Az ezüsthöz tégely kell, az aranyhoz olvasztókemence, de a szívek vizsgálója az Úr. (Példabeszédek 17,3)
A Példabeszédek könyve 17,1-14
1 Jobb egy darab száraz kenyér ott, ahol békesség lakik, mint ha zsíros falatokkal van tele a ház, de veszekednek benne. Péld 15,17 2 Az eszes szolga föléje kerül a haszontalan fiúnak, és a testvérekkel együtt osztozik az örökségben. 3 Az ezüsthöz tégely kell, az aranyhoz olvasztókemence, de a szívek vizsgálója az Úr. Zsolt 7,10; Péld 11,20; Jer 17,10; Jel 2,23 4 A gonosztevő az álnok ajakra figyel, a hazug a gonosz nyelvre ügyel. 5 Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját gyalázza, és aki a veszedelemnek örül, nem marad büntetlen. Péld 14,31; 24,17-18; Abd 12.15 6 Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák. 7 Nem illik a bolondhoz a választékos beszéd, de az előkelőhöz sem a hazug beszéd. 8 Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele. 9 Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától. Péld 19,11 10 Jobban megrendíti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés az ostobát. Zsolt 141,5 11 Csak pártütésre törekszik a rossz ember, de kegyetlen követet küldenek ellene. 12 Inkább a fiát vesztett medvével találkozzék az ember, mint egy ostobával, amikor megzavarodik. 13 Aki rosszal fizet a jóért, annak a házából nem távozik el a baj. 14 A viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör. Péld 20,3