Pál második levele a korinthusiakhoz 8,1-6
2024. október 8.
Bőkezű adakozás


Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként adakoztak, és erősen sürgetve kérték tőlünk, hogy a szentek iránti szolgálatban adakozással részt vehessenek. (2Korinthus 8,3-4)
Slide1

Pál ismét adományokat kér a korinthusi hívőktől, hogy támogassák a szegénységben élő jeruzsálemi hívőket. De először is kiemeli, hogy a macedóniai gyülekezetek (Filippi, Thesszalonika) milyen csodálatosan bőkezűen adakoztak. Pál meg is lepődött a nagylelkűségükön, mert nem természetes, hanem természetfeletti volt, ami Isten kegyelméből áradt.


És nemcsak azt tették, amit reméltünk, hanem először önmagukat adták az Úrnak, és aztán nekünk, az Isten akaratából. Úgyhogy bátorítottuk Tituszt, hogy amint már előbb elkezdte, fejezze is be nálatok ennek az adománynak az összegyűjtését. (2Korinthus 8,5-6)


Pál második levele a korinthusiakhoz 8,1-6

1 Hírt adunk nektek, testvéreim, Istennek arról a kegyelméről, amelyet Makedónia gyülekezeteinek adott. Róm 15,26; 1Kor 16,5 2 Mert a nyomorúság sok próbája között bőséges az ő örömük, és nagy szegénységükből a tisztaszívűség gazdagsága lett. 3 Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként adakoztak, 4 és erősen sürgetve kérték tőlünk, hogy a szentek iránti szolgálatban adakozással részt vehessenek. 5 És nemcsak azt tették, amit reméltünk, hanem először önmagukat adták az Úrnak, és aztán nekünk, az Isten akaratából. 6 Úgyhogy bátorítottuk Tituszt, hogy amint már előbb elkezdte, fejezze is be nálatok ennek az adománynak az összegyűjtését.


Bár nem voltak gazdagok, mégis sokat adtak. Ez az „özvegyasszony alamizsnájára” emlékeztet minket, amikor egy idős asszony két fillért adott a templomi gyűjtésbe. Isten gazdaságában nem az összeg a fontos, hanem a mögötte álló szív. Az ószövetségi mózesi törvény szerint Isten megparancsolta népének, hogy terményeiből tizedet adjon. Manapság egyes keresztyének úgy gondolják, hogy jövedelmünk 10%-át kell adakoznunk, mások pedig úgy vélik, hogy nagylelkűen, szeretetből kell adakoznunk (ez talán többet jelent, mint 10%). Nem az a megfelelő hozzáállás, hogy mi a legkevesebb, amivel megúszhatom. Mi van akkor, ha nincs jövedelmed, mert nem dolgozol? Talán adhatnál abból a pénzből, amit a születésnapodra, karácsonyra vagy zsebpénzként kapsz. Talán a legértékesebb erőforrásodból, az idődből is adhatnál. Valójában mindegyikünk arra hivatott, hogy a legértékesebb tulajdonunkat, önmagunkat adjuk élő áldozatként Istennek (Róm 12,1). Az a fontos, hogy saját, imában meghozott döntést hozz. Miért nem beszélsz most Istennel erről? James Wheeler-Mezei



Hallgasd meg a Névtelen Bandtől Az Úr öröme című dalt a háttérinfóknál!

Pál második levele a korinthusiakhoz
Mikor szoktál levelet írni? Ha valami bánatod van, vagy fölháborodtál valamin? Esetleg, ha különleges helyen jártál, vagy csodálatos élményed volt? Kinek írsz ezekről? Előfordult már, hogy levél útján kellett rendbe tenned dolgokat, kibékítened embereket, esetleg elmondani nekik, hogy mit csináltak rosszul? Pál apostol sokszor került ilyen helyzetbe, amikor egy-egy frissen alakult gyülekezetet elhagyva, az ottaniak nem követték a tanítást, és távolból kellett segíteni nekik.
A korinthusi gyülekezetben, mint annyi más gyülekezetben, voltak gondok, amelyeket nem tudtak egyszerűen megoldani. Pál apostol felelősséget érzett értük, ezért próbálta levelekkel és látogatással is segíteni őket. Az első levelet Timóteus vitte el Korinthusba, de nem jó hírekkel tért vissza Pálhoz, erre ő szomorúan, könnyek között igyekezett rendet teremteni a távolból, sőt egyes bibliatudósok szerint egy villámlátogatást is tett a gyülekezetben. Azt nem tehette, hogy a korinthusiak mellett marad és vezeti a gyülekezetet, mert Isten más helyekre is küldte, hogy hirdesse az evangéliumot. A második levél elveszett ugyan, de az biztos, hogy hatással volt a gyülekezetre, hiszen Titusz már jó hírekkel tért vissza Pálhoz, amely arra ösztökélte őt, hogy az örömét is levélben fejezze ki.
A Bibliában található második korinthusi levél elején erről az örömről ír a megvigasztalódott apostol. Majd a szolgálat hatalmáról, dicsőségéről, szenvedésről, önzetlenségről, becsületességről, megengesztelődésről, és dicséri a gyülekezetet, hogy a jeruzsálemi gyülekezetnek rendezett gyűjtésben szépen helytálltak. Végül megcáfolja az ellene felhozott vádakat.
A korinthusi gyülekezet mindennapi gondjait, a gondok megoldását és saját életedet is megismerheted ebből a tizenhárom fejezetből.