Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és igazsággal. Ebből tudható, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket, hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. (1János 3,18-20)
Nagyon erős jelenet Péter elhívásának történetében az a pillanat, amikor a csodálatos halfogás után rádöbben arra, hogy itt a nála Nagyobb van és térdre esve így kiált: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!” (Lk 5,8)
Szeretteim, ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt; és amit csak kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves őelőtte. Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fia, Jézus Krisztus nevében, és szeressük egymást, ahogyan erre parancsolatot adott nekünk. Aki pedig megtartja az ő parancsolatait, az őbenne marad, és ő is abban; és hogy ő bennünk marad, azt a Lélektől tudjuk meg, akit nekünk adott. (1János 3,21-24)
János első levele 3,18-24
18 Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és igazsággal. 19 Ebből tudható, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket, 20 hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. 21 Szeretteim, ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt; 22 és amit csak kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves őelőtte. 23 Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fia, Jézus Krisztus nevében, és szeressük egymást, ahogyan erre parancsolatot adott nekünk. Jn 13,34; 15,12.17 24 Aki pedig megtartja az ő parancsolatait, az őbenne marad, és ő is abban; és hogy ő bennünk marad, azt a Lélektől tudjuk meg, akit nekünk adott.
Isten közelsége ráébresztette Pétert elveszettségére, emberi valóságára, a szent és a hétköznapi közötti távolságra. Biztos vagyok abban, hogy sokan élünk át valami hasonlót, különösen akkor, amikor először találkozunk személyesen Istennel.
Az igazán erős azonban Jézus válasza Péternek és nekünk is: „Ne félj...” (Lk 5,10). Ha valaki, hát Ő ismeri a szívünket, ha valaki, hát Ő át tudja hidalni az Isten és ember közötti szakadékot. Belső bizonytalanságainkra, önvádunkra, ok nélküli, megfoghatatlan bűntudatunkra az Ő mindent tudása a gyógyír. Jobban ismer, mint bárki más, vagy mint mi magunk, hiszen jobban is szeret. Így amikor vádló lelkiismeretünk gyötör, a szívünk megpihen abban a bizonyosságban, hogy rábízhatjuk magunkat Isten irgalmára. A mi bizonyosságunk akkor már nem önmagunkon, nem az érzéseinken alapul, hanem Isten bennünk munkálkodó igazságán és szeretetén. Ennek végeredménye az a bizalom, ami Istenhez visz közel. Nem kell félnünk. Isten elé állhatunk nap nap után, kiönthetjük neki a szívünket, őszintén és becsületesen Elé tárhatjuk kéréseinket.
Nem arról van tehát szó, hogy vannak olyan keresztyének, akiket soha nem ítél el a szívük, ezért bizalommal jelenhetnek meg Isten előtt. Sokkal inkább arra vonatkozik, hogy amikor Isten igazsága és szeretete alapján tekintünk önmagunkra, és szívünk vádolni kezd, biztosak lehetünk abban, hogy az Úr minden hibánk ellenére elfogad, és ezért bátran szólhatunk hozzá imádságban. Ez pedig már a Szentlélek munkája bennünk.
A mai nap végén, amikor elcsendesedik körülötted a ház, szólítsd meg Jézust imádságodban. Meséld el Neki a napodat, az ébredéstől, a reggeli készülődésen, az iskolában töltött időn át egészen lefekvésig. Nem kell minősítened a történteket vagy a viselkedésedet, csak mondd el Neki, és érezd meg szerető figyelmét.
Blatniczkyné Hammersberg Ganczstuckh Júlia
János első levele
Szeretsz a nagyszüleiddel vagy más idős emberekkel beszélgetni? Szívesen hallgatod a régi történeteket? Örömmel veszed a tanácsaikat, intelmeiket és gondolataikat? Az sem zavar, hogy időnként eltérnek a témától, majd újra visszatérnek hozzá?
János első levelét olvasva pontosan ugyanezt fogod érezni. Az idős János apostol „szeretteinek”, „fiacskáinak” akart írni, de úgy, mintha ott lennének vele, és csak beszélgetne velük. Nem szerkesztette meg előre a levelet, nem építette fel, hogy honnan hová szeretne eljutni. Azonban, amit a hitről és a szeretetről tudni kell, azt mind leírta benne. Igyekezett megismertetni az igazságot, hogy a tévtanítók ne tudják becsapni az övéit. Leírta, hogy Isten világosság és Isten szeretet. Aki ezt felismeri, azt ma sem tudják becsapni semmiféle hamis magyarázattal.
Úgy olvasd ezt a levelet, mintha neked írta volna a nagypapád, aki a legfontosabb útravalóval akart ellátni!
