Mózes második könyve 16,9-36
2025. március 18.
Pihensz Te eleget?


Meghallottam Izráel fiainak a zúgolódását. Ezért így szólj hozzájuk: Estére húst esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól, és akkor megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek. (2Mózes 16,12)
Slide1

Már lassan negatív értelemben vesszük ezt a szót, pedig az egyik, ha nem a legfontosabb dolog egy sikeres életben. Pedig sokszor azt gondoljuk, hogy aki szeretne valamit elérni az életében, az nem pihenhet. Lassan ott tart a társadalmunk, hogy pajzsra emeli azokat, akik életüket, egészségüket, családjukat, odaáldozzák a munkának. De jól van ez így? Mindent azért, hogy olyan dolgokat gyűjtsek, amik csak ideig-óráig vannak velem? Keressük együtt erre a kérdésre a választ.


Ekkor azt mondta az ÚR Mózesnek: Meddig akartok még ellenszegülni parancsolataimnak és törvényeimnek? Láthatjátok, hogy az ÚR adta nektek a szombat napját. Ezért ad ő a hatodik napon két napra való kenyeret. Maradjon mindenki otthon, a hetedik napon senki se mozduljon ki a helyéről! Ezért pihent a nép a hetedik napon. (2Mózes 16,28-30)


Mózes második könyve 16,9-36

9 Áronnak pedig azt mondta Mózes: Mondd meg Izráel fiai egész közösségének: Járuljatok az Úr elé, mert meghallotta zúgolódásotokat! 10 Amikor azután Áron Izráel egész közösségéhez beszélt, és a puszta felé fordultak, az Úr dicsősége megjelent a felhőben. 11 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: Zsolt 105,40; Jn 6,49-51; 1Kor 10,3 12 Meghallottam Izráel fiainak a zúgolódását. Ezért így szólj hozzájuk: Estére húst esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól, és akkor megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek. 13 Így történt, hogy még azon az estén fürjek szálltak oda, és ellepték a tábort, reggelre pedig harmat borította a földet a tábor körül. 14 Amikor fölszikkadt a lehullott harmat, apró szemcsék borították a pusztát: mintha apró dara lett volna a földön. 15 Amikor meglátták ezt Izráel fiai, azt kérdezték egymástól: Mi ez? Nem tudták ugyanis, hogy mi az. De Mózes megmondta nekik: Ez az a kenyér, amelyet az Úr adott nektek eledelül. 16 Ezt parancsolja az Úr: Szedjen belőle mindenki annyit, amennyit meg tud enni: fejenként egy ómert, a lélekszámnak megfelelően. Annyi adagot szedjetek, amennyien egy sátorban vagytok! 17 Izráel fiai így is cselekedtek, és szedett ki többet, ki kevesebbet. 18 Amikor azután megmérték ómerrel, nem volt fölöslege annak, aki többet szedett, sem hiánya annak, aki kevesebbet szedett. Mindenki annyit szedett, amennyit meg tudott enni. 2Kor 8,15 19 Mózes azt mondta nekik: Senki se hagyjon belőle másnapra! 20 De nem hallgattak Mózesre. Voltak, akik hagytak belőle másnapra is, de az megkukacosodott és megbüdösödött. Ezért megharagudott rájuk Mózes. 21 Így mindenki annyit szedett reggelenként, amennyit meg tudott enni. De ha már forrón sütött a nap, elolvadt. 22 A hatodik napon történt, hogy kétszer annyi kenyeret szedtek, fejenként két ómerrel. Akkor elment a közösség összes főembere, és jelentették Mózesnek. 23 Ő így szólt hozzájuk: Ez az, amiről az Úr beszélt, hogy a nyugalom ideje lesz holnap, az Úr szent szombatja. Süssétek meg, amit sütni akartok, és főzzétek meg, amit főzni akartok, és tegyétek félre magatoknak mindazt, ami fölösleg, hogy megmaradjon másnapra. 2Móz 20,8-11 24 Félre is tették másnapra, ahogy Mózes megparancsolta, és nem büdösödött meg, féreg sem volt benne. 25 Akkor ezt mondta Mózes: Ma ezt egyétek, mert ma az Úr szombatja van: ma nem találtok mannát a mezőn. 26 Hat napon át szedhetitek, de a hetedik napon szombat van: akkor nem lesz. 27 Mégis voltak a nép között olyanok, akik a hetedik napon is kimentek szedni, de nem találtak. 28 Ekkor azt mondta az Úr Mózesnek: Meddig akartok még ellenszegülni parancsolataimnak és törvényeimnek? 29 Láthatjátok, hogy az Úr adta nektek a szombat napját. Ezért ad ő a hatodik napon két napra való kenyeret. Maradjon mindenki otthon, a hetedik napon senki se mozduljon ki a helyéről! 30 Ezért pihent a nép a hetedik napon. 31 Izráel háza mannának nevezte el azt. Olyan fehér volt, mint a koriandermag, íze pedig olyan, mint a mézeskalácsé. 4Móz 11,7-9; 5Móz 8,3.16; Neh 9,20; Zsolt 78,24; Jn 6,31.49.58; Jel 2,17 32 Mózes azt mondta: Ezt a parancsot adta az Úr: Egy teljes ómernyit őrizzetek meg belőle a jövendő nemzedékeknek, hogy lássák, milyen kenyérrel tápláltalak benneteket a pusztában, amikor kihoztalak benneteket Egyiptom országából. 33 Áronnak pedig ezt mondta Mózes: Vegyél egy edényt, tégy bele egy teljes ómernyi mannát, és helyezd el megőrzésre az Úr színe előtt a jövendő nemzedékek számára! Zsid 9,4 34 Oda is helyezte azt Áron megőrzésre a bizonyság ládája elé, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 35 Izráel fiai negyven évig ették a mannát, míg csak lakott földre nem értek. Mannát ettek mindaddig, amíg el nem érték Kánaán földjének a határát. Józs 5,12 36 Az ómer pedig az éfának a tizedrésze.


