Mózes első könyve 41,1–36
2024. február 15.
Amikor eljön az a nap


„Két esztendő múlva történt, hogy a fáraó ezt álmodta: Ott állt a Nílus mellett.” (1Mózes 41,1)
Slide1

Hosszú évek teltek el a börtönben. Nem szolgáltattak igazságot Józsefnek, és a főpohárnok is megfeledkezett róla.


Azért ismétlődött meg kétszer is a fáraó álma, mert Isten elhatározta ezt, és hamarosan véghez is viszi az Isten. Most azért szemeljen ki a fáraó egy értelmes és bölcs embert, és állítsa azt Egyiptom élére. (1Mózes 41,32–33)


Mózes első könyve 41,1–36

1 Két esztendő múlva történt, hogy a fáraó azt álmodta, hogy ott áll a Nílus mellett. 2 Ekkor a Nílusból hét szép és kövér tehén jött elő, majd a sás között legelészni kezdett. 3 De hét másik tehén is előjött utánuk a Nílusból, amelyek rútak és soványak voltak, a Nílus partján odaálltak a többi tehén mellé, 4 és a rút és sovány tehenek megették a hét szép és kövér tehenet. Ekkor fölébredt a fáraó. 5 Ismét elaludt, és másodszor azt álmodta, hogy hét kövér és szép kalász nőtt egy száron, 6 de hét sovány és a keleti széltől kiaszott kalász is kisarjad utánuk. 7 A sovány kalászok elnyelték a hét kövér és telt kalászt. Ekkor fölébredt a fáraó, és rájött, hogy ez csak álom volt. 8 Reggel azonban nyugtalankodni kezdett, ezért összehívatta Egyiptom minden jövendőmondóját és minden bölcsét, és a fáraó elbeszélte nekik az álmát. De senki sem tudta megfejteni a fáraónak. Dán 2,2; 4,2-3 9 Ekkor a főpohárnok így szólt a fáraóhoz: Be kell ma vallanom, hogy vétkes vagyok. 1Móz 40,23 10 Amikor a fáraó megharagudott szolgáira, és őrizetbe vétetett engem és a fősütőmestert a testőrparancsnok házában, 1Móz 40,2-5 11 álmodtunk valamit ugyanazon az éjszakán, én is meg ő is. Mindegyik álomnak, amit álmodtunk, megvolt a maga jelentése. 12 Volt ott velünk egy héber ifjú, a testőrparancsnok szolgája. Elbeszéltük neki álmainkat, és ő megfejtette. Mindegyikünk álmát jól fejtette meg, 13 mert úgy lett, ahogyan megfejtette nekünk: engem visszahelyeztek hivatalomba, amazt pedig fölakasztották. 14 Akkor a fáraó hívatta Józsefet, és sietve kihozták a tömlöcből. Ő megborotválkozott, ruhát váltott, és bement a fáraóhoz. Zsolt 105,20 15 A fáraó ezt mondta Józsefnek: Álmodtam valamit, de senki sem tudja megfejteni. Rólad azt hallottam, hogy ha meghallod az álmot, meg tudod fejteni. 16 József így felelt a fáraónak: Nem én, hanem Isten ad megnyugtató választ a fáraónak. 1Móz 40,8 17 A fáraó így szólt Józsefhez: Álmomban a Nílus partján álltam. 18 A Nílusból hét kövér és szép tehén jött elő, és legelészni kezdett a sás között. 19 De hét másik tehén is előjött utánuk, amelyek nagyon hitványak, rútak és soványak voltak. Egész Egyiptom földjén nem láttam olyan rútakat, mint ezek. 20 A sovány és rút tehenek azután megették az előbbi hét kövér tehenet. 21 Bár a gyomrukba kerültek, nem lehetett észrevenni, hogy a gyomrukba kerültek, mert a külsejük ugyanolyan rút maradt, mint azelőtt. Akkor fölébredtem. 22 Azután azt láttam álmomban, hogy hét telt és szép kalász nőtt egy száron, 23 de hét száraz, sovány és a keleti szélben kiaszott kalász is kisarjadt utánuk, 24 és a sovány kalászok elnyelték a hét szép kalászt. Elmondtam ezt a jövendőmondóknak, de senki sem tudta megfejteni. 25 Ekkor József így szólt a fáraóhoz: A fáraó két álma egy és ugyanaz. Azt jelentette ki Isten a fáraónak, hogy mit fog cselekedni. 26 A hét szép tehén hét esztendő, a hét szép kalász is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz. 27 A hét sovány és rút tehén, amely utánuk jött elő, szintén hét esztendő. A hét üres, a keleti széltől kiaszott kalász az éhség hét esztendeje lesz. 28 Erről mondtam a fáraónak, hogy Isten megmutatta a fáraónak, mit fog cselekedni. 