet, ne legyen már másra gond. Valóban egyszerűbb volt így az építkezés. Salamon életéről és az építkezésről az első kilenc fejezet szól.
A továbbiakban a kettészakadt országról, vagy inkább csak a júdai részéről, majd a babiloni fogságról olvashatunk. Ezek nem túl szívderítőek, de mégiscsak jó hírrel zárul a könyv, mert Círus, babiloni király engedélyt ad a hazatérésre és a templom újjáépítésre.