Eszter könyve 9,17-10,3
2025. október 11.
Partira fel!


Eszter királyné, Abíhajil leánya a zsidó Mordokajjal együtt igen nyomatékosan megírta egy második levélben, hogy a púrimra vonatkozó előírásokat tegyék kötelezővé. (Eszter 9,29)
Slide1

Nem szabad elfelejteni, ha az Úr hatalmas kézzel kiszabadított a bajból. Az adhat neked békét örömben és bánatban egyaránt, ha újra és újra emlékezteted magadat rá, hogy nem alszik Isten népének őrzője.


Mordokaj leírta mindezeket az eseményeket. Majd levelet küldött mindazoknak a zsidóknak, akik Ahasvérós király tartományaiban laktak közel és távol, és kötelezővé tette számukra, hogy évről évre tartsák meg adár hónap tizennegyedik és tizenötödik napját. Mert ezek azok a napok, amelyeken a zsidók megnyugodhattak ellenségeiktől, és ez az a hónap, amelyen bánatuk örömre, gyászuk pedig ünneplésre fordult. Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek. (Eszter 9,20-22)


Eszter könyve 9,17-10,3

17 Ez adár hónap tizenharmadik napján történt. A tizennegyedik napon már nyugalmuk volt, ezért azt az evés-ivás és az öröm napjává tették. 18 A súsáni zsidók azonban a hónap tizenharmadik és tizennegyedik napján is összegyűltek, ezért a hónap tizenötödik napján lett csak nyugalmuk, így ők ezt tették meg az evés-ivás és az öröm napjának. 19 Ezért tartják a vidéki városokban lakó vidéki zsidók adár hónap tizennegyedik napján az öröm és az evés-ivás ünnepnapját, amikor ajándékokat küldenek egymásnak. 20 Mordokaj leírta mindezeket az eseményeket. Majd levelet küldött mindazoknak a zsidóknak, akik Ahasvérós király tartományaiban laktak közel és távol, 21 és kötelezővé tette számukra, hogy évről évre tartsák meg adár hónap tizennegyedik és tizenötödik napját. 22 Mert ezek azok a napok, amelyeken a zsidók megnyugodhattak ellenségeiktől, és ez az a hónap, amelyen bánatuk örömre, gyászuk pedig ünneplésre fordult. Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek. 23 A zsidók megfogadták, hogy máskor is megteszik, amit most először, úgy, ahogy Mordokaj megírta nekik. 24 Mert az agági Hámán, Hammedátá fia, aki minden zsidónak az ellensége volt, azt tervezte a zsidók ellen, hogy kiirtja őket. Ezért púrt, azaz sorsot vetett, hogy rettegésbe ejtse és kiirtsa őket. Eszt 3,7 25 De amikor Eszter bement a királyhoz, az levélben parancsolta meg, hogy szálljon vissza Hámán fejére az a gonosz terv, amelyet a zsidók ellen kigondolt. Fel is akasztották fiaival együtt. Eszt 7,10; 9,14 26 Ezért nevezték el ezeket a napokat púrimnak a púr szóról. Ennek a levélnek a szövege alapján meg annak alapján, amit láttak és átéltek, 27 kötelezőnek fogadták el a zsidók, hogy sem ők, sem utódaik, sem a hozzájuk csatlakozók nem szüntetik meg, hanem megtartják ezt a két napot a kapott írás szerint és az előírt időben minden esztendőben; Eszt 8,17 28 emlékezetben tartja és megünnepli ezeket a napokat minden nemzedék, minden nemzetség, minden tartomány és minden város. A púrimnak ezeket a napjait nem szüntetik meg a zsidók, és emlékük nem szűnik meg az utódok között sem. 29 Eszter királyné, Abíhajil leánya a zsidó Mordokajjal együtt igen nyomatékosan megírta egy második levélben, hogy a púrimra vonatkozó előírásokat tegyék kötelezővé. 30 Levelet küldtek minden zsidónak Ahasvérós birodalmának százhuszonhét tartományába, békét és biztonságot kívánva nekik, 31 hogy tegyék kötelezővé a megszabott időben a púrim-napok megtartását, ahogyan elrendelte nekik a zsidó Mordokaj és Eszter királyné, és ahogyan kötelezővé tették magukra és utódaikra nézve annak idején a böjtölést és a jajveszékelést. 32 Így erősítette meg Eszter parancsa a púrim előírásait, és feljegyezték azokat egy könyvbe.

