1. nap

„Teljesítsd, amit megfogadtál! Jobb, ha nem teszel fogadalmat, mint ha fogadalmat teszel, és nem teljesíted” (Préd 5,4)

Különleges alkalmakkor és élethelyzetekben könnyen fogadkozunk: „Csak ezen a vizsgán legyek túl, és legközelebb tényleg tanulok!” Tényleg? „Gyógyíts meg Uram, tényleg hiszek a hatalmadban!” Tényleg?

Eszünkbe jut-e, mit kértünk, ígértünk magunknak és Istennek, amikor már teljesült?! Tisztában vagyunk ennek a súlyával?

Az Ószövetségben a fogadalom és az áldozat nem szétválasztható. A fogadalom a zsidók önkéntes vállalása hálaáldozat bemutatására, például arra az esetre, ha Isten megmenti őket az ellenségtől. Akik szívből szerették Istent úgy is kimutatták hűségüket, hogy rendszeresen és örömmel teljesítették fogadalmukat, mutattak be hálaáldozatot az Úrnak, akár naponta (Zsolt 61,9) vagy csak évente (1Sám 1,21).

Mivel önkéntes volt, a mózesi törvények nem írták elő, csak szabályozták a fo-gadalmak végrehajtását. Óvtak a meggondolatlan fogadalmaktól (lásd még: Péld 20,25). Az Újszövetségben csak Pál apostol esetében olvasunk ilyenről. (ApCsel 18,18; 21,23)

Most mi helyzet?

Könnyebben tudjuk-e teljesíteni az áhított célunkat, ha Isten segítséget várjuk? Komolyan vesszük-e, hogy az elhatározásunkat Isten elé visszük? Mi az, amire vonatkozóan egy keresztyén fiatal fogadalmat tehet? A sikeres nyelvvizsga vagy a súlyfeleslegtől való megszabadulás lehet-e a fogadalmunk tárgya?

Mindenképpen jó ötlet, ha terveinket, így az új évünkre vonatkozókat is Istennel „egyeztetjük”.

Ezekben a napokban abban segítünk, hogyan tehetünk Istennek tetsző, egyben teljesíthető fogadalmat. Ehhez először rá kell jönnünk, hogy Isten miben akar megváltoztatni? Mi az, amit én akarok változtatni, vagy teljesíteni? Továbbá, hogyan tudom végig vinni az elhatározásomat? Hogyan vezethet Isten Szentlelke abban, hogy ne meggondolatlanul tegyünk fogadalmat?

Ebben a folyamatban Isten által nekünk adott eszközök a böjt, az imádság, ezt követően jöhet csak a tervezés. Első lépés, hogy a böjtben nyitottá váljunk Isten akaratának megértésére, imádságban megerősödjünk a cselekvésre. Ezek után készítsük el a tervet, hogyan valósítsuk meg a fogadalmunkat. Végül ne feledkezzünk meg a hálaadásról sem.