A Krónikák második könyve 12,1-16
2024. május 2.
Átmeneti alázat

Amikor Roboám királysága megszilárdult és megerősödött, elhagyta az Úr törvényét, és vele együtt egész Izráel. (2Krónikák 12,1)
Slide1

Roboám rekord gyorsasággal fordított hátat Istennek, és így sikerült elérnie, hogy mindössze öt éven belül támadást indítson ellene egy nála sokkal erősebb uralkodó.

Amikor látta az Úr, hogy megalázták magukat, akkor így szólt az Úr igéje Semajához: Megalázták magukat, nem pusztítom el őket, hanem rövidesen szabadulást adok nekik, és nem zúdul haragom Jeruzsálemre Sisák által. De azért szolgái lesznek, és megtudják, hogy mit jelent nekem szolgálni, és mit jelent földi királyságokat szolgálni. (2Krónikák 12,7–8)


A Krónikák második könyve 12,1-16

1 Amikor Roboám királysága megszilárdult és megerősödött, elhagyta az Úr törvényét, és vele együtt egész Izráel. 2 Roboám uralkodásának ötödik évében fölvonult Sisák, Egyiptom királya Jeruzsálem ellen, mert hűtlenné váltak az Úrhoz. 3 Ezerkétszáz harci kocsi, hatvanezer lovas, megszámlálhatatlan líbiai, szukki és etióp katona jött vele Egyiptomból. 4 Elfoglalta Júda erődített városait, és Jeruzsálem alá érkezett. 2Krón 11,5-10 5 Akkor Semajá próféta odament Roboámhoz és Júda vezéreihez, akik Jeruzsálembe gyülekeztek Sisák elől, és így szólt hozzájuk: Ezt mondja az Úr: Mivel ti elhagytatok engem, azért én Sisák kezébe adlak benneteket. 2Krón 11,2 6 Akkor megalázták magukat Izráel főemberei meg a király, és ezt mondták: Igazságos az Úr! 7 Amikor látta az Úr, hogy megalázták magukat, így szólt az Úr igéje Semajához: Mivel megalázták magukat, nem pusztítom el őket, hanem rövidesen megszabadítom őket, és nem zúdul haragom Sisák által Jeruzsálemre. 8 De azért az ő szolgái lesznek, és megtudják, hogy mit jelent nekem szolgálni, és mit jelent földi királyságokat szolgálni! 9 Sisák, Egyiptom királya tehát fölvonult Jeruzsálem ellen, és elvitte az Úr templomának meg a királyi palotának a kincseit; mindent elvitt. Még a kerek aranypajzsokat is elvitte, amelyeket Salamon csináltatott. 10 Ezek helyett rézpajzsokat csináltatott Roboám király, és azoknak a testőröknek a parancsnokaira bízta, akik a királyi palota bejáratát őrizték. 11 Valahányszor bement a király az Úr templomába, bementek a testőrök is, és bevitték azokat, majd visszavitték a testőrök őrszobájába. 12 Amikor tehát Roboám megalázta magát, elfordult róla az Úr haragja; nem volt ok a teljes pusztulásra, hiszen csak volt Júdában is valami jó. 2Krón 32,26 13 Azután megerősödött Roboám király uralma Jeruzsálemben. Negyvenegy éves volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhét évig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet kiválasztott az Úr Izráel valamennyi törzse közül, hogy oda helyezze nevét. Anyjának a neve Naamá volt, és Ammónból származott. 2Krón 6,20 14 Gonoszságot cselekedett, mert nem kereste állhatatos szívvel az Urat. 15 Roboám története elejétől a végéig meg van írva Semajá próféta és Iddó látnok történetében, leszármazásával együtt. Roboám és Jeroboám között állandó háborúskodás volt egész életükben. 16 Azután Roboám pihenni tért őseihez, és eltemették Dávid városában. Utána a fia, Abijjá lett a király.

Amikor az egyiptomiak már a fővárost fenyegetik, akkor megijednek, és félelmükben alázatot tanúsítanak. Nem térnek meg Istenhez, csak egy időre elismerik fennhatóságát – ez nem követés, csupán tisztelet. Roboám ebben sem mutatott példát, és nem olvassuk, hogy népe élére állt volna Isten követésében. Szembe kell nézniük a következményekkel. Annak idején királyt akartak maguknak Isten uralma helyett. Ők akarták, és most megtapasztalják a különbséget Isten uralma és egy istentelen ember önkényeskedése között. Uruk tudja, hogy a szívük kemény, de megelégszik azzal, hogy - ha csak rövid időre is - alázatot tanúsítanak. Szereti őket, és megmenti népét a túlerővel szemben. Újra és újra lehetőséget biztosít nekik, amiből tanulni kellene. Te meddig váratod Istent? Rád mennyi energiát kell fordítania azért, hogy végre elhidd, amit mond? El mered hinni, hogy háborús helyzetek nélkül is megtapasztalhatod odaadó szeretetét? Nagy Tamás


Krónikák második könyve

A bibliai kánon összeállításakor a Krónikák – akkor még egynek számító – könyve került be utoljára a válogatásba. De milyen jó, hogy benne van és olvashatjuk! Különben honnan tudnánk meg olyan apró részleteket, hogy miként ment végbe a templom építése, felszentelése, vagy éppen milyen imádság hangzott el akkor?
Dávid úgy gondolta, nem helyes, hogy ő palotában lakik, miközben Istennek csak egy sátra van, ezért szeretett volna templomot építeni, amit azonban az Úr nem fogadott el tőle. Viszont megígérte, hogy a fia, Salamon megépítheti majd azt a templomot. Dávid nem sértődött meg ezen, hanem elkezdett mindent megtervezni és összegyűjteni az anyagokat, hogy ha majd építeni lehet, ne legyen már másra gond. Valóban egyszerűbb volt így az építkezés. Salamon életéről és az építkezésről az első kilenc fejezet szól.
A továbbiakban a kettészakadt országról, vagy inkább csak a júdai részéről, majd a babiloni fogságról olvashatunk. Ezek nem túl szívderítőek, de mégiscsak jó hírrel zárul a könyv, mert Círus, babiloni király engedélyt ad a hazatérésre és a templom újjáépítésre.