29 Hét esztendő jön, amikor nagy bőség lesz Egyiptom egész földjén. 30 De az éhínség hét esztendeje következik utánuk, amikor minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földjén, és éhínség fogja emészteni az országot. 31 Nem is fogják tudni, hogy bőség volt az országban az utána következő éhínség miatt, olyan súlyos lesz az. 32 Azért ismétlődött meg kétszer is a fáraó álma, mert Isten elhatározta ezt, és hamarosan véghez is viszi az Isten. 33 Most azért szemeljen ki a fáraó egy értelmes és bölcs embert, és állítsa azt Egyiptom élére. 34 Ezt tegye a fáraó: rendeljen az ország fölé felügyelőket, és szedessen ötödöt Egyiptom országában a bőség hét esztendejében! 35 Gyűjtsenek össze minden élelmet a következő jó esztendőkben, halmozzák föl a gabonát, és a fáraó felügyelete alatt őrizzék az élelmet a városokban! 36 Mert ez az élelem lesz az ország tartaléka az éhínség hét esztendejében, amely majd eljön Egyiptomra, és akkor nem pusztul el az ország az éhínség idején. 37 Tetszett ez a beszéd a fáraónak és minden udvari emberének. 38 A fáraó ezt mondta szolgáinak: Találhatunk-e ehhez hasonló embert, akiben isteni lélek van? Dán 5,11.14 39 Józsefnek pedig ezt mondta a fáraó: Miután Isten mindezt neked adta tudtul, nincs hozzád fogható értelmes, bölcs ember. Zsolt 105,21; ApCsel 7,10 40 Te felügyelsz majd a házamra, és egész népem a te szavadnak engedelmeskedik. Csak a trón tesz engem nagyobbá nálad. 41 Azután ezt mondta a fáraó Józsefnek: Nézd, én téged egész Egyiptom felügyelőjévé teszlek! 42 Azzal levette a fáraó a pecsétgyűrűt az ujjáról, és József ujjára húzta, gyolcsruhába öltöztette, és aranyláncot tett a nyakába. Eszt 3,10; 8,2; Dán 5,29 43 Majd körülhordoztatta második kocsiján, és így kiáltottak előtte: Térdre! Így tette őt egész Egyiptom felügyelőjévé. 44 És ezt mondta a fáraó Józsefnek: Én vagyok a fáraó, de nélküled még a kezét vagy lábát sem mozdíthatja senki egész Egyiptomban. 45 Ezután elnevezte a fáraó Józsefet Cáfenat-Panéahnak, és hozzáadta feleségül Ászenatot, Pótiferának, Ón papjának a leányát. Így lett József egész Egyiptom felügyelője. 46 József harmincesztendős volt, amikor ott állt Egyiptom királya, a fáraó előtt. Azután kiment József a fáraó elől, és bejárta egész Egyiptomot. 47 A bőség hét esztendeje alatt gazdagon termett a föld. 48 József összegyűjtött a hét esztendő alatt minden élelmet, ami csak volt Egyiptomban. A városokban helyezte el az élelmet: minden városban a körülötte levő mező élelmét helyezte el. 49 József így annyi gabonát halmozott föl, mint a tengerpart homokja: olyan sokat, hogy végül már nem is vették számba, mert megszámlálhatatlan volt. 50 Józsefnek két fia született, mielőtt eljött az éhínség esztendeje. Ászenat, Pótiferának, Ón papjának a leánya szülte őket. 1Móz 48,5 51 Elsőszülöttjét Manassénak nevezte el József, mert ezt mondta: Elfeledtette velem Isten minden gyötrelmemet és atyámnak egész házát. 52 A másodikat pedig Efraimnak nevezte el, mert ezt mondta: Megszaporított engem Isten nyomorúságom földjén. 53 Azután eltelt a bőség hét esztendeje Egyiptomban, 54 és megkezdődött az éhínség hét esztendeje, ahogyan megmondta József. Éhínség támadt minden országban, de Egyiptomban mindenütt volt kenyér. Zsolt 105,16; ApCsel 7,11 55 Azután Egyiptomban is éhezni kezdtek mindenütt, és a nép kenyérért kiáltott a fáraóhoz. Ekkor a fáraó ezt mondta az egyiptomiaknak: Menjetek Józsefhez, és tegyétek azt, amit mond nektek! 56 Amikor az éhínség kiterjedt az egész országra, József megnyitotta az összes magtárat, és gabonát árult az egyiptomiaknak, mert súlyos volt az éhínség Egyiptomban. 57 És az egész földről Egyiptomba mentek Józsefhez gabonát vásárolni, mert súlyos volt az éhínség az egész földön.


