Lukács evangéliuma 6,43-49
2025. január 23.
Teszitek, amit mondok?

Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és ugyanúgy nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg. (Lukács 6,43-44)
Slide1

Csak nézz körül: mindenki egyéniség akar lenni, közben meg azt sem tudja, mit vagy kit majmoljon. Egyik társad őrültebb ötletekkel áll elő, mint a másik. 

Megmutatom nektek, kihez hasonló az, aki hozzám jön, hallja beszédeimet, és cselekszi azokat. Hasonló ahhoz a házépítő emberhez, aki mélyre ásott, és a kősziklára alapozott: amikor árvíz jött, beleütközött az áradat abba a házba, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve. (Lukács 6,47-48)


Lukács evangéliuma 6,43-49

43 Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és ugyanúgy nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. 44 Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. 45 A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, a gonosz ember pedig a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. 46 Miért mondjátok nekem: Uram, Uram – ha nem teszitek, amit mondok? Mal 1,6 47 Megmutatom nektek, kihez hasonló az, aki hozzám jön, hallja beszédeimet, és cselekszi azokat. 48 Hasonló ahhoz a házépítő emberhez, aki mélyre ásott, és a kősziklára alapozott: amikor árvíz jött, beleütközött az áradat abba a házba, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve. 49 Aki pedig hallja beszédeimet, de nem cselekszi, az hasonló ahhoz az emberhez, aki alap nélkül a földre építette a házát: beleütközött az áradat, és azonnal összeomlott az a ház, és teljesen elpusztult.

Mi volna, ha te Jézus tanításait követnéd, radikálisan, mindenben? Kinevetnének miatta? Gúnyolnának? Elkerülnének messzire? Mert amúgy mindenki szeret és elfogad?  Amikor Jézus első követői megjelentek, fénykorát élte az erkölcstelenség és a kegyetlenség. Képzelheted, mennyire kitűntek a „krisztusi”-nak csúfolt emberek a többiek közül! Tűzzel-vassal irtották őket, mégis ezrek és ezrek csatlakoztak hozzájuk. Gondolhatnád, hogy a szeretetteljes légkör vonzotta az embereket, de nem egészen. Ahogy Tertullianus fogalmazott, a vérük volt magvetés. Készek voltak szenvedni, akár meg is halni azért, amiben hittek – és ez felébresztette azokat, akik azt sem tudták, miért élnek. Megingathatatlan: ilyen az az ember, aki Jézus tanításaihoz szabja az életét, nem pedig mások elfogadásáért küzd szüntelenül. Mindegy, merről fúj a szél, jöhetnek ilyen-olyan vélemények, nehézségek, csalódások, veszteség, semmi nem fog ki rajta, mert tudja, Kinek hisz. Akarsz te megingathatatlan ember lenni? És mersz is? Olasz Tímea


Hogyan néz ki az, amikor az ember mások véleményéhez szabja magát? La Fontaine egyik meséje ezt mutatja be. Nézd meg a háttérinfóknál!

Lukács evangéliuma
Szereted az életrajzi regényeket? Szívesen olvasol színes, érdekes történeteket egy-egy híres személyről vagy eseményről? Örülsz, ha egy novellában verseket, énekeket is találsz? Ha igen, akkor a legjobb könyv van a kezedben! Ugyanis Lukács evangéliuma a legszebb stílusban írt, az apró részletekre is odafigyelő gondos leírása Jézus életének, időnként kiegészítve egy-egy énekkel, magasztalással.
Lukács, Pál apostol munkatársa és pogány származású orvos volt, aki nem találkozott ugyan Jézussal, de mindennek alaposan utánajárt, hogy pontosan, részletesen adhasson tovább mindent Teofilusnak, a feltehetően gazdag, nem zsidó keresztyénnek. Lukács számára fontos volt, hogy mindenki, a pogányok és az asszonyok is megérthessék az Ember Fia történetét, aki az egész világért halt meg a kereszten.
Más ez az evangélium, mint a másik három, mert Lukács egyszerűen fogalmazott, nem hivatkozott a régi ismeretekre, de pontosan megjelölte, hogy milyen esemény milyen történelmi időszakban történt. Az orvos szemével látta Jézus gyógyításait, és igyekezett megmutatni, hogy az Úr a pogányoknak is ad szabadulást. Nagyon sok olyan történetet is leírt, amelyet máshol nem találunk meg. Ha elkezded olvasni, lehet, hogy nem is akarsz majd megállni az egy-egy napra kijelölt szakasz végén. Az sem baj, ha végigolvasod a huszonnégy fejezetet, mint egy életrajzi regényt!