A Zsoltárok könyve 68,1-19
2024. május 26.
Isten cselekszik


Fölkel az Isten! (Zsoltárok 68,2)
Slide1

Ismerős az a helyzet, amikor a testvéreddel marakodtok? Sokszori anyai csitítás után, apu elmorogja magát, vagy éppen felemelkedik a székéről, hogy egy határozott lépést tegyen felétek? Akinek vaj van a fején, menekül, aki pedig áldozatnak érzi magát, megkönnyebbülten vagy éppen kárörvendően mosolyog?


Ó, Isten, amikor elindultál néped előtt, amikor vonultál a sivatagban, rengett a föld, csepegett az ég is, Isten színe előtt, még a Sínai is, az Istennek, Izráel Istenének színe előtt. Bőven adtál esőt örökségedre, ó, Isten, és a fáradtat megerősítetted. (Zsoltárok 68,8–10)


A Zsoltárok könyve 68,1-19

1 A karmesternek: Dávid zsoltáréneke. 2 Fölkel az Isten! Szétszóródnak ellenségei, elfutnak előle gyűlölői. 4Móz 10,35 3 Ahogyan a füst eloszlik, ha ráfújnak, ahogyan a viasz megolvad a tűztől, úgy pusztulnak el a bűnösök az Isten színe előtt. 4 De az igazak örülnek, vigadnak, Isten színe előtt vígan örvendeznek. 5 Énekeljetek Istennek, zengjetek nevének! Készítsetek utat a pusztában száguldónak! Úr az ő neve, vigadjatok színe előtt! Ézs 40,3 6 Árváknak atyja, özvegyek védője az Isten szent hajlékában. 7 Isten hazahozza az elhagyottakat, kihozza a foglyokat boldog életre, csak a lázadók maradnak sivár helyen. 8 Ó, Isten, amikor elindultál néped előtt, amikor vonultál a sivatagban, (Szela) 2Móz 13,21 9 rengett a föld, csepegett az ég is Isten színe előtt, még a Sínai is, az Istennek, Izráel Istenének színe előtt. 2Móz 19,16-18 10 Bőven adtál esőt örökségedre, ó, Isten, és a fáradtat megerősítetted. 11 Ott lakik nyájad, és jóvoltodból gondoskodsz az elesettről, Istenem! 12 Az Úr ezt a kijelentést adja az örömhírt vivő nők nagy seregének: 2Móz 15,20-21 13 A seregek királyai hanyatt-homlok menekülnek, a palota terén pedig zsákmányt osztanak. 14 Ha a felszerelést őrzitek is, ezüstszárnyú galambot kaptok, aranyos zöld tollakkal. 15 Amikor a Mindenható szétszórja a királyokat, fehér lesz a Calmón, mint a hó. 16 Istenek hegye a Básán-hegy, sokcsúcsú hegy a Básán-hegy. 17 Miért néztek irigyen, ti, sokcsúcsú hegyek arra a hegyre, amelyet Isten lakóhelyéül választott? Ott is lakik az Úr örökre! Zsolt 132,13 18 Istennek harci kocsija számtalan, sok ezer, ezekkel jön az Úr a Sínairól szentélyébe. 19 Fölmentél a magas hegyre, foglyokat ejtettél, embereket kaptál ajándékul, mégpedig lázadókat. Most már ott laksz, Uram Isten! Ef 4,8


Ismerős az a helyzet, amikor a testvéreddel marakodtok? Sokszori anyai csitítás után, apu elmorogja magát, vagy éppen felemelkedik a székéről, hogy egy határozott lépést tegyen felétek? Akinek vaj van a fején menekül, aki pedig áldozatnak érzi magát, megkönnyebbülten vagy éppen kárörvendően mosolyog? A zsoltár egy ilyen pillanatot vetít előre, amikor ebben a megveszekedett, káosztól és gyűlölettől teli világban Isten felkel. Eljön az a pillanat, amikor nem nézheti tovább, amit művelünk. Nem figyelmesen jelen van, hanem cselekvő módon beleszól a történésekbe. Sokszor várod ezt a pillanatot. Tudod, hiszed, hogy Isten látja mindazt, ami történik veled. Megnyugtat és békességet ad, már ez is. Úgy, mint apa, vagy anya jelenléte, ha nem is csinál semmit, de ott van a játszótér sarkában és önfeledt játékra biztat. De van az a pillanat, amikor többre van szükségem: kell, hogy megfogja a kezem, kell, hogy odafusson, kell, hogy leemeljen a szédítő magasból, kell, hogy megvédjen az ellenségtől, nem elég, hogy csak ott van. Pont abban a pillanatban, amikor szükséged van arra a többre, mint figyelő, szemmel tartó jelenlét, akkor indul és cselekszik. Mindig is így cselekedett, látja ezt a múltban a zsoltár írója is! S ez a régi tapasztalat nyugtatja meg, hogy most sem lesz másként. Ahogy nyugodt lehetsz te is! Jézus kereszthalála azt bizonyítja, hogy már akkor cselekedett érted, amikor még meg sem születtél. A megfelelő pillanatban most is lépni fog, ebben maximálisan biztos lehetsz! A szemed sarkából talán már látod is, ahogy felkel… Kezd magasztalni őt! Szanyi György



A Zsoltárok könyve

Előfordult már veled, hogy beszélgettél valakivel és nagyon nehezen tudtad megfogalmazni az érzéseidet, gondolataidat, és hirtelen a másik néhány mondatban, vagy csak egy-két szóban, de pontosan azt mondta el, amit te akartál? Ha volt már ilyen, tudod, hogy ez milyen nagy segítség abban, hogy tovább tudj lépni, más oldalról lásd a helyzetedet vagy észrevedd, hogy mi a feladatod.
A Zsoltárok könyvének olvasása közben pontosan ezt élheted át! Kavarognak benned a gondolatok és érzelmek, erre a zsoltáros azt mondja: ismerem a helyzetedet, én is ezt éreztem, amikor leírtam ezt a verset, és kiöntöttem a szívemet Isten előtt, Ő fölemelt akkor, megvigasztalt, erőt adott és most hálásan dicsőítem Őt.
Nem igazán találsz olyan élethelyzetet, amelyet a zsoltárok között ne írt volna le valaki. Dávid király közel a felét írta a százötven zsoltárnak. De mások is írtak ebben az öt, különböző hosszúságú könyvben olyan költeményeket, dicsérő énekeket (ez a zsoltár jelentése), amelyek egyénileg vagy közösségben is, más-más dallamra vagy különböző hangszerkísérettel énekelhetők.
Ne lepődj meg, ha ugyanazzal az igehellyel jelölve időnként más verset találsz a különböző fordításokban. Meglesz az is, amit keresel, csak lehet, hogy egy fejezettel előbb vagy később. Ugyanis több fordítás a Septuagintát veszi alapul, amely másképpen osztja föl a zsoltárokat.
Nagyon érdekes, hogy ebben a könyvben van a Biblia legrövidebb és a leghosszabb fejezete is. Megtalálod melyek ezek?