Ezsdrás könyve 3,1-13
2025. július 26.
Könnyek és újrakezdés


Sokan az idősebb papok, léviták és családfők közül, akik még látták az első templomot, hangosan sírtak, amint a szemük láttára rakták le ennek a templomnak az alapját, sokan pedig hangosan ujjongtak és örvendeztek (Ezsdrás 3,12)
Slide1

Isten velünk van akkor is, amikor újra kell kezdenünk. Nem azt várja, hogy tökéletesek legyünk, hanem hogy bátran lépjünk, higgyünk, és merjünk építeni. A kérdés csak ez: kész vagy-e elindulni onnan, ahol épp most vagy?


Az építők tehát lerakták az Úr templomának az alapját, és odaállították a papokat szolgálati öltözetben harsonákkal meg a lévitákat, Ászáf fiait cintányérokkal, hogy dicsérjék az Urat Izráel királyának, Dávidnak az előírása szerint.  Ezek énekeltek, dicsérve és magasztalva az Urat, mert jó, mert örökké tart szeretete Izráel iránt. Az egész nép pedig nagy örömujjongásban tört ki, dicsérve az Urat azért, hogy lerakhatták az Úr házának az alapját. (Ezsdrás 3,10-11)


Ezsdrás könyve 3,1-13

1 Amikor elérkezett a hetedik hónap, és Izráel fiai már a városaikban laktak, egy emberként összegyűlt a nép Jeruzsálemben. 2 Ekkor fogott hozzá Jésúa, Jócádák fia szolgatársaival, a papokkal és Zerubbábel, Sealtíél fia testvéreivel együtt, hogy felépítsék Izráel Istenének az oltárát, és égőáldozatokat mutassanak be rajta úgy, ahogyan meg van írva Mózesnek, Isten emberének a törvényében. Ezsd 2,2; 3Móz 6,1-6 3 A régi helyén állították föl az oltárt, és bár rettegtek a tartományok népétől, égőáldozatokat mutattak be rajta az Úrnak: reggeli és esti égőáldozatokat. 2Móz 29,38-42 4 Majd megtartották a lombsátrak ünnepét, ahogyan az meg van írva: napról napra bemutatták az égőáldozatot, megfelelő számban, a rendtartás szerint, mindegyiket a maga napján; 4Móz 29,12-39 5 továbbá az állandó égőáldozatot, az újhold napján és az Úr minden szent ünnepén esedékes égőáldozatot és mindazoknak az önkéntes áldozatát, akik ilyet vittek az Úrnak. 4Móz 28-29 6 A hetedik hónap első napjától kezdtek égőáldozatokat bemutatni az Úrnak, bár az Úr templomának az alapkövét még nem rakták le. 7 De pénzt adtak a kőfaragóknak és az ácsoknak, ételt, italt és olajat a szidóniaknak és a tírusziaknak, hogy szállítsanak cédrusfát a Libánonról Jáfóba a tengeren, Círus perzsa király engedélyével. 1Kir 5,16-25 8 Azután, hogy megérkeztek Jeruzsálembe az Isten házához, a második esztendő második hónapjában megkezdték az előkészületeket Zerubbábel, Sealtíél fia, Jésúa, Jócádák fia és többi szolgatársuk, a papok, a léviták és mindazok, akik visszaérkeztek Jeruzsálembe a fogságból, és megbízták a húszéves és annál idősebb lévitákat azzal, hogy irányítsák az Úr házának építését. 9 Jésúa a fiaival és testvéreivel, Kadmíéllel, Báníval és Hódavjával meg Hénádád fiai a fiaikkal és testvéreikkel, a lévitákkal egy emberként vállalták, hogy irányítják azokat, akik az Isten házának az építését végzik. Ezsd 2,40 10 Az építők tehát lerakták az Úr templomának az alapját, és odaállították a papokat szolgálati öltözetben harsonákkal meg a lévitákat, Ászáf fiait cintányérokkal, hogy dicsérjék az Urat Izráel királyának, Dávidnak az előírása szerint. 2Krón 5,12-13 11 Ezek énekeltek, dicsérve és magasztalva az Urat, mert jó, mert örökké tart szeretete Izráel iránt. Az egész nép pedig nagy örömujjongásban tört ki, dicsérve az Urat azért, hogy lerakhatták az Úr házának az alapját. Zsolt 118,1; 136 12 Sokan az idősebb papok, léviták és családfők közül, akik még látták az első templomot, hangosan sírtak, amint a szemük láttára rakták le ennek a templomnak az alapját, sokan pedig hangosan ujjongtak és örvendeztek, Hag 2,3; Zak 4,10 13 úgyhogy a nép közül senki sem tudta megkülönböztetni az örömujjongás hangját a sírás hangjától, mert a nép igen hangosan ujjongott, és messzire hallatszott a hangja.


