János első levele 5,13–21
2024. február 5.
Isten iránti bizalom


Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket. (1János 5,14)
Slide1

Az imádság, mint minden más kérés is, a bizalmon múlik. Amikor Jézus az imádság meghallgatására utal, és tanítja tanítványait, akkor az apa-fiú viszonyt helyezi előtérbe. „Melyik apa az közületek, aki fiának kígyót ad, amikor az halat kér tőle, vagy amikor tojást kér, skorpiót ad neki?”


Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket. Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle. (1János 5,14–15)


János első levele 5,13–21

1 Aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született, és aki szereti azt, aki szülte, azt is szereti, aki attól született. 2 Abból tudjuk meg, hogy szeretjük Isten gyermekeit, ha szeretjük Istent, és megtartjuk az ő parancsolatait. 3 Mert az az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk, az ő parancsolatai pedig nem nehezek. Jn 14,15 4 Mert aki Istentől született, az legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. 5 Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia? 6 Ő az a Jézus Krisztus, aki eljött víz és vér által: nemcsak a víz által, hanem a víz és a vér által; a Lélek pedig bizonyságot tesz róla, mert a Lélek az Igazság. 7 Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek: 8 a Lélek, a víz, a vér, és ez a három egy. 9 Elfogadjuk ugyan az emberek bizonyságtételét, de Isten bizonyságtétele nagyobb, mert Isten bizonyságtétele az, amellyel Fiáról tesz bizonyságot. 10 És aki hisz Isten Fiában, abban megvan ez a bizonyságtétel. Aki nem hisz Istennek, az hazuggá teszi őt, mert nem hisz abban a bizonyságtételben, amellyel Isten bizonyságot tesz Fiáról. 11 Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van. Jn 3,36 12 Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban. 13 Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van. 14 Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket. 15 Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle. 16 Ha valaki látja, hogy a testvére nem halálos bűnt követ el, könyörögjön érte, és életet fog adni annak, aki nem halálos bűnt követ el. Van halálos bűn: nem az ilyen esetre mondom, hogy könyörögjön. 17 Minden gonoszság bűn, de van nem halálos bűn is. 18 Tudjuk, hogy aki Istentől született, nem vétkezik, sőt aki Istentől született, az megőrzi önmagát, és a gonosz meg sem érinti. 19 Tudjuk, hogy Istentől vagyunk, és az egész világ a gonosz hatalmában van. 20 De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és értelmet adott nekünk, hogy megismerjük az Igazat, és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet. 21 Gyermekeim, őrizkedjetek a bálványoktól!


Van-e különbség az imádságban? Most nem a műfaji különbségekre gondolok, hogy milyen jellegű imádságok vannak (hálaadó, bűnbánó, kérő, dicsőítő, közbenjáró), hanem egyrészt, hogy milyen céllal, vággyal mondjuk el őket, másrészt pedig, hogy mennyire hisszük azt, hogy Isten meghallgatja az imádságunkat? Ha nagyon szeretnénk kiélezni a különbséget, akkor felvethetjük, hogy vannak meghallgatott, és nem meghallgatott imádságok? János a bizalomra helyezi a hangsúlyt, s első levele ezzel a dilemmával vagy tanáccsal zárul, hogyan lehet imádkozni, hogy az Isten akarata szerint legyen. Az imádság, mint minden más kérés is, a bizalmon múlik. Amikor Jézus az imádság meghallgatására utal, és tanítja tanítványait, akkor az apa-fiú viszonyt helyezi előtérbe. („Melyik apa az közületek, aki fiának kígyót ad, amikor az halat kér tőle, vagy amikor tojást kér, skorpiót ad neki?” (Ez teljesen ugyanaz, mint fent…) (Lk 11,11-12) Így is fogalmazza meg János: „Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti...” Ez a jézusi képpel lesz igazán érthető. Hiszen Jézus abban is példát ad nekünk, hogy az evangéliumokban az ő imameghallgatásait is látjuk, és tapasztaljuk. Még a getsemáné kertbelit is. Hogyan növekedhet az Isten iránti bizalmad? Számodra mit jelent a bizalom? Az emberekbe vetett bizalom? Az Isten iránti bizalom? Hiszen azt olvassuk János levelében: „Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti...” Mit jelent ez neked? Bölcsföldi András



Hallgasd meg Révész Dániel Bízzál én lelkem című dalát a háttérinfóknál.

János első levele
Szeretsz a nagyszüleiddel vagy más idős emberekkel beszélgetni? Szívesen hallgatod a régi történeteket? Örömmel veszed a tanácsaikat, intelmeiket és gondolataikat? Az sem zavar, hogy időnként eltérnek a témától, majd újra visszatérnek hozzá?
János első levelét olvasva pontosan ugyanezt fogod érezni. Az idős János apostol „szeretteinek”, „fiacskáinak” akart írni, de úgy, mintha ott lennének vele, és csak beszélgetne velük. Nem szerkesztette meg előre a levelet, nem építette fel, hogy honnan hová szeretne eljutni. Azonban, amit a hitről és a szeretetről tudni kell, azt mind leírta benne. Igyekezett megismertetni az igazságot, hogy a tévtanítók ne tudják becsapni az övéit. Leírta, hogy Isten világosság és Isten szeretet. Aki ezt felismeri, azt ma sem tudják becsapni semmiféle hamis magyarázattal.
Úgy olvasd ezt a levelet, mintha neked írta volna a nagypapád, aki a legfontosabb útravalóval akart ellátni!