Mózes második könyve 3,13-22
2025. február 20.
Nincs rossz kérdés

…és ők megkérdezik tőlem, hogy mi a neve, akkor mit mondjak nekik? (2Mózes 3,13b)
Slide1

Ha csak úgy ismeretlenül odaállítunk valahová nagy tervekkel, nem árt, ha van kire hivatkoznunk!

…amikor eljöttök, nem jöttök üres kézzel. Minden asszony kérjen a szomszédasszonyától és lakótársától ezüst és arany ékszereket meg ruhákat, és adjátok azokat fiaitokra és leányaitokra: így szereztek majd zsákmányt Egyiptomtól. (2Mózes 3,21b-22)


Mózes második könyve 3,13-22

13 De Mózes azt felelte Istennek: Ha majd elmegyek Izráel fiaihoz, és azt mondom nekik: atyáitok Istene küldött engem hozzátok, és ők megkérdezik tőlem, hogy mi a neve, akkor mit mondjak nekik? 2Móz 6,2-3 14 Isten ezt felelte Mózesnek: Vagyok, aki vagyok. Majd azt mondta: Így szólj Izráel fiaihoz: A „Vagyok” küldött engem hozzátok. 2Móz 6,2; 20,2; 5Móz 5,6; 32,39; Ézs 41,4; 43,3.11-12; 44,6.24; 45,5-6; 46,9; 48,12.17; 51,5; 52,6; Jn 6,35.41.48; 8,12; 10,14; 15,1; 18,5.8; Jel 1,4.8.17; 2,23; 21,6; 22,13 15 Még ezt is mondta Isten Mózesnek: Így szólj Izráel fiaihoz: Az Úr, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene küldött engem hozzátok. Ez az én nevem mindörökre, így szólítsatok engem nemzedékről nemzedékre! 16 Menj, gyűjtsd össze Izráel véneit, és mondd meg nekik: Az Úr, atyáitok Istene: Ábrahám, Izsák és Jákób Istene megjelent nekem, és azt mondta: Számon tartalak benneteket és mindazt, amit ellenetek Egyiptomban elkövettek, 17 és elhatároztam, hogy elviszlek benneteket az egyiptomi nyomorúságból a kánaáni, a hettita, az emóri, a perizzi, a hivvi és a jebúszi nép földjére, a tejjel és mézzel folyó földre. 18 Ők majd hallgatnak a szavadra. Azután menj be Izráel véneivel együtt Egyiptom királyához, és ezt mondjátok neki: Az Úrral, a héberek Istenével találkoztunk. Hadd menjünk azért ki háromnapi járóföldre a pusztába, hogy áldozzunk Istenünknek, az Úrnak! 19 Én ugyan tudom, hogy az egyiptomi király nem engedi meg, hogy elmenjetek, hanem csak az erőszaknak enged majd, 2Móz 6,6; 7,3-4; 11,8; 5Móz 4,34; 6,22; Zsolt 105,27; 106,22; ApCsel 7,36 20 de én kinyújtom a kezemet, és megverem Egyiptomot mindenféle csodával, amelyet véghezviszek benne. Majd azután elbocsát benneteket. 21 És jóindulatot ébresztek e nép iránt az egyiptomiakban, úgyhogy amikor eljöttök, nem jöttök üres kézzel. 2Móz 11,2-3; 12,34-36; Zsolt 105,37-38 22 Minden asszony kérjen a szomszédasszonyától és lakótársától ezüst és arany ékszereket meg ruhákat, és adjátok azokat fiaitokra és leányaitokra: így szereztek majd zsákmányt Egyiptomtól.

Mózest óriási feladattal bízta meg Isten. Eddig a birkákat legeltette, most egy egész népet bízna rá. Mózes jogosan tesz fel kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy akkor hogyan is álljon neki ennek a feladatnak. Isten senkit sem bíz meg úgy feladatokkal, hogy nem ad hozzá képességeket, segítséget, útmutatást. Bátran kérdezgethetünk, nincs rossz kérdés, csak fel nem tett! Amikor a falunkból kitelepítették a svábokat a 2. világháború után, csak egy kis batyut vihettek magukkal. Ez gyakorlatilag minden kitelepítésnél így zajlik. És még esetleg abból is elvesznek az „elzavarók”, amit az ember nagy nehezen végiglistázott, hogy mindenképpen magával vigye, ott hagyva minden mást. Így nincstelenként, földönfutó idegenekként kellett más helyeken új életet kezdeniük. Hogyan?! A hébereket nem akarták elengedni, a hasznuk egyelőre nagyobb volt, mint a baj velük. De a megszokott, biztos életből ők maguk sem akartak volna nincstelenekként bolyongani, mert abban biztosak lehettek, hogyha menni kell Egyiptomból, akkor az egyiptomi uralkodó nem fogja engedni, hogy bármit is magukkal vihessenek. Istennek viszont még erre is van gondja: nem kell úgy távozniuk, mint a kitelepítetteknek. Biztosítja őket arról, hogy mehetnek, mert lesz miből új életet kezdeniük. Szánsz időt arra, hogy meghallgasd Isten terveit? Leülsz Vele beszélgetni? Fel mered tenni az „értetlen” kérdéseid? Doroszlainé Jóka Renáta


Hallgasd meg a HolddalaNap Zenekar - Lámpás az úton című számát a háttérinfóknál!

Mózes második könyve
Szeretsz kirándulni? Biztosan te is tapasztaltad már, hogy jó elmenni új helyekre, és megismerkedni szép tájakkal, ízletes ételekkel. Utána jó hazamenni és az emlékeket elmesélni. De mi van akkor, ha ez a kirándulás elnyúlik egy kicsit? Egy-két nap még örömmel tölt el, de ha esetleg több hónapról vagy évről van szó, akkor lehet, hogy az már nem esik olyan jól.
Mózes második könyvében egy elég hosszúra nyúlt kirándulásról olvashatsz. Annyira hosszúról, hogy az elindulók nagyon nagy része meg sem érhette a megérkezés örömét. Ráadásul a táj sem volt a legkellemesebb ott a pusztában, és az étel is csak manna volt. Zúgolódtak is emiatt éppen eleget. A nép nem akart engedelmeskedni Istennek és nem akarta elhinni, hogy valóban megkapja az óriások által lakott, megígért földet. Ezért Isten negyven évig hagyta a pusztában vándorolni népét. Vezette őket és gondoskodott róluk, de nem engedte be őket az Ígéret földjére. Megmenekültek az egyiptomi szolgaságból a tíz csapás után, de engedetlenségük, feledékenységük sokszor sodorta bajba őket. Isten szövetséget kötött velük és adott nekik egy olyan törvényt, amely még ma is érvényes.
Mózes második könyvét az exodus, azaz a kivonulás könyveként is szoktuk emlegetni, mert ebből a történeti könyvből tudhatjuk meg, hogy Isten hogyan szabadította ki népét az egyiptomi szolgaságból. Ha szereted az izgalmas történeteket például, hogy miként lesz egy halálraítélt gyermekből Egyiptom tekintélyes embere, majd a zsidó nép vezére, vagy szívesen olvasol csodákról, hogy nem hamvad el az égő csipkebokor, vagy hogyan nyílik szét a nép előtt a tenger, esetleg érdekel, hogy hogyan épült meg a legelső templom, ami még sátor volt, akkor neked való olvasmány Mózes második könyve. Kezdj hozzá az olvasásához!