El tudod képzelni, milyen érzés lehet újra elkezdeni valamit, amiről már majdnem lemondtál? Isten népe hosszú ideig száműzetésben élt, távol az otthonuktól, a templomtól, Isten közelségétől. Aztán végre elérkezik a pillanat: visszatérnek, és lerakják a templom alapjait. Ez nemcsak kövekről szólt – de egy lelki újrakezdés is. És mi történik? Valaki ujjong örömében, valaki pedig sír. Mert vannak, akik még emlékeznek a régi templomra, és fáj nekik, hogy már nem ugyanaz. Mások viszont örülnek, mert végre valami elkezdődik. Keveredik a múlt sebe és a jövő reménye. Ismerős érzés, ugye? Te is lehetsz úgy, hogy valami újat kezdesz, de közben visszahúz a múlt. Vagy félsz, hogy nem lesz olyan jó, mint régen. Talán épp most próbálsz újra bízni, újra imádkozni, újra hinni, de belül küzdesz. Ez rendben van. Isten ott van ebben a kettősségben is. Nem azt várja, hogy tökéletes legyél, hanem hogy merj építeni. Lehet, hogy nem kőből építesz templomot, hanem épp új kapcsolatokat kötsz. A kérdés nem az, hogy sírsz-e vagy örülsz, hanem az, hogy maradsz a romokon, vagy elkezded rakni az alapokat. Mi az, amit újra kellene kezdened, de félsz belevágni? Minek az alapját kellene letenned most az életedben? Képes vagy hinni abban, hogy Isten most is épít – benned is? Ne várd meg, míg minden tökéletes lesz! Kezdd el ott, ahol vagy! Akár könnyek között is. Isten a kezdésben is ott van – és a folytatásban is veled lesz. Krivács Zoltán



Hallgasd meg a Hús vér templom című dalt a Rogériuszi Baptista Gyülekezettől a háttérinfóknál!

Ezsdrás könyve
Építettél már valami szépet, amit aztán valaki lerombolt? Mit éreztél? Sajnáltad a régit, de nem foglalkoztál vele, vagy éppen még egyszer meg akartad építeni ugyanazt? Talán sikerült is, mert ott volt hozzá minden, csak az elhatározásodra volt szükség.
Ezsdrás, amikor Kr. e. 536-ban visszatért egy csapattal a babiloni fogságból, helyre akarta állítani a lerombolt templomot. Azonban ez nem volt olyan egyszerű, mert nem volt meg minden hozzá, sőt nagyon sokan meg akarták akadályozni az építkezést. Az ellenség még attól sem riadt vissza, hogy régi iratokat keressen, és azok alapján feljelentse az építőket. Erre Ezsdrásék is kutattak és ők is megtalálták az őket igazoló határozatokat, így ugyan szünetelt egy ideig az építkezés, de végül mégiscsak újjáépült a jeruzsálemi templom. Sőt, nemcsak a külső falak lettek újjá, hanem a templomhoz tartozó nép is. Ezsdrásnak ugyanis fontos volt az ünnepek újbóli megtartása is, hogy az emberek Istenre figyeljenek és Neki engedelmeskedjenek.
Ma sincs ez másképp. Fontos, hogy álljanak gyülekezeteink otthonai, templomok és imaházak, de fontosabb, hogy helyre legyen állítva az Istennel való kapcsolatunk. Olvasd el Ezsdrás könyvét és megtudod, mit kell tenned!