1 Ahasvérós király adót vetett ki a szárazföldön és a tenger szigetein. 2 Minden nevezetes hőstette és Mordokaj nagyságának a leírása, akit kitüntetett a király, meg van írva a méd és a perzsa királyok történetének a könyvében. 3 Mert a zsidó Mordokaj második ember volt Ahasvérós király után, tekintélyes volt a zsidók között, és igen kedvelték honfitársai, mert népe javát kereste, és egész nemzetségének a boldogulásán munkálkodott.


Ha elolvasod Eszter könyve 9. részének végét, azt találod, hogy sokszor és sokféleképpen hangzik el benne, hogy meg kell ünnepelni a szabadulást. Nem egyszer, hanem minden évben újra és újra, örök érvénnyel, kötelező jelleggel. Ez olyan dolog, ami egyszerűen nem maradhat el. "Az ünnepek lehetőséget nyújtanak átértékelni az életünk adott szakaszát, hátra és előre tekinteni, emellett átélhetjük a közösségeinkhez való kapcsolódást is" – mondta egyszer Dala Sára néprajzkutató, a Hagyományok Háza munkatársa. Nem szabad elfelejteni, ha az Úr hatalmas kézzel kiszabadított a bajból. Az adhat neked békét örömben és bánatban egyaránt, ha újra és újra emlékezteted magadat rá, hogy nem alszik Isten népének őrzője. Mert Ő tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Ahogy számíthattál Rá a múltban, úgy ott lesz melletted a következő harcodban is. Ha átélted valaha Isten szabadítását, akkor rajta, teremtsd meg te is ennek az ünnepét! Találj ki hozzá egy szertartást, vonj bele másokat is, legyen helye a hálának, az ajándékozásnak, az ünneplésnek. És még valami: Isten szereti az ünnepségeket, épp most készíti a valaha látott legnagyobb partit az angyalaival. Szóval Őt semmiképp ne hagyd ki a buliból! Olasz Tímea



A Purim mai napig a zsidóság „legvidámabb ünnepének" számít, zsidó farsangnak is nevezik a maszkok, jelmezek viselése és az önfeledt ünneplés miatt. Olvass róla többet a háttérinóknál!

Eszter könyve
Szerinted lehet olyan könyv a Bibliában, amelyikben nem szerepel Isten neve? Beszélgettél már életedben úgy valakivel, hogy mindketten értettétek kiről van szó, de mégsem mondtátok ki annak a nevét, akiről beszéltetek? Eszter könyve pontosan ilyen: benne van, hogy Isten hogyan szabadítja meg népét a teljes pusztulástól, de egyetlen egyszer sem ejti ki a nevét a könyv feltételezett szerzője, Márdokeus. Végig ott van Isten az események mögött, ezt tudjuk is, de még sincs leírva a neve ebben a tíz fejezetben, amely egy izgalmas történet. Van királynőválasztás, horror, lakomák, csalárdság, szomorúság és igazi felszabadult örömünnep. Eszter árva lányból királynővé lesz. Idáig mesébe illő a történet, de aztán jönnek az izgalmak, ugyanis a király egyik főembere, Hámán ki akarja irtani a zsidó népet. Mi lesz így a Susán várában lakókkal és a többi százhuszonhét tartományban élőkkel? Megmenekülhet-e Eszter, vagy rá is halál vár? Tehet-e valamit a királynő, ha engedély nélkül még a király elé sem mehet? Mit jelent ebben a történetben a régi mondás, hogy aki másnak vermet ás, maga esik bele?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésre kaphatsz választ, ha elolvasod ezt a zsidók által nagyon nagyra tartott könyvet. Valamint az is kiderül számodra, hogy mi is az a purim, amely a zsidó nép évről évre megtartott, fontos ünnepe.