Jézus ekkor leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája! (Márk 9,35)
A tanítványok között is megjelent a versengés, szerették volna egymást túlszárnyalni, keresték a helyüket Jézus körül és egymás között. Jézus azonban egészen más utat mutat nekik.
Megérkeztek Kapernaumba, és amikor már otthon volt, megkérdezte tőlük: Miről vitatkoztatok útközben? Ők azonban hallgattak, mert arról vitatkoztak egymás között az úton, hogy ki a legnagyobb. Jézus ekkor leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája! És kézen fogva egy kisgyermeket, közéjük állította, átölelte, és ezt mondta nekik: Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemért, az engem fogad be; és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hanem azt, aki engem elküldött. (Márk 9,33-37)
Márk evangéliuma 9,30-41
30 Onnan elindulva keresztülmentek Galileán, és nem akarta, hogy valaki megtudja, 31 mert tanította a tanítványait, és ezt mondta nekik: Az Emberfia emberek kezébe adatik, és megölik őt, de miután megölték, a harmadik napon feltámad. 32 Ők nem értették ezt a beszédet, de féltek megkérdezni őt. 33 Megérkeztek Kapernaumba, és amikor már otthon volt, megkérdezte tőlük: Miről vitatkoztatok útközben? 34 Ők azonban hallgattak, mert arról vitatkoztak egymás között az úton, hogy ki a legnagyobb. 35 Jézus ekkor leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája! 36 És kézen fogva egy kisgyermeket, közéjük állította, átölelte, és ezt mondta nekik: 37 Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemért, az engem fogad be; és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hanem azt, aki engem elküldött. 38 János ezt mondta neki: Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben űzött ki ördögöket, és igyekeztünk megakadályozni ebben, mert nem követ minket. 39 Jézus azonban ezt mondta: Ne akadályozzátok őt! Mert senki sem fog csodát tenni az én nevemben, hogy azután gyalázhasson engem, 40 mert aki nincs ellenünk, az mellettünk van. 41 Aki inni ad nektek egy pohár vizet azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony mondom nektek, hogy el nem marad a jutalma.
Egészen más működési módot és értékrendet kínál az Úr Jézus tanítványainak, mint ami általában megszokott köztünk ebben a világban. Nem a szokásos, kétdimenziós győztes-vesztes tengely az egyetlen, amin mozoghatunk, nem kell legyőznöm a másikat ahhoz, hogy jól járjak, és értékes legyek. Létezik kompromisszum, és az annál jóval magasabb konszenzusos megoldás, ami a legmagasabb szintű önérvényesítés és a legmagasabb szintű együttműködés eredménye. Vagyis nem az a célom, hogy mindig, minden helyzetből én kerüljek ki jól, hanem legalább ennyire fontos számomra a másik ember jólléte, az ő szükségleteinek teljesülése. Ami jóval több annál, mint ha csak önmagamért vállalnék felelősséget.
Egy kisgyermek még bátran átéli azt, hogy egyedül nagyon sok mindenre nem képes, szüksége van a többiekre, a nála nagyobbak segítségére. És ez nem teszi őt frusztrálttá, egyszerűen így létezik a világban. Tud segítséget kérni és nyitottan elfogadni, nem akar többnek látszani annál, ami. Ebben lesz példává előttünk: Isten gyermekeiként merjünk mi is így a nálunk nagyobbra, Istenre hagyatkozni. Ne az egymás fölé kerekedés legyen az életünk célja, hanem az egymásnak való szolgálat, a másik ember támogatása. Semmi nem mutatja meg jobban Istenhez tartozásunk mértékét, mint az, hogy milyen szeretettel bánunk testvéreinkkel.
Kérlek, gondolkozz el azon, hogy ki az a környezetedben, akinek elfogadásra, támogatásra lenne szüksége. Nem kell nagy dolgokra gondolnod, elég egy kedves szó, előzékeny gesztus, vagy az, ha egy kis időt arra szánsz, hogy meghallgasd, mi van vele. Ne feledd, aki akár csak egy kisgyermeket befogad, Jézust fogadja be, és Istent, aki Őt elküldte.
Blatniczkyné Hammersberg Ganzstuch Júlia
Hallgasd meg Gryllus Vilmos szerzeményét, melyet a 133. Zsoltár alapján írt:
Márk evangéliuma
Ha egy eseményről, amelyen nem vettél részt pontosan akarod tudni, hogy milyen volt, és mi is történt ott valójában, akkor hol keresed az igazságot? Átnézed a hírportálokat, hogy mit írnak, vagy a hozzászólásokból próbálod kitalálni, hogy mi történt? Esetleg az ismerőseid között keresel olyat, aki többet tud a dologról? Azt hiszem, ez visz legközelebb a valósághoz. Jézus életéről is úgy tudhatjuk meg a legtöbbet, ha olyan embertől hallunk róla, aki ott volt. Ezért érdemes elolvasni az evangéliumokat. Márkról ugyan nem tudjuk, hogy ott volt-e az eseményeknél, de az biztos, hogy mestere, Péter mindenütt jelen volt, amikor Jézus tanított és csodákat tett, és ott volt akkor is, amikor megfeszítették Krisztust, sőt a feltámadása után is találkozott vele.
Márk Pétertől sokszor hallhatta Jézus történetét és fordította szavait, hisz tolmácsként és munkatársként is mellette volt. Valószínűleg Péter élete vége felé az ő beleegyezésével, esetleg diktálására írta le Márk Jézus életének, halálának és feltámadásának történetét 64-65 tájékán.
Máté ugyan megelőzi az Újszövetségben, de mégis Márk a legelső leírt evangélium a négy közül. És ez a legrövidebb is. Éppen ezért bátran ajánlhatod azoknak a barátaidnak is elolvasásra, akik még nem ismerik a Bibliát és nem tudják, hol kezdjenek hozzá. Mert ebben a könyvben nem találnak nehezen érthető részeket, nemzetségtáblázatokat, azonban megtalálnak mindent, amit Isten Szolgájáról, Jézus Krisztusról tudniuk kell.
