János első levele 2,12-17
2024. január 23.
Kibe vagy szerelmes?


Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. (1János 2,15b)
Slide1

A szerelem nagyon erős: betölti érzelmeinket és gondolatainkat, elcsavarja a fejünket! Lehet egyszerre két szerelmünk?


Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága és a vagyonnal való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. (1János 2,15-16)


János első levele 2,12-17

12 Írok nektek, gyermekek, mert megbocsáttattak bűneitek az ő nevéért. 13 Írok nektek, apák, mert ismeritek azt, aki kezdettől fogva van. Írok nektek, ifjak, mert legyőztétek a gonoszt. 14 Írtam nektek, gyermekek, mert ismeritek az Atyát. Írtam nektek, apák, mert ismeritek azt, aki kezdettől fogva van. Írtam nektek, ifjak, mert erősek vagytok, Isten igéje megmarad bennetek, és legyőztétek a gonoszt. 15 Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. 16 Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága és a vagyonnal való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. 17 A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.


Figyelem, a „világ” szó itt nem az univerzumra utal! Hiszen a teremtett világot Isten is szereti, a benne levő emberekkel – veled, meg velem együtt! Annyira szeret, hogy a Fiát áldozta a megmentésünkért. A „világ” szó jelentése itt az Isten Országa ellentéte: a világiasság, anyagiasság, mának-élés és önimádat szellemisége. A habzsoló hedonizmusé, ami az ajándékok élvezetének hajszolásában elfeledkezik az Ajándékozóról. Próbálom hétköznapi nyelvre fordítani: olyan ez, mintha nem a társadba, a társad személyiségébe lennél szerelmes, hanem csak magába a szerelembe, vagy a szexbe, vagy a párod szépségébe, vagy az ajándékba, amit születésnapodra kapsz tőle… Mintha csak a pillanatnyi jó érzésed, kielégülésed érdekelne, a másik jó érzése, megbecsülése nélkül. A dicsekvés is a világiasság kísérő jelensége. Az önteltségből, mondhatni önistenítésből fakad – ebben az állapotában tényleg elfelejtkezik az ember a Teremtőjéről… Élvezhetjük a szemünket gyönyörködtető tájakat, naplementét, a fülbemászó dallamokat, az ínycsiklandó ételeket – ezeket Isten ajándékba adta, hogy boldoggá tegyen minket, és részeseivé tegyen annak a gyönyörködésnek, amit Ő is élvez. De az igazi boldogság az, ha az ezek mögötti Ajándékozó Istennel vagyunk szerelemben, nem pedig az ajándékokkal. Szeresd az Urat, a te istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! Ő szenvedélyesen szeret téged. Te hogyan viszonzod? Zámbó András



János első levele

Szeretsz a nagyszüleiddel vagy más idős emberekkel beszélgetni? Szívesen hallgatod a régi történeteket? Örömmel veszed a tanácsaikat, intelmeiket és gondolataikat? Az sem zavar, hogy időnként eltérnek a témától, majd újra visszatérnek hozzá?
János első levelét olvasva pontosan ugyanezt fogod érezni. Az idős János apostol „szeretteinek”, „fiacskáinak” akart írni, de úgy, mintha ott lennének vele, és csak beszélgetne velük. Nem szerkesztette meg előre a levelet, nem építette fel, hogy honnan hová szeretne eljutni. Azonban, amit a hitről és a szeretetről tudni kell, azt mind leírta benne. Igyekezett megismertetni az igazságot, hogy a tévtanítók ne tudják becsapni az övéit. Leírta, hogy Isten világosság és Isten szeretet. Aki ezt felismeri, azt ma sem tudják becsapni semmiféle hamis magyarázattal.
Úgy olvasd ezt a levelet, mintha neked írta volna a nagypapád, aki a legfontosabb útravalóval akart ellátni!