A várakozás és a bizonytalannak tűnő jövő könnyen megkérdőjelezi Isten ígéreteit. Sok idő marad a gondolkodásra, és a tétlenség a bizalmatlanság melegágya. Ilyenkor jönnek elő a „miért” kérdések. Valószínűleg József is sokszor feltette ezt a kérdést, és a maga módján próbált meg válaszokat keresni. József közel maradt Istenéhez, és nem hagyta, hogy a börtön kettőjük közé álljon. Ragaszkodott Isten szeretetéhez. Kapcsolatban maradt Vele, sőt áldássá vált a többiek számára. Rendelkezésre áll, amikor elérkezik az idő. Mivel folyamatosan szoros közösséget ápol az Atyával, ezért készen van arra, hogy azonnal megértse a Teremtő Isten üzenetét, és azt határozottan képviselje a fáraó előtt. Bizonyságot tesz Uráról, egyértelművé téve, hogy egyedül Isten képes ismerni a jövőt. József példája neked is bátorítást jelent. Ha tudatosan törekszel Isten közelségében maradni, ha a kilátástalannak tűnő helyzetekben is Hozzá ragaszkodsz, akkor a megfelelő időben biztosan felismered-, és képviselni tudod akaratát. Nagy Tamás



Hallgasd meg a ‘Tudom jól, bár nem látlak én’ című dalt (a Karneol feldolgozásában) a háttérinfóknál.

Mózes első könyve
Akkor most kezdjük a legelején! Amikor a Bibliát a kezedbe veszed, szerintem te is ritkán lapozol az első oldalra. Gyakrabban olvassuk a zsoltárokat, az evangéliumokat és a leveleket, mint a történeti könyveket, mert általában nem úgy olvassuk ezt a könyvet, mint egy regényt, hogy elkezdjük az első lapon és befejezzük az utolsón. Pedig lehetne így is. Sőt szükséges is, hogy végigolvassuk a teljes Szentírást, hogy ne csak a „kedvenc” történeteinket ismerjük, hanem azokat is, amelyek nehezebben érthetők, vagy nem olyan könnyű olvasmányok. Szóval, most kezdjük az elején, amikor a kezdetek kezdetén, azaz „Kezdetben” Isten megteremtett mindent. Embert is teremtett és egy gyönyörű kertbe helyezte, ahol minden jó volt. De sajnos az első emberpár miatt nehéz idők jöttek minden utánuk született emberre, így ránk is.
Ha Mózes első könyvét olvasod, olyan ismerős neveket találhatsz benne, mint Kain és Ábel, akik Ádám és Éva gyermekei voltak; Noé, aki megmenekült az özönvíz elől; Ábrahám és Sára, akik nagyon sokat vártak Isten ígéretének beteljesülésére; Jákób és Ézsau, akik életében fontos szerepet töltött be egy tál étel, vagy József, aki megmentette családját az éhhaláltól. A történetek is bizonyára ismerősek lesznek. Azonban jönnek majd olyan oldalak, amelyeket nehéz lesz végigolvasni, mert rengeteg ismeretlen név és adat lesz benne. Kérlek, ne ugord át ezeket a fejezeteket sem! Olvasd figyelmesen és nagyon sok érdekességet fogsz találni! Például, hogy ki volt Nimród, vagy hány éves volt Matuzsálem?