A Krónikák második könyve 9,1-31
2024. április 29.
Cherchez la Femme! – vagyis keresd a nőt!

Igaz volt, amit országomban hallottam dolgaidról és bölcsességedről. (2Krónikák 9,5)
Slide1

Cherchez la Femme! – vagyis keresd a nőt! Ahhoz képest, hogy a Bibliában milyen szűk a leírás Sába királynőjének látogatásáról, elég hatalmas kultúrtörténeti hagyatékot hagyott hátra. Nagyon sok későbbi írásban, művészeti alkotásban fejtegetik személyét, találkozását Salamonnal.

Áldott legyen Istened, az ÚR, aki kedvét lelte benned, és trónjára ültetett az ÚRnak, a te Istenednek a királyaként! Mivel Istened szereti Izráelt, és fenn akarja tartani örökké, azért tett királyukká téged, hogy jogot és igazságot szolgáltass. Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Nem volt ahhoz fogható balzsam, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak. (2Krónikák 9,8–9)


A Krónikák második könyve 9,1-31

1 Sába királynője hallotta Salamon hírét, ezért eljött, hogy próbára tegye Salamont találós kérdésekkel. Megérkezett Jeruzsálembe Salamonhoz igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, töméntelen aranyat és drágakövet hoztak. Beszélt vele mindenről, amit kigondolt. 2 De Salamon megfelelt minden szavára; nem volt egyetlen olyan rejtvény sem, amelyikre Salamon ne tudott volna megfelelni. 3 Amikor Sába királynője látta Salamon bölcsességét és a palotát, amelyet építtetett, 4 az asztalán levő ételeket, az udvari emberek ülésrendjét, a felszolgálók magatartását és öltözetét, a pohárnokokat és azok öltözetét, továbbá a följáróját, amelyen az Úr házába szokott följárni, még a lélegzete is elállt, 5 és ezt mondta a királynak: Igaz volt, amit országomban hallottam dolgaidról és bölcsességedről, 6 de nem hittem azoknak a beszédeknek, míg magam el nem jöttem, és saját szememmel meg nem láttam. Még a felét sem mondták el nekem nagy bölcsességednek; felülmúlod azokat a híreket, amelyek hozzám eljutottak. 7 Boldogok az embereid, és boldogok azok a szolgák, akik állandóan előtted állnak, és hallgatják bölcs szavaidat! 8 Áldott legyen Istened, az Úr, aki kedvét lelte benned, és trónjára ültetett az Úrnak, a te Istenednek a királyaként! Mivel Istened szereti Izráelt, és fenn akarja tartani örökké, azért tett királyukká téged, hogy jogot és igazságot szolgáltass. 9 Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Nem volt ahhoz fogható balzsam, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak. 10 Hírám szolgái meg Salamon szolgái, akik aranyat hoztak Ófírból, ébenfát meg drágaköveket is hoztak. 11 A király az ébenfából lépcsőket készíttetett az Úr templomába és a királyi palotába, az énekeseknek pedig citerákat és lantokat. Nem is láttak ilyet azelőtt Júda országában. 12 Salamon király is adott Sába királynőjének mindent, ami megtetszett neki, és amit csak kért, de mást, mint amit ő hozott a királynak. Azután visszatért országába szolgáival együtt. 13 Annak az aranynak a súlya, amely Salamonhoz évente befolyt, hatszázhatvanhat talentum volt, 14 azon kívül, amit az árusok és a kereskedők hoztak. Az arab királyok és a birodalom helytartói is hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak. 15 Csináltatott Salamon király kétszáz hosszú pajzsot vert aranyból: mindegyik hosszú pajzshoz hatszáz sekel vert aranyat használtak fel, 16 továbbá háromszáz kerek pajzsot vert aranyból: mindegyik kerek pajzshoz három mina aranyat használtak fel; ezeket a király a Libánon-erdő palotába helyezte el. 17 Csináltatott a király egy nagy elefántcsont trónt, és bevonatta színarannyal. 18 Hat lépcső vezetett a trónhoz. Egy aranyzsámoly volt a trónhoz erősítve, az ülőhely két oldalán pedig karfák voltak, és két oroszlánszobor állt a karfáknál. 19 Tizenkét oroszlánszobor állt a hat lépcső mindkét oldalán. Nem készült ilyen egyetlen más országban sem. 20 Salamon király minden ivóedénye aranyból volt, a Libánon-erdő palota minden edénye is tiszta aranyból volt. Az ezüstöt semmire sem becsülték Salamon idejében, 21 mert a király hajói Tarsísban jártak Hírám szolgáival együtt. Háromévenként érkeztek vissza a Tarsís-hajók, és aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat és pávákat hoztak. 22 Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát. 23 A föld összes királya igyekezett Salamonhoz eljutni, hogy hallhassa bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe. 24 Ajándékot is hozott mindegyik: ezüst- és aranytárgyakat, díszes ruhákat és fegyvereket, balzsamot meg lovakat és öszvéreket. Így ment ez évről évre. 25 Salamonnak lettek istállói, amelyek négyezer fogat lovat és harci kocsit tudtak befogadni, és volt tizenkétezer lova. Ezeket a harci kocsik városaiba meg maga mellé, Jeruzsálembe rendelte a király. 2Krón 1,14-17; 1Kir 5,6 26 Így uralkodott minden király felett az Eufrátesztől a filiszteusok földjén át Egyiptom határáig. 27 A király elérte, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst, mint a kő, és annyi lett a cédrus, mint amennyi vadfügefa van az alföldön. 28 Salamonnak Egyiptomból és egyéb országokból hozták a lovakat. 29 Salamon történetének egyéb részei, elejétől a végéig meg vannak írva Nátán próféta történetében, a sílói Ahijjá próféciájában és Jedó látnoknak Jeroboámról, Nebát fiáról írt látomásaiban. 30 Salamon negyven évig uralkodott Jeruzsálemben egész Izráel felett. 31 Azután Salamon pihenni tért őseihez, és eltemették apjának, Dávidnak a városában. Utána a fia, Roboám lett a király.

