Az Apostolok Cselekedetei 17,1-15
2024. június 18.
Napról napra kutatták az Írásokat

[Pál] megmagyarázta és bizonyította nekik, hogy Krisztusnak szenvednie kellett, és fel kellett támadnia a halálból… (ApCsel 17,3a)
Slide1

Alapvető hitekről nem lehet vitatkozni. Hiába győzködöm bogárfóbiás barátom, hogy a cserebogár elől nem kell hanyatt-homlok menekülnie. Van-e létjogosultsága mégis a hitkérdésekről való vitának és érvelésnek? Pál bebizonyítja, hogy van, és megmutatja, hogyan.

Néhányan hívőkké lettek közülük, csatlakoztak Pálhoz és Szilászhoz, ugyanúgy igen sok istenfélő görög is, valamint sok előkelő asszony. Ez irigységgel töltötte el a zsidókat… (ApCsel 17,4–5a)


Az Apostolok Cselekedetei 17,1-15

1 Miután áthaladtak Amfipoliszon és Apollónián, Thesszalonikába értek, ahol zsinagógájuk volt a zsidóknak. 2 Pál pedig szokása szerint bement hozzájuk, és három szombaton is vitába szállt velük az Írások alapján. 3 Megmagyarázta és bizonyította nekik, hogy Krisztusnak szenvednie kellett, és fel kellett támadnia a halálból; és hogy „ez a Jézus a Krisztus, akit én hirdetek nektek”. 4 Néhányan hívőkké lettek közülük, csatlakoztak Pálhoz és Szilászhoz, ugyanúgy igen sok istenfélő görög is, valamint sok előkelő asszony. 5 Ez irigységgel töltötte el a zsidókat, ezért maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost, felvonultak Jászón házához, és ki akarták vezetni Pálékat a népgyűlés elé. 6 Amikor nem találták ott őket, Jászónt néhány testvérrel együtt a város elöljárói elé hurcolták, és így kiáltoztak: Ezek, akik az egész világot felforgatták, itt is megjelentek. ApCsel 24,5 7 Jászón befogadta őket, holott ezek mind a császár parancsai ellen cselekszenek, mivel mást mondanak királynak: Jézust. 8 Ezzel fel is izgatták a sokaságot és a város elöljáróit, akik ezt hallották. 9 Amikor azonban kezességet kaptak Jászóntól és a többiektől, elbocsátották őket. 10 A testvérek pedig még aznap éjjel elküldték Pált Szilásszal együtt Béreába. Amikor megérkeztek, bementek a zsidók zsinagógájába. 11 Ezek nemesebb lelkűek voltak, mint a thesszalonikaiak, teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy igaz-e, amit Pál mond. 12 Sokan hittek tehát közülük, sőt a tekintélyes görög asszonyok és férfiak közül sem kevesen. 13 De amint megtudták a thesszalonikai zsidók, hogy Pál Béreában is hirdeti az Isten igéjét, odajöttek, és ott is fellázították és felizgatták a sokaságot. 14 Akkor a testvérek azonnal továbbküldték Pált, hogy menjen a tengerpartra. Szilász és Timóteus azonban ott maradt. 1Thessz 3,2 15 Pált pedig elvitték kísérői egészen Athénig, majd visszatértek azzal az utasítással, hogy Szilász és Timóteus minél hamarabb menjen hozzá.

Az ApCsel epizódjait olvasva többféle mintázat felismerhetővé válik. Egyrészt Isten Lelkének nagy szabadsággal megvalósuló munkája közepette igenis vannak elképzelések, van egyfajta missziói stratégia, amit Pál követ. Minden új helyen keresi azokat a fizikai és emberi kapcsolódási pontokat, amelyekhez csatlakozni tud. Felkeresi a zsinagógákat, beszélget, közösségben van azokkal az emberekkel, akik számára lehet mondanivalója. És láthatóvá válik az is, hogy Pál egy sokszínű – a mai, modern világhoz hasonlóan – multikulturális közegben is megállja a helyét, mert úgy tud érvelni, hogy nem egyszerűen a saját felismert igazságait szajkózza, vagy szubjektív hitét és meggyőződéseit akarja másokra ráerőltetni, hanem belehelyezkedik vitapartnerei gondolatvilágába. Minden kor nagyhatású evangélizátorai ezt ismerték fel alapvető fontosságú kapcsolódási lehetőségként. Persze az ellenség partitúrája is ugyanazokat az eszközöket vonultatja fel: az emberi butaság, irigység, kapzsiság, hatalomvágy mindig jól jön, ha Isten munkájának rongálásáról van szó. Páltól tehát sokat tanulhatunk vitatechnikában és kitartásban. És jó, ha naponként kérjük azt a bölcsességet is, amely segít megítélni, hogy mikor és miről érdemes szenvedélyesen eszmét cserélni, és mikor van az a pont, amikor valakivel nem érdemes vitába szállni, hanem egyszerűen tovább kell lépni. Valahogy úgy, ahogy Assisi Ferenc imája kezdődik: „Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni! Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet! És adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni. (…)” Győri Gábor Dávid


Olvasd el a teljes imát a háttérinfóknál!

Az Apostolok Cselekedetei
Tudod, hogy mit jelent a pálfordulás? Hallottad már, hogy a keresztyén név először csak gúnynév volt? Tudod, hogy kezdett elterjedni az evangélium? Milyen jó, hogy erre már mások is kíváncsiak voltak! Éppen ezért Lukács evangélista egy előkelő úrnak, Teofilusnak írta le két könyvben mindazt, amit átélt, és aminek utánajárt. Az első könyv Jézus életéről és tetteiről szólt. A második pedig azokról a cselekedetekről, amelyeket Isten Lelke által vitt véghez népe életében Jézus mennybemenetele után. A könyv címe: Az Apostolok cselekedetei. De valójában az evangélium terjedéséről olvashatunk benne. A legtöbbet Pál apostol missziói útjairól tudhatunk meg, hiszen Lukács maga is sok helyen személyesen jelen volt, tehát elsőkézből tudósít bennünket az eseményekről.
Nem volt könnyű dolguk az apostoloknak, szolgatársaiknak, de még a követőiknek sem. Ez a könyv egy izgalmas kalandregénynek is beillene, de ugyanakkor pontos útleírás és történelemkönyv is egyben, ami mind Istenre mutat. Ha szereted a földrajzot, vedd elő a térképet és nyomon követheted a keresztyénség terjedésének kezdeteit. Ha a kalandok érdekelnek jobban, akkor is érdemes elolvasni, mert ebben a könyvben szinte láthatod magad előtt, amint hajótörést szenvednek néhányan, vagy hatalmas katonai sereg szinte lopva menekíti a rabot. Ahogy olvasod az Apostolok cselekedeteit, rá fogsz jönni, hogy ez nem csak történelem, hanem személy szerint neked szóló üzenet. Bár nem fenyeget a veszély, hogy börtönbe zárnak Jézus nevének hirdetéséért, mégis olyan sokszor hallgatunk róla. Te hirdeted Isten szeretetét és Jézus megváltását minden időben?