Pál második levele a korinthusiakhoz 1,15-22
2024. szeptember 21.
Hitelesség – a tettek és szavak koherenciája

Istennek minden ígéretére őbenne van az igen, és ezért általa mondunk áment Isten dicsőségére. (2Korinthus 1,20)
Slide1

Istennek a világ számára adott ígéretei Krisztusban értek össze és váltak valósággá. Különleges dolog átélni, hogy személyes életünkben is akkor érezhetjük ezt meg igazán, amikor legközelebb vagyunk Krisztushoz – talán éppen szenvedéseink által.

Tőletek akartam átmenni Makedóniába, és Makedóniából ismét hozzátok menni, hogy ti bocsássatok útra Júdeába. Amikor tehát ezt akarom, vajon könnyelmű vagyok-e? Vagy amit tervezek, emberi módon tervezem, vagy hogy énnálam az „igen” egyszersmind „nem” is? (2Korinthus 1,16-17)


Pál második levele a korinthusiakhoz 1,15-22

15 Ezzel a bizodalommal akartam már előbb hozzátok menni, hogy másodszor is részesüljetek a kegyelemben. 16 Azután tőletek akartam átmenni Makedóniába, és Makedóniából ismét hozzátok menni, hogy ti bocsássatok útra Júdeába. 17 Amikor tehát ezt akarom, vajon könnyelmű vagyok-e? Vagy amit tervezek, emberi módon tervezem, vagy hogy énnálam az „igen” egyszersmind „nem” is? Mt 5,37; Jak 5,12 18 Isten a tanúm, hogy beszédünk nálatok nem volt „igen” és „nem”. 19 Mert az Isten Fia, Krisztus Jézus, akit közöttetek hirdettünk, én magam, Szilvánusz és Timóteus, nem lett „igen”-né is meg „nem”-mé is, hanem az „igen” valósult meg őbenne. 20 Mert Istennek minden ígéretére őbenne van az igen, és ezért általa mondunk áment Isten dicsőségére. 21 Isten pedig, aki minket veletek együtt Krisztusban megerősít és felken, 22 pecsétjével el is jegyzett minket, és a Lélek zálogát adta szívünkbe. Ef 1,13-14

Pál szavaiból következtethetünk a háttérsztorira: az apostolnak volt egy beharangozott útiterve, de végül másként alakultak a dolgok. Ezért többen azt állíthatták róla Korinthusban, hogy nem szavahihető ember. Össze-vissza ígérget, de nem tartja be. Isten embere esetében – és ez ma is így van – mindez rögtön árnyékot vet a szolgálatára is. Ha nem szavahihető, akkor azt sokszor az általa hirdetett üzenetre is rávetítik, mert jellembeli hibának tekintik. „Ő ezek szerint alapvetően ilyen ember…” Pál életét, szolgálatát, döntéseit és hitelességét is Istenhez köti. Ha valamiért meg kellett változtatnia emberileg jól végiggondolt útitervét, az csakis az evangélium ügyéért, végső soron a korinthusiak érdekében is történhetett. Az általa – társaival együtt – hirdetett evangélium pedig pláne nem változik meg ezért, mert ezek Isten ígéreteit, és azok Krisztusban való beteljesedését tartalmazzák. S hogy hogy állunk ezekkel a dolgokkal manapság? „Csak azt tisztelem, aki valóban letett valamit az asztalra…” – hallom gyakran mai fiataloktól. Bár azt, hogy valójában ki mennyit tett le az asztalra, nem biztos, hogy mindig jól tudjuk megítélni fiatalon, két dolog miatt mégis fontos ez: 1) Isten az, aki végső soron mindenképpen eleget tett le az asztalra. Tiszteled-e eléggé őt? 2) A te életedben mennyire igaz ez a koherencia? Azt éled-e, amit mondasz, úgy hozod-e meg a döntéseid, úgy válogatod-e meg a szavaid, hogy hiteles keresztyén ember lehetsz mások számára? Győri Gábor Dávid


Hallgasd meg a Tégy engem békeköveteddé című dalt a háttérinfóknál!

Pál második levele a korinthusiakhoz
Mikor szoktál levelet írni? Ha valami bánatod van, vagy fölháborodtál valamin? Esetleg, ha különleges helyen jártál, vagy csodálatos élményed volt? Kinek írsz ezekről? Előfordult már, hogy levél útján kellett rendbe tenned dolgokat, kibékítened embereket, esetleg elmondani nekik, hogy mit csináltak rosszul? Pál apostol sokszor került ilyen helyzetbe, amikor egy-egy frissen alakult gyülekezetet elhagyva, az ottaniak nem követték a tanítást, és távolból kellett segíteni nekik.
A korinthusi gyülekezetben, mint annyi más gyülekezetben, voltak gondok, amelyeket nem tudtak egyszerűen megoldani. Pál apostol felelősséget érzett értük, ezért próbálta levelekkel és látogatással is segíteni őket. Az első levelet Timóteus vitte el Korinthusba, de nem jó hírekkel tért vissza Pálhoz, erre ő szomorúan, könnyek között igyekezett rendet teremteni a távolból, sőt egyes bibliatudósok szerint egy villámlátogatást is tett a gyülekezetben. Azt nem tehette, hogy a korinthusiak mellett marad és vezeti a gyülekezetet, mert Isten más helyekre is küldte, hogy hirdesse az evangéliumot. A második levél elveszett ugyan, de az biztos, hogy hatással volt a gyülekezetre, hiszen Titusz már jó hírekkel tért vissza Pálhoz, amely arra ösztökélte őt, hogy az örömét is levélben fejezze ki.
A Bibliában található második korinthusi levél elején erről az örömről ír a megvigasztalódott apostol. Majd a szolgálat hatalmáról, dicsőségéről, szenvedésről, önzetlenségről, becsületességről, megengesztelődésről, és dicséri a gyülekezetet, hogy a jeruzsálemi gyülekezetnek rendezett gyűjtésben szépen helytálltak. Végül megcáfolja az ellene felhozott vádakat.
A korinthusi gyülekezet mindennapi gondjait, a gondok megoldását és saját életedet is megismerheted ebből a tizenhárom fejezetből.