Pál levele a filippiekhez 1,18b-26
2024. július 15.
Élet–halál között


Ezért szívemből várom és remélem, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem mint mindenkor, úgy most is Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem, akár életben maradok, akár meghalok. (Filippi 1,20)
Slide1

A halál az életünk része, de a legtöbbször tabu téma. Pedig ahhoz, hogy tartalmas és céltudatos életet éljünk, szükséges, hogy számításba vegyük, és megfigyeljük magunkat, hogy miként is gondolkozunk róla.


Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség! (Filippi 1,21)


Pál levele a filippiekhez 1,18b-26

18 De mit számít ez? Az a fontos, hogy bármilyen módon, akár színlelésből, akár meggyőződésből: Krisztust hirdetik, és én ennek örülök. Sőt még inkább örülni fogok, 19 mert tudom, hogy ez üdvösségemre válik a ti könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által. 20 Ezért szívemből várom és remélem, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem mint mindenkor, úgy most is Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem, akár életben maradok, akár meghalok. 2Tim 4,17 21 Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség. Gal 2,20; Kol 3,3 22 Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor hogy melyiket válasszam: nem tudom. 23 Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél; 24 de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak. 25 Erről meggyőződve tudom is, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal a hitben való növekedésetekre és örömötökre; 26 így még inkább dicsekedtek majd velem Krisztus Jézusban, amikor ismét megjelenek nálatok.


Pál előttem nagy példa több szempontból is. Ami a mai igeszakaszból is feltűnt vele kapcsolatban és ámulattal tölt el, az az, hogy mennyire „Isteni szemszögből” látja az életét. Egész gondolkodásmódját áthatja ez a látásmód, ezért tud olyan nyugodtan és békességgel írni a halálról is. Ha ma megkérnénk egy átlagos fiatalt vagy felnőttet, hogy beszéljen a legnagyobb félelmeiről, előbb vagy utóbb biztos említésre kerülne az elmúlás. Részben, emberi oldalról érthető is. A földi, látható, jól ismert élet végessége és a halál utáni állapot bizonytalansága valóban ijesztő. De akkor Pálban miért nincs egy szemernyi nyugtalanság sem a téma kapcsán? Sőt, úgy tűnik, egyenesen nyitott annak a lehetőségére, hogy fogsága kivégzéssel záródjon. A Filippi 1,21-ben azt olvassuk, „Nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség”. A bennünk felmerülő kérdésekre talán még pontosabb választ kapunk, ha beillesztünk egy „ha” szócskát a mondat elejére: Ha nekem élet Krisztus, a meghalás nyereség. Ez a titok nyitja. Ha a földi napjaim célja a Krisztussal való kapcsolat építése, nincs okom a félelemre. Gondolj bele, mekkora megnyugvás ez egy olyan téma kapcsán, ami az emberiség egyik legnagyobb félelme és bizonytalansága. Hited jutalma a halál utáni örök boldogság, és ennek a reménysége és békessége már most a mindennapokban. A kérdés csak az, hogy elfogadod-e ezt, és Krisztussal éled-e a mai napodat is?

Kovács Rebeka



Hallgasd meg a MABIM Dicstől az Egy nap című dalt a háttérinfóknál!

Pál levele a filippiekhez
Pál apostolról tudjuk, hogy kész volt bárhová elmenni, ha az Úr küldte, hogy ott bizonyságot tegyen a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztusról. Egyszer álmában egy macedón férfi jelent meg, aki kérte, hogy menjen el hozzájuk is (ApCsel 16). Így került Pál Európába, ahol az első gyülekezetet Filippiben alapította. Ott volt egy kicsiny csapat, élükön Lídiával, a bíborárus asszonnyal, akik megértették Pál beszédét, és Krisztust akarták követni. Ez a gyülekezet szépen fejlődött, és azon kevesek közé tartozott, akiktől Pál anyagi támogatást is elfogadott.
63 vége felé, amikor Pál a rómaiak börtönében volt, ajándékokkal látogatta meg őt a filippi gyülekezetből Epafoditosz, aki megérkezésekor megbetegedett. Gyógyulása után Pál visszaküldte Filippibe és küldött általa egy rövid levelet is. Azt gondolná az ember, hogy ez a levél arról szólt, hogy milyen rossz a fogságban. Azonban ez nem így van! Pál azt írta, hogy neki az élet Krisztus és a meghalás nyereség, és az örömről írt, hogy örül a látogatásnak, örül az adományoknak, örül Epafroditosz felgyógyulásának, örül a filippibeli gyülekezetnek, és az örömre biztatja őket is: „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!” (Fil 4,4)
Olvasd el ezt a négy fejezetet, és próbálj ma is, és mindenkor örülni!