Pál második levele a korinthusiakhoz 1,1-7
2024. szeptember 19.
Hálaadás a vigasztalásért


Áldott az Isten, ami Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene! (2Korinthus 1,3)
Slide1

„Az irgalmasság Atyja és minden vigasztalás Istene, ez a mi Atyánk névjegye” – mondta Luther. Minthogy talán nincs olyan nap, amelyen ne lenne szükségünk vigasztalásra, bátorításra, jó tanácsra, nem elhanyagolható, hogy a zsebünkben ott lapul annak a névjegye, aki ebben a világon a legjobb!


Mert amilyen bőséggel részünk van Krisztus szenvedéseiben, olyan bőséges Krisztus által a mi vigasztalásunk is. (2Korinthus 1,5)


Pál második levele a korinthusiakhoz 1,1-7

1 Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola és Timóteus testvér: Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, és egész Akhájában valamennyi szentnek: 2 Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. 3 Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, 4 aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket. 5 Mert amilyen bőséggel részünk van Krisztus szenvedéseiben, olyan bőséges Krisztus által a mi vigasztalásunk is. Fil 1,20; Kol 1,24 6 Ha szorongattatunk, ez a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van, ha vigasztaltatunk, az a ti vigasztalásotokért van, amely elég erős ugyanazoknak a szenvedéseknek az elhordozására, amelyeket mi is szenvedünk. 7 A mi reménységünk bizonyos felőletek, mert tudjuk, hogy amiképpen részestársak vagytok a szenvedésekben, ugyanúgy a vigasztalásban is.


Pál a leveleit általában hálaadó imádsággal kezdi. Ezt tekinthetnénk egy szokásos formulának, de Pálnál azt is láthatjuk, hogy a kezdő imádságban már benne van mindaz az érzés és gondolat, ami levele egészét meghatározza. Ebben a levélben nem a korinthusi hívők példás hitéért vagy önzetlen szeretetéért ad hálát, hanem Isten vigasztalásáért. Egészen elképesztő, hogy ebben a néhány mondatban összesen hányszor szerepel valamilyen alakban a vigasztalás szó. Ha görögül olvasnánk, a parakaleo és parakleszisz szavakkal találkoznánk, és eszünkbe juthatna, hogy a paraklétosz, azaz a Vigasztaló, nem más, mint Isten Lelke (Jn 15,26), sőt Jézus Krisztus (1Jn 2,1). Ő az, aki: maga mellé hív és leültet bennünket egy bensőséges bizalmas beszélgetésre, kérlel, tanácsol és buzdít bennünket olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek az életmódunkkal kapcsolatosan kulcsfontosságúak. (Ezek mind a parakaleo szó jelentésárnyalatai…) S miért hiteles és kimeríthetetlen az Ő vigasztalása? Mert maga is megjárta a testi és lelki mélységeket, maga is átélte, hogy bátorításra van szüksége. Így nem a levegőbe beszél, és olcsó mondatokat puffogtat, hanem mellénk áll, és a helyes irányba állít. Pál és a gyülekezet kapcsolatában óriási szükség volt a nagy Vigasztaló erejére, hogy rendeződjenek a dolgok. A te életedben hol van éppen valamelyik jelentésre szükség? Győri Gábor Dávid



Hallgasd meg a Másnap este című dalt Fekete Gy. Viktor feldolgozásában a háttérinfóknál!

Pál második levele a korinthusiakhoz
Mikor szoktál levelet írni? Ha valami bánatod van, vagy fölháborodtál valamin? Esetleg, ha különleges helyen jártál, vagy csodálatos élményed volt? Kinek írsz ezekről? Előfordult már, hogy levél útján kellett rendbe tenned dolgokat, kibékítened embereket, esetleg elmondani nekik, hogy mit csináltak rosszul? Pál apostol sokszor került ilyen helyzetbe, amikor egy-egy frissen alakult gyülekezetet elhagyva, az ottaniak nem követték a tanítást, és távolból kellett segíteni nekik.
A korinthusi gyülekezetben, mint annyi más gyülekezetben, voltak gondok, amelyeket nem tudtak egyszerűen megoldani. Pál apostol felelősséget érzett értük, ezért próbálta levelekkel és látogatással is segíteni őket. Az első levelet Timóteus vitte el Korinthusba, de nem jó hírekkel tért vissza Pálhoz, erre ő szomorúan, könnyek között igyekezett rendet teremteni a távolból, sőt egyes bibliatudósok szerint egy villámlátogatást is tett a gyülekezetben. Azt nem tehette, hogy a korinthusiak mellett marad és vezeti a gyülekezetet, mert Isten más helyekre is küldte, hogy hirdesse az evangéliumot. A második levél elveszett ugyan, de az biztos, hogy hatással volt a gyülekezetre, hiszen Titusz már jó hírekkel tért vissza Pálhoz, amely arra ösztökélte őt, hogy az örömét is levélben fejezze ki.
A Bibliában található második korinthusi levél elején erről az örömről ír a megvigasztalódott apostol. Majd a szolgálat hatalmáról, dicsőségéről, szenvedésről, önzetlenségről, becsületességről, megengesztelődésről, és dicséri a gyülekezetet, hogy a jeruzsálemi gyülekezetnek rendezett gyűjtésben szépen helytálltak. Végül megcáfolja az ellene felhozott vádakat.
A korinthusi gyülekezet mindennapi gondjait, a gondok megoldását és saját életedet is megismerheted ebből a tizenhárom fejezetből.