Ekkor Pál és Barnabás bátran ezt mondta: Először nektek kellett hirdetnünk az Isten igéjét, mivel azonban ti elutasítjátok, és nem tartjátok magatokat méltónak az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk. (ApCsel 13,46)
Ne tukmáld azokra az evangéliumot, akik nem akarnak hallani róla, inkább imádkozz értük, és bátran vidd el azokhoz, akikről talán nem is gondolnád, de mégis érdekli őket!
Amikor meglátták a zsidók a sokaságot, elteltek irigységgel, és káromolva ellene mondtak Pál beszédének. Ekkor Pál és Barnabás bátran ezt mondta: Először nektek kellett hirdetnünk az Isten igéjét, mivel azonban ti elutasítjátok, és nem tartjátok magatokat méltónak az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk. Mert így parancsolta meg nekünk az Úr: „Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösségük légy a föld végső határáig.” Ennek hallatára örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívőkké lettek. (ApCsel 13,45–48)
Az Apostolok Cselekedetei 13,42-52
42 Amikor pedig mentek kifelé, kérték őket, hogy a következő szombaton is beszéljenek nekik ezekről a dolgokról. 43 Miután szétoszlott a gyülekezet, sokan követték a zsidók és az istenfélő prozeliták közül Pált és Barnabást, akik szóltak hozzájuk, és biztatták őket, hogy maradjanak meg Isten kegyelmében. 44 A következő szombaton szinte az egész város összegyűlt, hogy hallgassa az Úr igéjét. 45 Amikor meglátták a zsidók a sokaságot, elteltek irigységgel, és káromolva ellene mondtak Pál beszédének. 1Thessz 2,14 46 Ekkor Pál és Barnabás bátran ezt mondta: Először nektek kellett hirdetnünk az Isten igéjét, mivel azonban ti elutasítjátok, és nem tartjátok magatokat méltónak az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk. 47 Mert így parancsolta meg nekünk az Úr: „Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösségük légy a föld végső határáig.” Ézs 49,6; ApCsel 15,14 48 Ennek hallatára örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívőkké lettek. 49 Az Úr igéje pedig elterjedt az egész tartományban. 50 De a zsidók felingerelték ellenük a tekintélyes istenfélő asszonyokat és a város előkelőit, üldözést szítottak Pál és Barnabás ellen, és kiűzték őket határukból. 51 Ők pedig lerázták lábuk porát ellenük, és elmentek Ikóniumba. Lk 9,5 52 A tanítványok azonban megteltek örömmel és Szentlélekkel.
Pál kétféle embernek beszél itt: otthonról elszármazott zsidóknak, akik hosszú nemzedékek óta várták az eljövendő Megváltót, valamint az úgynevezett prozelitáknak. Ők származás szerint nem voltak zsidók, de valamiért elkezdtek hinni Istenben. Vágytak valamire, amit a sok pogány bálvány helyett csak Ő tudott megadni. Nem érdekelte őket, hogy a származásuk miatt a körülöttük lévő zsidók sosem tekintették őket teljesértékű hívőnek. Ők „csak” hittek Istenben. Éppen ezért a prozeliták sosem gondolták volna, hogy a Messiás nem tesz különbséget. Hogy meghalt az ő bűneikért is, legyőzte a halált, és annyira szereti őket származástól, ítélgetésektől, mindentől függetlenül, hogy Általa ők is üdvözülhetnek! Olyan jó hír volt ez, amit nem bírtak magukban tartani.
A helyi zsidók viszont pontosan ezért lettek féltékenyek. Szerintük Isten nem a pogányoké, hanem az övék, ráadásul ennek az Istennek több embert is tudtak megnyerni ezek az idegenek, mint ők maguk. Emberileg nézve tragédia volt, hogy a helyi zsinagóga nem állt be Pál mögé. Pál mégsem kezdett el félni, kompromisszumokat kötni, vagy egyezkedni azokkal, akik elutasították az evangéliumot. Inkább mert bátran azokhoz fordulni, akiket viszont érdekelt.
Talán te is kerültél már ijesztő helyzetbe, és érezted magad egyedül, amikor Jézusról akartál beszélni. Ilyenkor sose ijedj meg, mert Jézus azt ígérte, hogy ad majd szavakat azoknak, akik róla akarnak bizonyságot tenni. (Lásd: Mt 10,19)
Ne tukmáld azokra az evangéliumot, akik nem akarnak hallani róla, inkább imádkozz értük, és bátran vidd el azokhoz, akikről talán nem is gondolnád, de mégis érdekli őket!
Riczinger Péter
Hallgasd meg a Casting Crowns - Nobody című dalát a háttérinfóknál!
Az Apostolok Cselekedetei
Tudod, hogy mit jelent a pálfordulás? Hallottad már, hogy a keresztyén név először csak gúnynév volt? Tudod, hogy kezdett elterjedni az evangélium? Milyen jó, hogy erre már mások is kíváncsiak voltak! Éppen ezért Lukács evangélista egy előkelő úrnak, Teofilusnak írta le két könyvben mindazt, amit átélt, és aminek utánajárt. Az első könyv Jézus életéről és tetteiről szólt. A második pedig azokról a cselekedetekről, amelyeket Isten Lelke által vitt véghez népe életében Jézus mennybemenetele után. A könyv címe: Az Apostolok cselekedetei. De valójában az evangélium terjedéséről olvashatunk benne. A legtöbbet Pál apostol missziói útjairól tudhatunk meg, hiszen Lukács maga is sok helyen személyesen jelen volt, tehát elsőkézből tudósít bennünket az eseményekről.
Nem volt könnyű dolguk az apostoloknak, szolgatársaiknak, de még a követőiknek sem. Ez a könyv egy izgalmas kalandregénynek is beillene, de ugyanakkor pontos útleírás és történelemkönyv is egyben, ami mind Istenre mutat. Ha szereted a földrajzot, vedd elő a térképet és nyomon követheted a keresztyénség terjedésének kezdeteit. Ha a kalandok érdekelnek jobban, akkor is érdemes elolvasni, mert ebben a könyvben szinte láthatod magad előtt, amint hajótörést szenvednek néhányan, vagy hatalmas katonai sereg szinte lopva menekíti a rabot. Ahogy olvasod az Apostolok cselekedeteit, rá fogsz jönni, hogy ez nem csak történelem, hanem személy szerint neked szóló üzenet. Bár nem fenyeget a veszély, hogy börtönbe zárnak Jézus nevének hirdetéséért, mégis olyan sokszor hallgatunk róla. Te hirdeted Isten szeretetét és Jézus megváltását minden időben?
