Mózes első könyve 13,1-18
2026. január 9.
Két dudás, egy csárda

Abrám ezt mondta Lótnak: …Válj el tőlem! Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek. (1Mózes 13,8–9)
Slide1

Valamikor úgy tűnik, hogy nem tudsz jól dönteni, mindenképpen fájni fognak a következmények. De Abrám itt nem félelemből döntött, nem is kényelemszeretetből, hanem hitből.

Az Úr ezt mondta Abrámnak azután, hogy Lót elvált tőle: Emeld föl tekintetedet, és nézz szét arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra. Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre. Olyanná teszem utódaidat, mint a föld porát: aki meg tudja számolni a föld porát, az tudja megszámolni majd a te utódaidat is. (1Mózes 13,14-16)


Mózes első könyve 13,1-18

1 Abrám feljött Egyiptomból a feleségével és mindenével együtt, amije volt. Lót is vele jött a Délvidékre. 2 Abrámnak igen tekintélyes vagyona volt: jószága, ezüstje és aranya. 3 A Délvidékről továbbvonult előző szállásai mentén egészen Bételig, addig a helyig, ahol korábban is sátorozott Bétel és Aj között, 1Móz 12,8 4 annak az oltárnak a helyéig, amelyet ott először készített. Ott segítségül hívta Abrám az Úr nevét. 5 De Lótnak is, aki Abrámmal ment, voltak juhai, marhái és sátrai, 6 és az a föld nem bírta eltartani őket, hogy együtt lakjanak. Olyan sok volt a szerzeményük, hogy nem lakhattak együtt. 1Móz 36,7 7 Össze is vesztek Abrám jószágának a pásztorai Lót jószágának a pásztoraival. Akkor még a kánaániak és a perizziek is ott laktak azon a földön. 8 Azért Abrám ezt mondta Lótnak: Ne legyen viszály köztem és közted, az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hiszen rokonok vagyunk! 9 Hát nincs előtted az egész ország? Válj el tőlem! Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek. 10 Ekkor Lót körülnézett, és látta, hogy a Jordán egész környéke bővizű föld. Mert mielőtt elpusztította az Úr Sodomát és Gomorát, egészen Cóarig olyan volt az, mint az Úr kertje, mint Egyiptom földje. 1Móz 2,8 11 Lót tehát a Jordán egész környékét választotta magának, és elindult Lót kelet felé. Így váltak el egymástól. 12 Abrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a Jordán környékén levő városokban telepedett le, és egészen Sodomáig sátorozott. 13 A sodomai férfiak pedig igen romlottak és vétkesek voltak az Úr előtt. 1Móz 19,1-11 14 Az Úr ezt mondta Abrámnak azután, hogy Lót elvált tőle: Emeld föl tekintetedet, és nézz szét arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra. 15 Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre. 1Móz 12,7; ApCsel 7,5 16 Olyanná teszem utódaidat, mint a föld porát: aki meg tudja számolni a föld porát, az tudja megszámolni majd a te utódaidat is. 1Móz 28,14; 4Móz 23,10; 2Krón 1,9 17 Indulj hát, járd be ezt a földet széltében-hosszában, mert majd neked adom! 18 Így vonult tovább Abrám a sátraival, és letelepedett Mamré tölgyesében, amely Hebrónban van, majd oltárt épített ott az Úrnak. 1Móz 35,27

Abrám Egyiptom után visszatért arra a helyre, ahol eredetileg letáborozott, csak most már jóval több jószággal. Lótnak is volt valami kis szerzeménye. Így viszont jelentősen lecsökkent a férőhely, ami feszültségeket generált a pásztorok között. Abrám ekkor valami furcsa egyezséget ajánlott: válasszon Lót helyet magának, neki jó lesz, ami marad. Abrám volt az idősebb, Isten neki ígérte a földet, mégis az unokaöccsnek adta a választás jogát. A vitáknak így végük szakadt, de vajon hosszú távon is bölcs dolog volt ez? Valamikor úgy tűnik, hogy nem tudsz jól dönteni, mindenképpen fájni fognak a következmények. De látod: Abrám itt nem félelemből döntött, nem is kényelemszeretetből, hanem hitből. Meg volt róla győződve, hogy bármi marad neki, Isten azt fogja megáldani. És végül tényleg ő járt jobban. A történetünk szerint a kis hebrencs unokaöccs a szem kívánsága szerint választott, vitte a bulinegyedet, míg Abrámnak megmaradt az ígéret földje. És persze Isten áldása. A görcsösen összezárt marokba nem lehet semmit beletenni. Merd elengedni azt, amihez foggal-körömmel ragaszkodsz! Ha Isten azt neked szánta, senki nem veheti el tőled. Ha meg nem, akkor hadd vigye a szél, s jöjjön helyette az, amitől teljes lesz az életed, amire elhívást kaptál! Olasz Tímea


Hallgasd meg a Kegyelmed elég című dalt az Omega Budapest dicsőítő csapattól a háttérinfóknál!

Mózes első könyve
Akkor most kezdjük a legelején! Amikor a Bibliát a kezedbe veszed, szerintem te is ritkán lapozol az első oldalra. Gyakrabban olvassuk a zsoltárokat, az evangéliumokat és a leveleket, mint a történeti könyveket, mert általában nem úgy olvassuk ezt a könyvet, mint egy regényt, hogy elkezdjük az első lapon és befejezzük az utolsón. Pedig lehetne így is. Sőt szükséges is, hogy végigolvassuk a teljes Szentírást, hogy ne csak a „kedvenc” történeteinket ismerjük, hanem azokat is, amelyek nehezebben érthetők, vagy nem olyan könnyű olvasmányok. Szóval, most kezdjük az elején, amikor a kezdetek kezdetén, azaz „Kezdetben” Isten megteremtett mindent. Embert is teremtett és egy gyönyörű kertbe helyezte, ahol minden jó volt. De sajnos az első emberpár miatt nehéz idők jöttek minden utánuk született emberre, így ránk is.
Ha Mózes első könyvét olvasod, olyan ismerős neveket találhatsz benne, mint Kain és Ábel, akik Ádám és Éva gyermekei voltak; Noé, aki megmenekült az özönvíz elől; Ábrahám és Sára, akik nagyon sokat vártak Isten ígéretének beteljesülésére; Jákób és Ézsau, akik életében fontos szerepet töltött be egy tál étel, vagy József, aki megmentette családját az éhhaláltól. A történetek is bizonyára ismerősek lesznek. Azonban jönnek majd olyan oldalak, amelyeket nehéz lesz végigolvasni, mert rengeteg ismeretlen név és adat lesz benne. Ne ugord át ezeket a fejezeteket sem! Olvasd figyelmesen és nagyon sok érdekességet fogsz találni! Például, hogy ki volt Nimród, vagy hány éves volt Matuzsálem?