Különös, amikor Istentől hallunk a pihenésről, akiről köztudott, hogy „nem alszik Izráel őrizője”. De mégis sokszor inti a népét, sőt parancsot is ad nekik, hogy a hét hetedik napját szenteljék meg. Mégpedig azzal, hogy pihennek. Olyan jó ezt hallani. Isten arra kér, hogy pihenjünk. De nem lustálkodásról beszél, nem arról, hogy egész nap nyomjuk a telefonunkat, a PS-t, vagy a Disney+-on nézzem a Family Guy-t, hanem, hogy pihenjünk. Isten tudja, hogyha nem tartanánk néha megállót, akkor pillanatok alatt végkimerülésben elhunynánk. Olyan ez, mintha egy távolsági buszról lenne szó, amire egyszer fölszálltak az utasok, de nem állnak meg soha többé. Nem engednek fel új utasokat, és nem engednek leszállni régieket. Szépen lassan kifogy a buszból az üzemanyag, és a sofőr is, meg az utasok is teljesen kifáradnak. Na, ezt kívánja Isten megelőzni. Isten nem az élet és a halál között lézengő, testébe csak aludni járó embereket szeretne látni, hanem olyanokat, akik élettel telik, kipihentek, nyugodtak, kreatívak. Mindez pedig akkor lehetséges, ha pihenünk, és ezt az időt Istennel töltjük. Amikor kikapcsoljuk a telefonunkat, átirányítjuk az emailjeinket, és csak a szeretteinkre figyelünk, akkor ebbe a körbe be kell vonni Istent is. Erre hívlak benneteket, hogy bármikor, amikor pihenünk, akkor forduljunk Isten felé. Mert Ő velünk szeretne lenni. És a mi Krisztusunk arra tanított, hogy a szombat van az emberért, tehát a pihenés azért van, hogy kilépjünk a hétköznapok rohanásából, és adjunk időt arra, hogy Istennel legyünk. Ámen. Bozsoki-Sólyom Pál



Hallgasd meg a FIKE Bandtől - Túrmezei Erzsébet: Ha nem teszek semmit sem megzenésített versét a háttérinfóknál!

Háttérinfó:
A pihenés másik fontos feladata, hogy ilyenkor az embernek ideje nyílik számot vetni az elmúlt napokkal. Így most arra hívlak titeket, hogy a következő pihenésetekben írjatok egy „Manna-naplót”. Minden nyugalmas pillanatban írj le egy dolgot, amit Isten gondoskodásának vagy ajándékának tartasz az adott napra vonatkozóan. Mert Isten ahogyan mannával táplálta a pusztában a népet, úgy lát el minket napról napra minden jó és tökéletes ajándékkal. Ezért minél gyakrabban tudunk leülni, annál jobban meglátjuk ezeket a mannákat. Áldott manna szedegetést!