Izráel történetének harcos időszaka lezárult, Dávid kivívta a hatalmat népének. Salamonra maradt a közigazgatás kiépítése, a kultusz megteremtése, megépíthette a templomot. Az ókori világban egy népet akkor tartottak valamire, ha kiépített államapparátussal rendelkezett. Isteneit is akkor ismerték el, ha volt hatalom, volt gazdagság, fényűzés, műveltek voltak, gazdag épületeket tudtak felmutatni. Salamon idejére mindezek már rendelkezésre álltak. Ennek híre indította útnak Sába királynőjét. Sába királynője a saját szemével győződött meg arról, hogy a hírek igazak, és Salamon valóban olyan bölcs és gazdag, ahogy azt hallotta. Ezért dicséri Istenét, de ez az akkori felfogás szerint nem jelentette azt, hogy ő maga is behódolt volna ennek az Istennek, a pogány felfogás szerint is isteni eredetű a hatalom. Ha egy uralkodó sikeres, akkor sikeres annak a népnek az istene is. Salamon és Sába királynőjének találkozása azt jelképezi, hogy a korábbi nomád törzs a korabeli világ elismert népévé vált. A két nép között innentől jelentős kereskedelmi kapcsolat alakult ki, ami még tovább növelte Salamon gazdagságát. Végre elérte Izráel, amire vágyott: királyt akartak, hogy olyanná legyenek, mint a többi körülöttük élő nép. Isten szerette őket, megengedte, hogy elérjenek a csúcsra. Az akkori világ mércéjével mért csúcsra. Ezért jelentős ez a találkozó, amiről itt olvashatunk. A Krónikák második könyvének tudósításából ennyiről értesülünk, csak egy kis utalás van a fejezet végén, hogy Salamon történetéről hol olvashatunk még. A Királyok könyvéből megtudhatjuk, hogy Salamon később hogyan vált közömbössé és bálványimádóvá. Ha nem is vagyunk olyan gazdagok és bölcsek, mint Salamon, nekünk is lehetnek olyan értékeink, amik másokat arra indítanak, hogy elgondolkozzanak azon, hogy ezeket honnan kaptuk. Lehet, hogy valaki azt gondolja, hogy a sok munka vagy a szerencse vagy a sors vagy valamilyen istenek közrejátszása. Te mit gondolsz, mit kaptál Istentől? Ha valaki elismeréssel adózik valamilyen tevékenységed kapcsán, kire mutatsz? Kinek adsz érte hálát? Doroszlainé Jóka Renáta


Krónikák második könyve

A bibliai kánon összeállításakor a Krónikák – akkor még egynek számító – könyve került be utoljára a válogatásba. De milyen jó, hogy benne van és olvashatjuk! Különben honnan tudnánk meg olyan apró részleteket, hogy miként ment végbe a templom építése, felszentelése, vagy éppen milyen imádság hangzott el akkor?
Dávid úgy gondolta, nem helyes, hogy ő palotában lakik, miközben Istennek csak egy sátra van, ezért szeretett volna templomot építeni, amit azonban az Úr nem fogadott el tőle. Viszont megígérte, hogy a fia, Salamon megépítheti majd azt a templomot. Dávid nem sértődött meg ezen, hanem elkezdett mindent megtervezni és összegyűjteni az anyagokat, hogy ha majd építeni lehet, ne legyen már másra gond. Valóban egyszerűbb volt így az építkezés. Salamon életéről és az építkezésről az első kilenc fejezet szól.
A továbbiakban a kettészakadt országról, vagy inkább csak a júdai részéről, majd a babiloni fogságról olvashatunk. Ezek nem túl szívderítőek, de mégiscsak jó hírrel zárul a könyv, mert Círus, babiloni király engedélyt ad a hazatérésre és a templom újjáépítésre.