Leányod meghalt. Miért fárasztod még a Mestert? (Márk 5,35)
Jézus itt sem felejti el megemlíteni, mennyire fontos a hit és mennyire fontos, hogy ne féljünk. Fontos ezt az eszünkbe vésnünk, és emlékeztetnünk magunkat rá: Ne félj, csak higgy!
Még beszélt Jézus, amikor emberek érkeztek a zsinagógai elöljáró házától, és ezt mondták: Leányod meghalt. Miért fárasztod még a Mestert? Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: Ne félj, csak higgy! (Márk 5,35–36)
Márk evangéliuma 5,35-43
35 Még beszélt Jézus, amikor emberek érkeztek a zsinagógai elöljáró házától, és ezt mondták: Leányod meghalt. Miért fárasztod még a Mestert? 36 Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: Ne félj, csak higgy! 37 És senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak, Jakab testvérének. 38 Amikor megérkeztek a zsinagógai elöljáró házához, látva a zűrzavart, a hangosan sírókat és jajgatókat, 39 bement, és így szólt hozzájuk: Miért csináltok ilyen zűrzavart, és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik. Jn 11,4.11 40 Erre kinevették; de ő mindenkit kiküldve maga mellé vette a gyermek apját, anyját és a vele lévőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt. ApCsel 9,40 41 Majd megfogva a gyermek kezét, ezt mondta neki: Talitha kúmi!, ami azt jelenti: Leányka, neked mondom, kelj fel! 42 A leányka pedig azonnal felkelt és járt, mert tizenkét éves volt már. Azok pedig azt sem tudták, hova legyenek a nagy ámulattól. 43 Jézus azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja; azután szólt, hogy adjanak enni a leánykának.
A mai történetből is két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik, a tegnapi folytatása. Biztosan emlékeztek, hogy egy zsinagógai elöljáró kérte Jézust, hogy menjen vele, mert a lánya beteg, és gyógyítsa meg. De mire Jézus odaért, addigra a többiek szerint a lány meghalt. Amikor ezt közölték Jézussal, csak annyit mondott: „Ne félj, csak higgy!”
A hit fel tudja támasztani a halottat? Nem. Jézus tudja feltámasztani a halottat. És azt gondolom, hogy Jézus itt erre utalt, hogy ne attól félj, hogy meghalt a lányod, hanem abban higgy, hogy Jézus, aki személyesen ott volt, fel tudja támasztani, hiszen azért ment oda, hogy a lány meggyógyuljon. Mit üzen ez nekünk? Azt, hogy mi se a körülményektől féljünk, hanem higgyünk abban, hogy Jézusnak hatalmában áll bármit megváltoztatni, és ha számunkra szükséges, akkor Jézus változtatni is fog rajta. De ha nem tenné, akkor is ott lesz mellettünk.
A másik érdekes dolog, hogy ennek a történetnek a végén azt mondta, hogy senki ne beszéljen arról, amit itt látott. Ugye emlékszel még, hogy a légió kiűzéséről a megszabadult embernek beszélnie kellett? Itt viszont más a helyzet. Jézus valamiért nem akarja, hogy erről beszéljenek. Vannak dolgok, amiket biztosan nem fogunk érteni, hogy Jézus miért tesz vagy nem tesz. Én szeretek gondolkodni ilyen dolgokon, hogy vajon mi lehet az értelme, de általában nem jutok sehova ezzel. Szóval nem baj, ha gondolkozol te is rajta, de van, hogy csak el kell fogadnunk, hogy Jézus valamiért nem akarja, hogy erről beszéljenek az emberek. És megvan rá az oka, amit jelen esetben nem köt az orrunkra.
Te el tudod fogadni, ha valamilyen kérésnek, utasításnak nem tudod az okát vagy a miértjét?
Keleti Gábor
Hallasd meg a My Savior My God című számot a háttérinfóknál!
Márk evangéliuma
Ha egy eseményről, amelyen nem vettél részt pontosan akarod tudni, hogy milyen volt, és mi is történt ott valójában, akkor hol keresed az igazságot? Átnézed a hírportálokat, hogy mit írnak, vagy a hozzászólásokból próbálod kitalálni, hogy mi történt? Esetleg az ismerőseid között keresel olyat, aki többet tud a dologról? Azt hiszem, ez visz legközelebb a valósághoz. Jézus életéről is úgy tudhatjuk meg a legtöbbet, ha olyan embertől hallunk róla, aki ott volt. Ezért érdemes elolvasni az evangéliumokat. Márkról ugyan nem tudjuk, hogy ott volt-e az eseményeknél, de az biztos, hogy mestere, Péter mindenütt jelen volt, amikor Jézus tanított és csodákat tett, és ott volt akkor is, amikor megfeszítették Krisztust, sőt a feltámadása után is találkozott vele.
Márk Pétertől sokszor hallhatta Jézus történetét és fordította szavait, hisz tolmácsként és munkatársként is mellette volt. Valószínűleg Péter élete vége felé az ő beleegyezésével, esetleg diktálására írta le Márk Jézus életének, halálának és feltámadásának történetét 64-65 tájékán.
Máté ugyan megelőzi az Újszövetségben, de mégis Márk a legelső leírt evangélium a négy közül. És ez a legrövidebb is. Éppen ezért bátran ajánlhatod azoknak a barátaidnak is elolvasásra, akik még nem ismerik a Bibliát és nem tudják, hol kezdjenek hozzá. Mert ebben a könyvben nem találnak nehezen érthető részeket, nemzetségtáblázatokat, azonban megtalálnak mindent, amit Isten Szolgájáról, Jézus Krisztusról tudniuk kell.
