A Zsidókhoz írt levél 1,1-14
2025. augusztus 5.
Jézus nagyobb az angyaloknál


… sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit mindennek örökösévé tett, aki által a világot teremtette. Ő Isten dicsőségének kisugárzása és lényének képmása… (Zsidók 1,1-3a)
Slide1

Tökéletes kijelentést kaptunk a legtökéletesebb hírnök által. Minden más kijelentést rajta kell lemérni!


Annyival feljebb való az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk. Mert az angyalok közül kinek mondta valaha Isten: „Fiam vagy te, ma nemzettelek téged”, majd pedig: „Atyja leszek, és ő az én Fiam lesz”? Amikor pedig bevezeti az elsőszülöttet a világba, ismét így szól: „Imádja őt Isten minden angyala!” És az angyalokról ezt mondja ugyan: „Angyalait szelekké teszi, és szolgáit tűz lángjává”, de a Fiúról így szól: „A te trónusod örökké megáll, ó, Isten, és királyi pálcád az igazság pálcája. Szereted az igazságot, és gyűlölöd a gonoszságot: ezért kent fel téged Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.” Az angyalok közül kinek mondta valaha: „Ülj az én jobbomra, amíg ellenségeidet lábad zsámolyává teszem”? Vajon ezek nem mind szolgáló lelkek? Azokért küldettek szolgálatra, akik örökölni fogják az üdvösséget. (Zsidók 1,4-10; 13-14)


A Zsidókhoz írt levél 1,1-14

1 Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, 2 ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit mindennek örökösévé tett, aki által a világot teremtette. Zsolt 2,8; Jn 1,3; Kol 1,16 3 Ő Isten dicsőségének kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült. Zsolt 110,1; 1Pt 3,22; Fil 2,9; Zsid 9,14.26 4 Annyival feljebb való az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk. 5 Mert az angyalok közül kinek mondta valaha Isten: „Fiam vagy te, ma nemzettelek téged”, majd pedig: „Atyja leszek, és ő az én Fiam lesz”? Zsolt 2,7; 2Sám 7,14 6 Amikor pedig bevezeti az elsőszülöttet a világba, ismét így szól: „Imádja őt Isten minden angyala!” Zsolt 97,7 7 És az angyalokról ezt mondja ugyan: „Angyalait szelekké teszi, és szolgáit tűz lángjává”, Zsolt 104,4 8 de a Fiúról így szól: „A te trónusod örökké megáll, ó, Isten, és királyi pálcád az igazság pálcája. Zsolt 45,6-8 9 Szereted az igazságot, és gyűlölöd a gonoszságot: ezért kent fel téged Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.” 10 „Te vetettél, Uram, alapot a földnek kezdetben; és a te kezed alkotása az ég. Zsolt 102,26-28 11 Azok elpusztulnak, de te megmaradsz, és azok mind elavulnak, mint a ruha, 12 és összegöngyölíted őket, mint egy palástot, és mint a ruha, elváltoznak; te pedig ugyanaz maradsz, és esztendeid nem fogynak el soha.” 13 Az angyalok közül kinek mondta valaha: „Ülj az én jobbomra, amíg ellenségeidet lábad zsámolyává teszem”? Zsolt 110,1; ApCsel 2,34 14 Vajon ezek nem mind szolgáló lelkek? Azokért küldettek szolgálatra, akik örökölni fogják az üdvösséget.


Azt hinnénk, hogy a mai modern embert nem érdeklik az angyalok, a szellemi lények, nem is hisznek bennük. Pedig nem így van! Vannak könyvkiadók, ahol garmadával található az angyalokról szóló ismeretterjesztő irodalom… „Hogyan teremtsünk kapcsolatot velük, milyen hagyományaik vannak, milyen útmutatást kaphatunk tőlük?” Szellemi vezetőként ajánlják nekünk az angyalokat, akik „hidat képeznek a föld és a menny között…” A régi korok emberei is tisztelték az angyalokat, és nagy tekintélye volt annak, aminek valamilyen angyali eredetet tulajdonítottak. Érdekes lehet számodra, hogy a zsidó hagyomány azt tartotta, hogy Mózes a törvényt angyalok közvetítésével kapta! (Erre utal István diakónus is védőbeszédében az Apostolok Cselekedetei 7,53-ban.) Mégis le kell hűtenünk az angyalokkal kapcsolatos hűhót és túlzott lelkesedést, ami nagyobb jelentőséget akar tulajdonítani nekik, mint szabadna. Ők hírnökök, akik megbízójuk üzenetét adják át. Nem rájuk kell figyelni, hanem az üzenetre – és magára a Megbízóra! Aki Istentől jön, az el is hárítja magától az emberek imádatát. Pál azt mondja, hogy egyszer majd angyalokat fogunk ítélni… Bár vannak erős angyalok, népek fölötti szellemi fejedelmek (lásd Dániel könyve, Jelenések könyve), ők sem igénylik a hódolatot tőlünk. Jézus nagyobb minden angyalnál és szellemi fejedelemnél, mert Ő maga az üzenetté vált megbízó (testté lett ige). Amit Ő mond, az az eredeti, és az Ő személye és tettei a mérvadók. Ne higgy senkinek, amíg le nem ellenőrizted Jézusnál! Zámbó András



Hallgasd meg a Golgota Dicsőítéstől a Benned bízom című dalt a háttérinfóknál!

A Zsidókhoz írt levél
Ha ma íródott volna a Bibliának ez a könyve, biztosan valamelyik közösségi oldalon jelent volna meg címzés, megszólítás és aláírás nélkül. Valószínűleg sokan elolvasták és megosztották volna. De nem mostanában keletkezett ez az írás. Viszont mégis van a két módszer között valami hasonlóság. Valaki megírta valakiknek, hogy többet tudjanak Jézusról, az örök főpapról, a megváltóról, aztán elterjedt és már senki nem tudta, hogy honnan indult a levél és kinek is szólt. Mindenki úgy érezhette, hogy személyesen neki szól, még ha nem is ismeri az írót. Mi is ugyanezt érezhetjük, amikor elolvassuk ezt a prédikációt.
Az akkoriaknak nem volt könnyű megérteni, hogy már nem a mózesi törvények azok, amik meghatározzák az életüket, hiszen Krisztus a törvény fölött áll, és inkább Rá kell figyelni, Neki kell engedelmeskedni. Számunkra is ez a legfontosabb, hogy Jézus olyan főpap, aki bemutatta a tökéletes áldozatot, és vére által mindannyian szabadok lehetünk. Ehhez azonban szükség van a hitre, amely által a láthatatlanra nézhetünk. Tudod, hogy kik voltak, akik megmutatták nekünk, milyen az igazi hit? Ez a levél egy hosszú felsorolást tart azokról az ószövetségi emberekről, akik példát adtak nekünk a hitben járásról. Be akarsz állni te is a hithősök sorába? Akkor olvasd el a Zsidókhoz írt levelet és „csatlakozz a csoporthoz”!
Értsd meg, amit Jézus áldozatáról mond! Higgy az Úrban! Engedelmeskedj neki és tartsd szem előtt, hogy „nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük” (Zsidók 13,14)